|
| Spanyolország mindörökké - Santiago Abascal, a Vox vezetője egy október végi kampányrendezvényen a katalóniai L'Hospitaletben. EPA/ENRIC FONTCUBERTA |
Bő fél éven belül két parlamenti választást nyertek a szocialisták (PSOE) Spanyolországban, mégsem örülhetnek igazán. Sőt, még kisebb lett a stabil kormányzás esélye, hiszen nőtt a pártstruktúra töredezettsége. A legnagyobb sikert a szélsőjobb (Vox) könyvelhette el, amely sokat erősödött, főként a katalán feszültségnek köszönhetően.
A spanyol demokrácia 42 éves történetében ez volt a 15. alkalommal megrendezett parlamenti választás. Szavazati jogukkal több mint 24,3 millióan éltek, ami 73,53 százalékos részvételi arányt jelent – ez három százalékkal alacsonyabb, mint áprilisban.
Lezárult egy korszak
Összességében elmondható, hogy Pedro Sánchez ügyvezető miniszterelnök éppúgy elszámította magát az előrehozott választással, mint Olaszországban Matteo Salvini. Mindkettő arra a szintre akart erősödni, hogy egyedül – koalíciós kényszer nélkül – megszerezzék a kormányzáshoz szükséges többséget, de visszájára sült el a dolog. Sánchez a koalíciós tárgyalások során túlságosan merev álláspontot vett fel, ezt is büntették a választók.
Spanyolországban most ugyanolyan politikai helyzet állt elő, mint Németországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában: megroppan a hagyományos centrista pártok ereje, miközben fragmentálódik a pártstruktúra. Gyengül az általános politikai stabilitás, veszélyes szintre csökken a választói bizalom. Eközben pedig látványosan erősödik a szélsőség, a populizmus és a radikalizmus.
A választás másik komoly tanulsága volt a masszív jobbratolódás. Csökkent a szocialisták – és a tőle balra álló Podemos – ereje, noha továbbra is a legerősebb párt lettek. A jobboldalon a Néppárt (PP) ugyan visszakapaszkodott valamennyire az áprilisi zuhanás után (87 helye lesz), de a választás nagy nyertese a szélsőjobboldal.
Vox és a spanyol démonok
|
| Káncz Csaba |
A Vox nemcsak több mint megduplázta áprilisi eredményét (24 helyett 54 mandátuma lesz, több, mint egymillió új szavazót szerezve), hanem ezzel a parlament harmadik legerősebb pártja, a délkeleti Murcia régióban pedig a legnagyobb párt lett, Dél-Spanyolországban pedig általában is a PP előtt végzett.
A Vox kemény vonalat képvisel a katalán függetlenedési törekvések, a bevándorlás és a feminizmus kérdésköreiben. Santiago Abascal pártelnök nyílt támogatója Francisco Franco diktátor hadseregének, beleértve a baloldaliak tömeges kivégzését az 1936-1939 közötti spanyol polgárháború során. A párt főtitkárát, Javier Ortega-Smith antiszemitizmussal vádolják, mivel többször is élesen bírálta Soros Györgyöt.
A nagykoalíciót kizárták
A választás egyértelműen legnagyobb vesztese a polgári-liberális Ciudadanos lett, amely mandátumainak csaknem négyötödét elveszítette és tíz képviselői helyre számíthat; még a katalán szuverenisták is megelőzik.
A mostani koalíciós tárgyalások során nagy lesz a nyomás a PP-n mindkét oldalról. A PSOE mindenesetre az elmúlt órákban kizárta a nagykoalíciót a PP-vel, amely pedig rendes többséggel rendelkező kormányt adott volna Spanyolországnak évek óta először.
De a PP is valószínűleg tart attól, hogy ez esetben átengedné a jobboldalt a Voxnak. A PSOE eközben még egyszer nekifuthat a regionális pártokkal folytatott tárgyalásoknak, de ez a katalán függetlenségi vezetőkre kirótt börtönbüntetések miatt szintén nehezebbé vált.
A spanyol politika természete viszont végképp átalakul: a PP és a PSOE dominanciájának vége.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
