8p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Az utóbbi években egy új szereplő növelte legnagyobb ütemben a világon fegyverexportját, és van olyan kategória, amiben már most lesöpörte a hagyományos fegyvergyártókat. A következő slágertermék pedig már egy vadászgép lehet.

Először rögtön jöjjön is egy kis játék. Kedves olvasó, állítsa most össze gondolatban az elmúlt néhány év nyolc legjelentősebb fegyverexportáló országának listáját! Megvan?

K-9-esek gyakorlat közben. Sokkal olcsóbbak, és van, amiben még jobbak is, mint versenytársaik. Fotó: Wikimedia/Dél-koreai védelmi minisztérium
K-9-esek gyakorlat közben. Sokkal olcsóbbak, és van, amiben még jobbak is, mint versenytársaik. Fotó: Wikimedia/Dél-koreai védelmi minisztérium

És itt a valódi lista a 2017-2021 közti adatokra alapozva:

  1. Egyesült Államok
  2. Oroszország
  3. Franciaország
  4. Kína
  5. Németország
  6. Olaszország
  7. Egyesült Királyság
  8. Dél-Korea

Az első néhány helyezettet – még ha a sorrendjüket nem is feltétlenül – valószínűleg a legtöbben eltalálták, de talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, Dél-Koreát csak a témában különösen tájékozott olvasók tették fel a listára. Nem véletlenül – az ázsiai ország a 2012 és 2016 közti időszakban még jóval hátrébb volt ezen a listán, a két időszak között az ország fegyverexportja messze a legdinamikusabban növekedett, 177 százalékkal bővült.

Persze azért érdemes hozzátenni azt is, hogy Dél-Korea, sőt a negyedik helytől lefele minden ország fegyverexportja eltörpül a listavezető Egyesült Államoké mögött, amely egymaga a világ külföldi fegyverszállítmányainak 39 százalékát adja, az egyébként jelentős (a korábbi 24 százalékról 19-re történt) visszaesést mutató Oroszországgal együtt pedig pontosan a felét adják a világ fegyverexportjának, ahogy ez az alábbi ábrán is látható.

You will find more infographics at Statista

A futottak még kategóriában viszont nagyon jelentős a verseny: a 6. helyezett Olaszország és a 10. Izrael között nincs egy egész százalék eltérés, és azt azért ne feledjük el, hogy a nemzetközi fegyverkereskedelem értéke meghaladja az évi 100 milliárd dollárt, az ebből való részesedésnek tehát minden tizedszázalékához is már szabad szemmel is jól látható összegek tartoznak. Dél-Korea esetében ezek a százalékok azt jelentették, hogy tavaly nagyjából 7 milliárd dollár értékben exportált az ország védelmi eszközöket.

Jó évük van

Idén minden bizonnyal messze túlszárnyalja majd a koreai védelmi ipar exportja ezt az értéket, hiszen már az év elején megkötötték az ország történetének eddigi legnagyobb fegyverüzletét: az Egyesült Arab Emírségek 3,5 milliárd dollárért vásárol koreai fejlesztésű rakétarendszereket, és az akkori elnök, Mun Dzsein ugyanezen a közel-keleti útján állapodott meg arról is, hogy Egyiptom 1,7 milliárd dollárért vásárol koreai tüzérségi eszközöket.

Mun Dzsein számára személyes sikerek is voltak ezek a szerződések, 2017-es megválasztása után ugyanis politikájának egyik fontos eleme volt a dél-koreai védelmi képességek, illetve ezzel párhuzamosan a hadiipar fejlesztése. Az ország védelmi költségvetését hivatali ideje alatt évi hét százalékkal emelték, idén így már a tervek szerint már 44 milliárd dollárt költenek a területre.

Az elnök nem csupán az ország védelmi képességeinek erősítése, az utóbbi évek észak-koreai kardcsörtetésének ellensúlyozása miatt erőltette a védelmi kiadások növelését, hanem az ország gazdasága számára is nagy lehetőséget látott a fegyveriparban, illetve Dél-Korea diplomáciai súlyát is növelni remélte ezáltal. Mivel a fegyverüzletek soha nem kizárólag katonai vagy pénzügyi kérdések, a felfutó koreai fegyverexport valóban fontosabb tényezővé teheti az országot a nemzetközi színtéren. A tavaszi elnökválasztáson ugyan nem Mun pártjának jelöltje győzött, a leköszönt elnök azonban ezáltal mindenképpen jelentős örökséget hagy maga után.

