8p
Az amerikai elnök már eddig is számos lépést tett azért, hogy háttérbe szorítsa a tudományágat, és csak poénok céltáblájának tekintette a globális felmelegedést, de új intézkedéseivel az USA még tovább mehet a klímaváltozás-tagadás felé vezető úton.
Donald Trump

Donald Trump sosem csinált titkot abból, hogy nem hisz a klímaváltozásban. Az amerikai elnök már kormányzása első évében bejelentette, hogy kilépteti az USA-t a párizsi klímaegyezményből, több intézkedésével is puhította az Egyesült Államok emissziós korlátait, Twitterén is rendszeresen a globális felmelegedésen gúnyolódik, és bár tavaly év végén azt mondta, már elfogadja, hogy változik a Föld klímája, de nem érdekli, mert az majd "úgyis visszaváltozik."

Ilyen előélet után nyit Trump újabb frontot a klímatudományok elleni harcban. A jövőbeli támadás elemeit a New York Times szedte össze. A lap szerint a következő hónapok során a Fehér Ház visszavonja az Obama-kormány legjelentősebb emissziókorlátozó rendelkezéseit, és növelni fogja az erőfeszítést, hogy a Trump-féle klímaszkeptikus nézőpontot más nemzetekre is rákényszerítse.

Játék a számokkal

A támadás első eleme látszólag nem valami drámai: pusztán arról van szó, hogy a United States Geological Survey kormányügynökség élére kinevezett James Reilly arra utasította a testületet, hogy becsléseikben csak 2040-ig modellezzék le a klímaváltozás hatásait, ne pedig az évszázad végéig, ahogy korábban tették. Ezzel a látszólag nem túl jelentős változtatással a Times által megkérdezett tudósok szerint az a probléma, hogy jelentősen félrevezetővé fogja tenni a jövőbeli klímajelentéseket, mert a jelenlegi károsanyag-kibocsátás hatásai döntően épp a 2040-t követő időszakban válnak érezhetővé. A számítógépes modellek jóslatai szerint a Föld nagyjából 2050-ig hasonló ütemben melegszik, mint az elmúlt időszakban, attól fogva azonban a folyamat sokkal drasztikusabbra fordul a széndioxid-kibocsátás függvényében.

A kormány fő céltáblája az Egyesült Államok 13 állami ügynökségének durván négyévente közölt közös klímaváltozással kapcsolatos kutatása, a National Climate Assessment jelentés. A legutóbbi, 2017 végén közzétett tanulmány szerint, ha nem fogjuk vissza a fosszilis tüzelők emisszióját, a Föld atmoszférája 13 Celsius fokkal is felmelegedhet a század végére, mely valószínűsíthető hatásairől alighanem már mindenkinek van tudomása: drasztikus tengerszint-emelkedés, még szélsőségesebb és pusztítóbb időjárásbeli jelenségek, zuhanó terményátlagok, élelmezési és egészségügyi problémák sora.

A következő, várhatóan 2021-re vagy 2022-re esedékes jelentésen már megkezdődtek a munkák, azonban az érintett tudósok szerint a kormány rendelkezéseinek megfelelően ebből már hiányozni fognak a legrosszabb forgatókönyvet felvázoló modellek, és ez nem csak a National Climate Assessmentre lesz igaz, hanem további, az amerikai kormány által megrendelt tudományos jelentésekre is. Philip B. Duffy, a legutóbbi NCA-jelentés egyik opponense szerint ez nem más, mint szégyentelen kísérlet a tudomány átpolitizálására, mely gyakorlat őt egyenesen a Szovjetúnió módszereire emlékezteti.

James Hewitt, az USA környezetvédelmi hivatalának (Environmental Protection Agency, EPA) szóvivője azzal igyekezett megvédeni a klímabecslések 2040-el való bezárását, hogy a korábban alkalmazott, "pontatlan" modellek, melyek a legrosszabb eshetőséget igyekeztek megfesteni, nem a világ valódi állapotát tükrözik, és nagyon alaposan újra kell vizsgálni őket.

Több tudós viszont tiltakozik a modellek 2040-ig való limitálása ellen, mondván, az így létrejövő jelentések hiányos és tévesen optimista képet festenének arról, hogy milyen következményekkel járna, ha továbbra is úgy égetnénk a szént, olajat és benzint, ahogy a csövön kifér.

