|
| Donald Trump amerikai elnök (Fotó: MTI/AP/Evan Vucci) |
Több mint egy éve önként adta át Trump elnök a gazdasági kezdeményezést Kínának Ázsiában, amikor bejelentette, hogy országát kilépteti a Csendes-óceáni Partnerség (Trans-Pacific Partnership, TPP) nevű szabadkereskedelmi, befektetési és gazdasági szerződésből. Holott a TPP a globális GDP 40 százalékát ölelte fel és egy ekkora gazdasági blokk egyben komoly geopolitikai kihatással is jár. Washington olyan országokat hagyott faképnél, amelyek politikailag és katonailag is közelebb állnak az Egyesült Államokhoz, így Japán, Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Chile, Mexikó, Szingapúr, Malajzia, Vietnam, Brunei és Peru. Valóban, 2016 augusztusában Washington egyik legszorosabb térségbeli szövetségese, a szingapúri miniszterelnök figyelmeztetett arra, hogy a TPP ratifikálása az amerikai hitelesség tesztje Ázsiában.
Aki kimarad…
Nem véletlen tehát, hogy tavaly novemberben Trump elnök kéthetes ázsiai körútja során végig érezhető volt az USA növekvő gazdasági elszigetelődése a térségben. Ez különösen markánsan mutatkozott meg az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) ülésén, ahol az elnök élesen támadta a WTO-t és kiemelte, hogy Washington kétoldalú kereskedelmi egyezményekre fog törekedni az ’America First’ jegyében. Ez nem hatotta meg a résztvevőket, akik a záróközleményben a protekcionizmus elleni harc szükségességét emelték ki és elismerték a WTO munkáját a kiszámítható és fair nemzetközi kereskedelmi rendszer fenntartásában.
Japán vezetésével aztán 11 régiós ország egy éve megalapította a maga közösségét (CPTPP-11), amelyhez 500 millió ember tartozik, 10 ezermilliárd dolláros gazdasági teljesítménnyel és lebontja vámtételeinek 95 százalékát a csoporton belül. A japán gazdasági miniszter akkor kiemelte, hogy ez egy erős üzenet lesz az USA és a többi ázsiai ország számára, akik ebből kimaradtak. Tokió elzárkózik a kétoldalú kereskedelmi szerződés megkötésétől Washingtonnal, annak ellenére, hogy Trump az akkori látogatása alatt élesen kritizálta Japán 69 milliárd dolláros kereskedelmi többletét.
A katonai tervek
|
| Káncz Csaba |
A múlt héten aztán jött a 180 fokos fordulat, és Trump megbízta kereskedelem-politikával foglalkozó beosztottjait, hogy vizsgálják meg az általa tavaly felmondott TPP szerződés esetleges "felmelegítésének" lehetőségét. Az elnök tehát megpróbál kifarolni saját döntéséből, hogy csökkentse országa kereskedelem-politikai elszigetelődését a térségben és ellentartson Kína nyomulásának. A megváltozott hangulathoz a Fehér Házban döntő részben járultak hozzá az új kínai szankciók alatt nyögő amerikai agrár-lobbik - hiszen például a CPTPP-11 keretei között Ausztrália és Új-Zéland kedvezőbb körülmények között szállíthat a világ legnagyobb agrár-importőr országába, Japánba, mint az amerikai termelők.
Mi több, Washington és Peking kereskedelem-politikai konfliktusa ezen a héten tovább eszkalálódik, hiszen Amerika újabb termékekre jelent be büntető-tételeket. Az amerikai intézkedések megpróbálják hátráltatni Peking „Made in China 2025” technológiai fejlesztési programját. A Bloomberg által közölt kutatás szerint az amerikai lépések a 70 százaléka ezt a kínai programot érintik.
Trump mintha azt is lassanként felismerné, hogy a TPP illeszkedik a Kína elleni katonai tervekhez is. Ashton Carter volt védelmi miniszter ezt világosan ki is fejtette egy 2015 áprilisi beszédében. „Talán nem egy védelmi minisztertől gondolták ezt hallani, de a szélesebb értelmű (Kína-ellenes) kiegyensúlyozáshoz a TPP tagság számomra olyan fontos, mint egy újabb repülőgép-anyahajó. A TPP ugyanis elmélyíti a szövetségi rendszerünket és támogatja a fennálló globális rendet”.
Káncz Csaba jegyzete