Az Egyiptommal kötött üzlet további érdekességét az adja, hogy ez egy újabb nagy sikere a koreai fegyveripar sztárjának, a K9 önjáró taracknak. A K9 történetét érdemes egy kicsit bővebben is kifejteni. A koreai háború után a dél-koreai hadsereg természetesen amerikai fegyverekkel lett felszerelve, köztük M-109 önjáró tarackokkal. Később aztán K-55 néven már a koreaiak gyártották ezeket, ám a konstrukció az 1980-as évekre már elavultnak számított. Korea először a K-55 alapjain tervezett új önjáró tarackot gyártani, ám végül úgy döntöttek, ez nem lenne képes megfelelni a kívánalmaknak, így 1989-ben tiszta lappal indították el a fejlesztést, amelyet a ma már Hanwha Techwin néven futó, akkor még Samsung Techwin nevű vállalat végzett.

Kétharmados piaci fölény

A K-9 első prototípusai 1994-ben készültek el, az első darabok pedig 1999-ben álltak szolgálatba. Jelenleg hazáján kívül Ausztrália, Észtország, Finnország, India és Norvégia tartja szolgálatban a löveget, de van egy török gyártású változata is, illetve a lengyel Krab önjáró lövegek is a K-9 alapjaira épülnek.

A K-9 elképesztő sikerét mutatja, hogy a világon 2000 óta megrendelt önjáró lövegek 69 százaléka e sorozathoz tartozott, míg más gyártók néhány száz löveg legyártását már sikernek könyvelik el, a K-9-ből már közel 2 ezer darab készült, és továbbra is ömlenek a megrendelések. És mivel az ukrajnai háború döntő fegyvereinek pont az önjáró lövegek és rakétavetők bizonyulnak, ez a piac várhatóan tovább fog bővülni.

Sikere kicsit emlékeztet a dél-koreai autókéra. A licenszelt, elavult modelleken tanulva a koreai ipar gyorsan utolérte, majd okos megoldásokkal és jó árakkal beérte, majd sok tekintetben le is előzte a nyugati-európai nagy hagyományú gyártókat. A K-9 tüzérségi alapképességei nagyjából megegyeznek a legfőbb versenytársaival, mint a német PzH-2000 vagy az orosz 2S19, de mivel Dél-Korea hegyes terepére tervezték, azoknál jobban bírja az igazán nehéz terepet. Mivel nagy sorozatokban gyártják, jóval olcsóbb, mint a hasonló nyugati lövegek, de ugyanazt a 155 milliméteres lőszert használja, így bármely NATO-ország haderejével kompatibilis.

Ráadásul folyamatosan fejlesztik. A most gyártott K9A2-es változatában már automatikus töltőberendezés van, így 5 helyett 3 fős legénységgel is boldogul, lövege is tartósabb, hatótávolsága is nagyobb. A tervezési fázisban lévő 3-as változat már legénység nélkül, távvezérléssel fog működni. Ugyanezt a fejlődési pályát járta be a löveghez fejlesztett, lőszerutánpótlást szállító K-10-es jármű is, amelynek új verziója már emberi beavatkozás nélkül tudja majd utántölteni a K-9-est néhány perc alatt.

A koreai ipar soha nem szégyellte lemásolni a fejlettebb technológiát, hogy aztán jóval olcsóbban, majd később pedig már saját fejlesztéseivel együtt már nem annyira nyomott, de kedvező áron készítsen termékeket. Sok helyen aztán már a kezdeményezést is átvették, és most már őket másolja a világ. A hadiiparban még nem tartunk itt, de a K-9 példáján is látszik, hogy hamarosan igencsak félelmetes dolgokat szülhet a koreai csúcstechnológiás és –robotipar összeházasítása a fegyvergyártással. Az európai versenytársakkal szemben ráadásul a koreai cégeket sem a bonyolult EU-s előírások, sem a hosszas engedélyeztetési eljárások nem hátráltatják, a fejlesztéseket, a vevők által kért módosításokat néhány hónap alatt a gyártósorokra tudják varázsolni.

Egekbe szálló kereslet jöhet?

Most pedig egy teljesen új területen próbálgatja – szó szerint – a szárnyait Dél-Korea: július 19-én emelkedett először a levegőbe az ország első saját gyártású vadászgépe, a KAI KF-21 Borama. A KF-21 ugyan az amerikai F-35-össel, a kínai J-20-assal vagy az orosz Szu-57-essel szemben nem ötödik, hanem csak „négy és feledik” generációs gép lesz, azaz csak részben minősül lopakodó vadászgépnek, ám jóval olcsóbb is lesz ezeknél, és az ország elavult F-16-os gépeinek lecserélésére tökéletesen alkalmas lesz, elektronikája pedig már a 21. század elvárásainak is megfelel, ráadásul ezt majd gyorsan is lehet továbbfejleszteni.

