Sziszi volt az első külföldi vezető, aki gratulált Trumpnak megválasztása alkalmából, és Egyiptom ki is maradt az Amerikából való kitiltás alá eső muszlim országok sorából. Az egyiptomi elnök diplomatikusan kezelte az ügyet: nem szólalt fel az iszlám országok nevében a tilalom ellen, noha korábban Egyiptom gyakran tekintete magát az arab világ szószólójának.
Bejönnek egymásnak
Trump számára Sziszi az ideális, határozott vezető, aki megdöntötte Egyiptomban az Iszlám Testvériség uralmát, és azóta is kitartóan küzd az Iszlám Állam beszivárgó terroristái ellen a Sínai-félszigeten és a líbiai határon. Sziszi számára Trump egy olyan ideális amerikai vezető, aki szemben Obamával, nem feszeget emberi jogi kérdéseket a régi szövetségesnél. Úgy tűnik, Trump ezek alapján sokkal inkább hajlandó Egyiptomot támogatni, mint elődje.
Obama meglazította
Egyiptom Amerika egyik legstabilabb szövetségese, amióta 1979-ben békét kötött Izraellel. Azóta folyamatosan amerikai katonai és gazdasági támogatásban részesül, miután Amerika fontosnak tartotta, hogy stabilitás legyen a legnépesebb, jelenleg 90 milliós arab országban, ahol ráadásul a stratégiai fontosságú Szuezi-csatorna is található. A stratégiai kapcsolat meglazult Obama alatt, aki átmenetileg befagyasztotta a segélyeket, amikor Sziszi megdöntötte Mohamed Murszit, aki megválasztott elnök volt, de 2013-ban zavargások törtek ki ellene.
A Fehér Ház most tervezi, hogy terrorista csoportnak minősíti a Muszlim Testvériséget, miközben Obama elítélte Sziszit azért, hogy brutálisan lecsapott Egyiptom legrégibb iszlamista szervezetére. A volt amerikai elnök ugyan 2015 márciusában visszaállította a segélyeket, de feltételeket szabott, hogy az csak a terrorizmus elleni harcra és határvédelemre használható, beleértve a Sínai megtisztítását is. Ezen felül a kongresszus ahhoz kötötte a segélyt, hogy az amerikai külügyminiszter demokratikusnak minősítse az egyiptomi kormányzást.
Kölcsönös előnyök
Az egyiptomi hadsereg vezetői mindezt nehezen tűrték, miután ők úgy tekintették, hogy a Muszlim Testvériség hatalmának megdöntése a szélesebb értelemben vett terrorizmus elleni harc része. Egy, a Reuters által megszólaltatott egyiptomi kormányhivatalnok szerint Egyiptomnak fontos a katonai és gazdasági segítség (az ókori világ egyik éléstára, a Nílus menti termékeny sáv most a hatalmas lakosság töredékét látja csak el élelemmel), Amerikának viszont fontos, hogy legyen stabil közel-keleti partnere, akire az Iszlám Állam és általában a terrorizmus elleni harcban is számíthat, pláne ha ez a legnagyobb arab ország.
Egy katona és civil társa „vállalkozása” volt. 