Nem minden kormányhivatal hajlandó ugyanakkor 2040-ig limitálni a modellek előrejelzéseit. Az USA Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatala (National Oceanic and Atmospheric Administration) azt közölte a Times-szal, hogy "jelenleg nem terveznek ilyen változtatásokat."

Pirosak és kékek vitázhatnak a bolygó jövőjéről

A Trump-kabinet azonban nem csak a klímatudományok módszertanát változtatja meg, de felállíthat egy új klímavizsgálati bizottságot is, melynek feladata a kapott eredmények megkérdőjelezése lesz. A Times szerint a javasolt testület a tudományos modellek eredményeit egy "piros csapat-kék csapat" felosztású vita tárgyává tenné, ami itt azt jelentené, hogy a kutatásokat a tudósok "piros" csapata kritizálná, a "kékeknek" pedig meg kellene védeni a vizsgálataikat.

Ezt a törekvést a Princeton egyetem korábbi, nagy tiszteletnek örvendő fizikusa, a 79 éves William Happer vezeti, aki viszont manapság leginkább arról ismert, hogy nem hisz az emberokozta klímaváltozásban, valamint arról, hogy egészen botrányos nyilatkozatokban igyekszik megvédeni a bolygó felmelegedéséért felelős széndioxid-kibocsátást.

"A szén-dioxid démonizálása pont olyan, mint szegény zsidók démonizálása Hitler idejében."

- hoz egy példát Happer megdöbbentő megnyilvánulásaiból a Times. A jelenleg az USA Nemzetbiztonsági Tanácsában (National Security Council) szolgáló fizikus szándékát az új klímavizsgálati bizottság felállítására John R. Bolton, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója is támogatja. És mindkettejüket támogatja Robert Mercer szélsőjobboldali milliárdos és lánya, Rebekah, akik a klímatudományok aláásását célzó törekvéseket is finanszíroznak.

Happer szélsőségesen klímatagadó álláspontja még a Trump-kormányon belül sem okoz osztatlan sikert. Felháborodott klímatudósokon és ex-kollégákon túl több fehér házi tisztviselő, köztük az elnök gazdasági főtanácsadója, Larry Kudlow is arra kapacitálja Trumpot, hogy ne adjon az idős fizikus javaslatára, mert azt úgy lehetne értékelni, mint a Fehér Ház támadását a tudomány ellen. Stephen Bannon, Trump korábbi stratégiai tanácsadója is úgy véli, egy klímaszkeptikusnak bélyegezhető testület felállításával már túl messzire menne a kormány - igaz, ő ezt csakis a közelgő, 2020-as választásra való tekintettel mondja. Szerinte előbb Trump nyerje meg a választást, majd ráér a második ciklusában felállítani az új panelt, mert az kampányidőszakban túl hatékony fegyvert adna a demokraták kezébe a szavazóik mobilizálására. A Times szerint ugyanakkor Trump nem tűnt túl meggyőzhetőnek azon a május elsejei fehér házi meetingen, ahol az óvatosabb tanácsadók megpróbálták felvázolni Happer testület-tervének kockázatait.

Klímaváltozás? LOL!

Hogy Trump egyáltalán nem veszi komolyan a klímaváltozást, sőt, gúnyolódásainak egyik visszatérő céltáblája, annak az elnöki Twitteren is komoly irodalma van. Az egyik különösen emlékezetes megnyilvánulását januárban posztolta, amikor épp extrém hóviharok bénították meg az USA jelentős részét. Trump akkor arról twittelt, hogy "nem lenne rossz most egy kicsi abból a jó öreg globális felmelegedésből." Az elnök egyébként jellemzően ezt a korábban bejáratott szakkifejezést használja a klímaváltozásra - feltehetőleg nem véletlenül, mivel utóbbi, ma használatos kifejezés magában foglal minden szélsőségessé váló időjárásbeli jelenséget, vagyis az extrém meleg mellett az USA-ban januárban taroló extrém hideg időszakokat is.