KF-21-es vadászgép prototípusa. Jó választás lehet sok országnak. Fotó: Wikimedia
KF-21-es vadászgép prototípusa. Jó választás lehet sok országnak. Fotó: Wikimedia

A KF-21 ugyan nem fogja kiszorítani a piacról mondjuk az F-35-ösöket, de a harmadik világ számos államának nagyon jó alternatíva lehet, ha majd a tervek szerint 2026-ban hadrendbe áll, és beindul a gyártása. Indonézia már a fejlesztésbe is bevásárolta magát, de várhatóan több hasonló, a védelmi képességeit fejleszteni kívánó, de nem a nagyhatalmak képességeire törő állam számára lesz vonzó a gép, és ha a K-9-hez hasonlóan ömleni kezdenek a megrendelések, akkor a fejlesztés is még meredekebb pályára állhat, miközben a gyártási költségek csökkennek.

Dél-Korea tehát jó úton van ahhoz, hogy még tovább növelje részesedését a nemzetközi fegyverexportból, és ezzel nemcsak gazdaságát és védelmi képességeit erősítse meg, hanem politikailag is kilépjen az Egyesült Államok kis szövetségesének szerepéből.

 

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Putyin magatartása megváltozhat, fenyegetőbbé válhat az orosz elnök
Privátbankár.hu | 2024. március 19. 07:49
A nyugati országoknak arra kellene használniuk az oroszországi elnökválasztás kínálta alkalmat, hogy illegitimmé nyilvánítják Vlagyimir Putyin hatalmon maradását – javasolja egy brit szakértő.
Makro / Külgazdaság A sor végére zavarták a forintot
Privátbankár.hu | 2024. március 19. 06:40
A zloty és a cseh korona is jobban teljesít az idén, mint a forint. 
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor elszámította magát az akkugyárakkal, bukhatjuk a terveket
Király Béla | 2024. március 19. 05:42
Az elektromos autók piaca közel sem bővül úgy a világban, ahogy az előzetes elemzések jósolták. Ez pedig a magyar gazdaságra is hat, ahol a kormány komoly kockázatot vállalva óriási tétet tett az akkumulátorgyártásra.
Makro / Külgazdaság Utoléri -e Európa Oroszországot lőszergyártásban ASAP, azaz „sürgősen”?
Bózsó Péter | 2024. március 18. 19:03
Vajon mennyire segíthet az Európai Bizottság által múlt pénteken bejelentett félmilliárd eurós európai lőszergyártási program a lőszerhiánytól szenvedő Ukrajnának?
Makro / Külgazdaság Újabb vészjósló adat árnyékolja be a magyar gazdaság kilátásait
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 18:06
Romlott az üzleti hangulat a német kiskereskedelemben februárban.
Makro / Külgazdaság Putyinnak adót kell emelnie, különben bajban lesz
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 17:24
A még több pénzt felemésztő háborúhoz új források kellenek Putyinnak, mivel a nyersanyagok eladásából származó bevételek megcsappantak. Csökkenteni kell a jóléti alapokat is és magasan kell tartani az alapkamatot, hogy ne szabaduljon el az infláció. Emellett a hazai lakáspiac megélénkülésének feltételeiről és akadályairól is beszélt felelős szerkesztőnk, Mester Nándor a Trend FM Reggeli monitor című adásában.
Makro / Külgazdaság A gázra léphet Putyin Ukrajnában
Wéber Balázs | 2024. március 18. 15:04
Az ukrajnai offenzíva erősítését ígérte győzelmi beszédében Vlagyimir Putyin, aki az eddiginél is nagyobb önbizalommal vághat bele ötödik elnöki ciklusába. Mindez pedig nem jó hír a lőszer- és emberhiánnyal küzdő ukrán hadsereg számára. A hivatalos adatok szerint Putyin utcahosszal nyerte az elnökválasztást, valódi ellenfelei azonban nem voltak – azok ugyanis börtönben vagy külföldön vannak, vagy már halottak.
Makro / Külgazdaság Több pénz jött be Európába, mint amennyi kiment
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 12:47
Legalábbis a külkereskedelem területén. Pozitív mérleggel zárta a januárt az eurózóna és az Unió is.
Makro / Külgazdaság Így is lehet: a törvényt betű szerint betartva sztrájkolnak a román köztisztviselők
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 12:31
Azzal lassítják a munkát, hogy betartják a határidőt.
Makro / Külgazdaság Tárgyal a kormány a tiltakozó orvosokkal, elejét vennék a tömeges felmondásnak - Koreában
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 11:47
Sztrájkolnak az orvosok, március végén tömegesen fel is mondanának, egy hónap után már kénytelen volt leülni velük az elnök is.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG