|
| A meglévő kerítés egy szakasza Tijuanánál. Fotó: EPA/Alejandro Zepeda |
Egy phoenix-i kampányeseményen dobta be először Donald Trump, hogyha a kongresszus nem engedi át a mexikói határra tervezett fal költségeit, akkor működésképtelenné teszi a kormányzatot.
|
Csődbe mentünk, ki fizeti? Ha Trump beváltja a fenyegetését és leáll az amerikai kormányzat, elképesztően sokba kerülhet az adófizetőknek, a 2013-as technikai csőd 24 milliárd dollárnyi kárt okozott. |
Az amerikai kormányzat működésére szeptember 30-ig van pénz, utána meg kell emelni az adósságplafont, különben minden elköltött centhez engedélyre lenne szükség a honatyáktól, azaz technikailag csődbe menne az Amerikai Egyesült Államok.
Ilyen egyébként meglepően gyakran történik, legutoljára 2013-ban, még Obama idejében láttunk hasonlót.
Ami viszont biztos, hogy szeptember 5-ig a kongresszus szabadságon van, utána pedig nagyon sürgősen meg kellene egyezniük akár a határfal sorsáról is, ugyanis egy esetleges technikai csőd elképesztően sokba kerül - írja a Bloomberg.
Nem a mexikóiak fizetik?
Mi már régen sem adtunk túl nagy valóságalapot Trump azon állításának, hogy Mexikóval fogja kifizettetni a határfalat. Még júliusban szivárgott ki egy telefonbeszélgetés leirata az amerikai elnök és Pena Nieto mexikói elnök között, ebben Trump lényegében elismerte, hogy nem fogja megúszni Amerika a fal kifizetését.
Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy Trumpnak sürgősen pénz kell falépítésre. A mostani fenyegetés egyáltalán nem új, már május 2-án is hasonlóval fenyegetőzött Twitteren. A phoenix-i gyűlésen egyébként úgy fogalmazott, hogy „a falat akkor is megépítjük, ha a kormány működésképtelenné válása kell hozzá. Vagy így, vagy úgy, de lesz fal a határon.”
Nehezen akar összejönni a pénz
A fal sorsa tehát egyelőre lóg a levegőben, ugyan júliusban az alsóházi republikánusok átnyomtak egy tervezetet, amely tartalmazna 1,6 milliárd dollárt az építkezésre, csakhogy ez mintha fennakadt volna a szenátuson. Szintén idén Trump 1,5 milliárdot kért ugyanezért a végleges 2017-es költekezési csomag részeként, de ezt mindkét párt ignorálta. Ezután az elnök arra utasította a Belbiztonsági Szolgálatot, hogy a 20 millió dolláros el nem költött forrásukból javítsák meg a jelenleg is létező kerítést és vegyenek fel még több határőrt.
Ha tippelnünk kéne, valószínűleg Trump lesz az, aki engedni fog, ugyanis a Demokrata Párt még magukhoz képest is szokatlanul egységes falügyben. Ráadásul Trump csődbevivős ötlete a republikánusok között sem túl népszerű, Paul Ryan házelnök például úgy fogalmazott, hogy a legtöbben nem szeretnének csődközeli állapotot, és egyébként sem szükséges választani a határvédelem és a működőképes kormányzat között.
Szó nincs róla, hogy ne védenék a határt így is
Egyébként az amerikai határon most is elég komoly védelmi rendszerek működnek, már mielőtt Trumpot megválasztották volna, a kaliforniai, arizonai és új-mexikói határokon helyenként 5 és fél méter magas szögesdrótos kerítések álltak.
Az elnök jelöltként ehhez képest áthatolhatatlan, magas, erős, és gyönyörű határfalat ígért, igaz júliusban már arról beszélt, hogy mégsem lenne szükség a határon teljesen végighúzódó falra, elég lenne kb. 1450 km hosszan megépíteni.
Az amerikaiak sem értenek egyet
A fal építése egyébként az amerikai társadalomban is alapvetően megosztó, a republikánusok többsége támogatja, viszont az amerikai társadalom többsége pártállás nélkül ellenzi, hogy erre költsék el az adófizetők pénzét. Szintén problematikus, hogy nem lehet tudni, pontosan mennyibe kerülne az építkezés, míg Donald Trump 8-12 milliárd dollárról beszél 1000 mérföldre (kb. 1610 km) vonatkoztatva, addig saját pártja szerint ez az összeg már 12-15 milliárd között van. Az MIT kutatói pedig 27 és 40 milliárd dollár közé becsülik ezt az összeget.
A beruházás a Bács-Kiskun vármegyei Zsana és Kiskunhalas térségében kezdődik. 
