A globális szintű deflációs nyomás enyhül, de vajon visszatér-e az infláció? - ezt a kérdést vizsgálták a Saxo Bank elemzői, Steen Jakobsen, vezető közgazdászuk szerint pedig a válasz igen.
Nem lesz könnyű időszak
A Privátbankárnak eljuttatott válaszában Jakobsen elmondta: ennek következtében csökkenek a fogyasztói kiadások, Kína alacsony export-árai jelentősen hozzájárultak eddig ahhoz, hogy az Egyesült Államok fogyasztói rekord alacsony árakon költekezhettek. A jüan gyengülni fog, globálisan is megnőnek az inflációs várakozások, és valószínűleg egy komoly paradigmaváltás előtt állunk: az olcsó pénz politikáját felváltja az úgynevezett „helikopter-pénz” politikája, és a váltást recesszió kíséri.
Az utóbbi éveken igen szoros korreláció volt Kína termelői árindexe és az OECD országok inflációja között – Kína jelentős szerepet játszott abban, hogy globális szinten ilyen alacsony szintre esett az infláció, és ez magyarázat arra is, hogy miért maradt ezen a szinten a mennyiségi lazítási programok ellenére is. A vásárlóerő az igen gyenge ütemű növekedés mellett is erősödni tudott, és a mennyiségi lazítási programok hosszú élettartamúak lehettek.
Nem lehet sokáig önteni a pénzt
|
| Steen Jakobsen |
Az idei negyedik negyedévben és 2017 első negyedévében szűkebb pénzpiaci feltételek jöhetnek, és ez a decemberben várható egyesült államokbeli kamatemeléssel együtt az amerikai dollár erősödéséhez és a növekedés gyengüléséhez vezethet. Megfontolandó az USD longolása az olyan devizákkal szemben, amelyek mögött erősen deficites gazdaságok állnak: ilyenek pl. a dél-afrikai rand (ZAR), a török líra (TRY), az ausztrál dollár (AUD) vagy a kanadai dollár (CAD). A portfóliókon belül érdemes lehet csökkenteni a részvények és a kötvények arányát, és növelni a készpénz súlyát.
Néhány héttel ezelőtt a Bank of Japan igen jelentős lépéseket tett a helikopter-pénz politikájának előkészítése felé. A pénzügyi válság kezdete óta ez lehet a legfontosabb monetáris politikai változás. Az, hogy a tízéves japán államkötvények célhozamát 0 százalékban határozták meg (eddig ez a negatív tartományban volt), lehetőséget ad a japán kormánynak arra, hogy akár igen nagy mértékben is növelje az államháztartási hiányt, és ennek kapcsán áttérjen a helikopter-pénz politikájára.
Japán mindig is úttörő volt a gazdasági és pénzügyi kísérletezésben: érdemes megfigyelni, hogy néhány év késéssel hogyan alkalmazta a japán módszereket a Fed, a Bank of England és az Európai Központi Bank. Ezt az új megközelítést, miszerint az államkötvények hozamára állapítanak meg célértéket, könnyen átvehetik Európában és az Egyesült Államokban, ha egy újabb bankválságba futunk bele 2017-ben.
Normalizálódik a helyzet?
Kína most a globális inflációt táplálhatja az importárakon keresztül, és a magasabb infláció a jüan további gyengítéséhez vezethet, míg a központi bankok az eddig vég nélkülinek tűnő mennyiségi lazítási programok visszafogására kényszerülhetnek. Mindez magasabb árakat, kisebb ütemű növekedést, és erősebb dollárt jelent, vagyis tökéletes feltételeket egy recesszióhoz.
A recesszió gazdasági értelemben egyet jelent a fölösleg eltörlésével. A recesszió komoly politikai és társadalmi változásokkal, bizonytalansággal és ingadozásokkal jár, de a recesszió bekövetkezte valójában törvényszerű: a világgazdaságnak igazodnia kell a realitásokhoz.
Becslések szerint Gáza újjáépítése a becslések szerint 30-40 milliárd dollárba kerül, és a második világháború óta nem látott mértékű erőfeszítést igényel. 