Trump klímaszkepticizmusát a fent említett, néhány tisztviselővel szemben több tanácsadója is visszhangozza. Mike Pompeo külügyminiszter azzal okozott nemzetközi felhördülést a hónap elején megtartott Északi-sarkvidéki Tanács ülésén, hogy a sarkköri jégtakaró egyre gyorsuló olvadását nagyszerű lehetőségként írta le, hiszen a gleccserek eltűnésével hozzáférhetővé válnak a korábban elzárt olaj, gáz, arany és urántartalékok, új területen folytatódhat a tengeri halászat, sőt, nagyszerű kereskedelmi útvonalak nyílhatnak meg a teherhajók előtt.

Obama orra alá füstölnének

Az EPA várhatóan még a nyáron véglegesíti azt a javaslatát, mellyel, ha megszavazzák, a kormány visszavonhatja az Obama-kabinet két, környezetvédelmileg kiemelkedően fontos rendelkezését, melyek a kipufogógázok és a gyárkémények emisszióit korlátozzák. A Times a helyzetre rálátó forrásai szerint a korlátozások pártfogói a javasolt enyhítések visszaverésére a legutóbbi National Climate Assessmentre fognak mutogatni, feltéve a kérdést, hogy hogyan is akarhat nagyobb teret adni a kormány a környezetszennyezésnek, ha egyszer a saját tanulmánya mutat rá, milyen végzetes hatásai lehetnek? A kormányhatóság most éppen ezért igyekszik elvenni a jövőbeli jelentések élét a fentebb vázolt, klímamodellekre vonatkozó 2040-es időlimittel, melyekből így kimaradna a legrosszabb klímaforgatókönyv.

A legrosszabb forgatókönyv kihagyása ellen több tudós is tiltakozik. Michael Oppenheimer, a Princeton földtan-professzora szerint a világon senki sem szeretne ilyen klímatudományt, mert ez olyan lenne, mint biztonsági övek és légzsákok nélküli autókat tervezni. Johan Rockström, a Potsdami Klímakutató Intézet igazgatója pedig arról beszélt, hogy nagyon szerencsétlen, és potenciálisan elég kártékony is, hogy így viselkedik a Trump-kormány. Azt is elmondta, hogy ez a tudományos eredményeket illető "arrogancia és tiszteletlenség" demoralizáló a saját szakértői és ügynökségei számára.

(New York Times)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Hirtelen betoppant több ezer magyar dolgozó Ausztriába
Kollár Dóra | 2026. június 24. 05:44
Elindult a nyári szezon a szomszédos országban.
Makro / Külgazdaság A Visegrádi Négyek Magyarországon találkozott, a hétéves EU-s költségvetés kiemelt téma volt
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 19:51
A Visegrádi Négyek (V4) magyarországi csúcstalálkozója után tartottak közös tájékoztatót a miniszterelnökök.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály: „mini kamatcsökkentési ciklus indul”
Imre Lőrinc | 2026. június 23. 17:50
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.
Makro / Külgazdaság Hatalmas pálfordulás Varga Mihályéknál
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 15:20
A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.
Makro / Külgazdaság Nagy svunggal megy neki a V4-csúcsnak Magyar Péter, de ez nem lesz könnyű menet
Litván Dániel | 2026. június 23. 15:19
Komoly erőt képviselhet a Visegrádi Együttműködés – ha sikerül közös pontokat találnia a négy kormányfőnek. Csak nem biztos, hogy ez olyan könnyű lesz.
Makro / Külgazdaság Óvatosabb maradt a jegybank, de február után itt az újabb kamatcsökkentés
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 14:01
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.
Makro / Külgazdaság Megszavazták: újra búcsút inthetünk a rögzített áraknak
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 13:13
Az Országgyűlés mai döntését követően már hivatalos, hogy kivezetik ezt az árszabást.
Makro / Külgazdaság Még nincs vége a szép napoknak – megint olcsóbb lesz ez az üzemanyag
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 09:33
Szerdán újabb érdemi fordulat érkezik a magyarországi töltőállomások árszabását tekintve.
Makro / Külgazdaság Kitört az optimizmus Európában?
Privátbankár.hu | 2026. június 22. 19:46
Javul a hangulat.
Makro / Külgazdaság Az új gazdasági éra egyik fontos lépését tehetik meg Varga Mihályék
Imre Lőrinc | 2026. június 22. 19:22
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG