Trump elnök autokrata rezsimekkel és diktatúrákkal ápolt bizalmas kapcsolatának sok részletét bizonyára nem tudhatjuk meg, amíg nem kényszerül távozni hivatalából. De a tegnap nyilvánosságra hozott előzetes részletek John Bolton volt nemzetbiztonsági tanácsadó június 23-án megjelenésre váró könyvéből megerősítette a legrosszabb gyanút Trump külpolitikájával kapcsolatban. Trump tavaly szeptemberben rúgta ki Boltont 17 hónapos szolgálata után.
A kiszivárogtatott részletek rámutatnak arra, hogy az elnök hogyan használja ki személyes érdekeinek megfelelően az amerikai külpolitikát, hogyan fonja egybe az amerikai belpolitikát a külpolitikával, és mennyire veszélyes megosztani titkos információt a Fehér Ház urával. Egyben rámutatnak Trump elképesztő tudatlanságára a nemzetközi viszonyokban: nem tudta például, hogy az Egyesült Királyság nukleáris hatalom, viszont meg volt győződve, hogy Finnország Oroszország része…
Kína
Bolton szerint Trump 2019 júniusában Oszakában megkérte Hiszi Csin-ping elnököt, hogy különböző eszközökkel segítse idei újraválasztását, így például több amerikai mezőgazdasági termék vásárlásával. S noha a nyilvánosság előtt a Trump-kormányzat élesen kritizálja a muszlim ujgur munkatáborokat Kínában, Trump ezen a találkozón megerősítette a kínai elnöknek, hogy semmi problémája nincsen ezekkel a táborokkal. Bolton hivatkozik egy meg nem nevezett magas rangú fehér házi tisztviselőre, aki szerint Trump ugyanezt közölte a kínai vezetéssel már 2017 novemberében Pekingben is.
Oroszország
Bolton szerint Trump megpróbálta lebontani a Moszkva elleni nyugati szankciós rendszert. A könyv szerint Trump minden további nélkül elhitte Putyin elnök esküdözését, hogy a Kreml nem avatkozott be a 2016-os amerikai elnökválasztásba, mint ahogyan a Fehér Ház urát nem különösebben zavarta, hogy Oroszország elfoglalta Ukrajna egy részét.
Észak-Korea
Trump a külvilág felé úgy állította be találkozóit Kim elnökkel, hogy az a diktatúra nukleáris rendszerének lebontását célozza. Bolton szerint azonban ezek a csúcstalálkozók Trump számára csak a PR szempontjából voltak érdekesek és ráadásul aláásták az amerikai tárgyalási pozíciót a leszerelési tárgyalásokon.
Törökország
Bolton állítása szerint Erdogan elnöknek Trump megígérte, hogy személyesen beavatkozik a török állami Halkbank ellen folyó amerikai ügyészségi vizsgálatba. Trump elmondta török kollégájának, hogy a vizsgálatot abban a kerületben (Southern District of New York) „Obama ügyészei folytatják, de az ügy meg lesz oldva, amikor lecserélem őket.”
Ez újonnan egy nukleáris erejű állítás, mivel az amerikai vádhatóság az elmúlt években részletesen feltárta, hogy a török állami bank központi szerepet játszott az Irán elleni amerikai szankciók kijátszásában: ezen keresztül jutott az "átmosandó" pénz Dubajba, ahol bekerült a globális pénzügyi rendszerbe. Az amerikai ügyészek feltárták azt is, hogy az iráni pénzalapokat aranyra váltották, Dubajba vitték, készpénzért értékesítették, majd az összeget Irán javára használták fel. A pénzt dollárra váltották és bankokon keresztül New Yorkba utalták.
szerzői oldal: https://www.facebook.com/kancz.geopolitika/
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
