Kazahsztán szinte teljes olajexportja zajlik a CPC-olajvezetéken, amely orosz területen halad át, és végpontja is a fekete-tengeri Novorsszijszk kikötőben van. Kazahsztán Oroszország közeli szövetségesének számított az ukrajnai háborúig, ám ennek kapcsán Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök nem követte a putyini elvárásokat.
Az infostart összefoglalója szerint ez, illetve az energiaválság további súlyosbítása, az árak további emelése lehet a célja az oroszoknak azzal, hogy a CPC-vezeték blokkolását lebegtetik.
A vezeték nem is üzemelt egy darabig, állítólagos viharkárok miatt. Márciusban így 1,3 millió hordó olaj esett ki naponta. A múlt héten pedig egy novorosszijszki bíróság elrendelte, hogy 30 napra állítsák le a „szivárgás kezelése” miatt. Ezt a döntést hétfőn hatályon kívül helyezte egy másik orosz bíróság, nagyjából akkor, amikor Kanada jelezte, hogy hajlandó visszaadni Németországnak az Északi Áramlat karbantartásra átküldött turbináit.
A CPC-vezetéket egy nyugati, kazah és orosz cégekből álló konzorcium birtokolja, és tulajdonosi források még mindig arra számítanak, hogy hosszú időre leállhat a szállítás. Egy nyilatkozó szerint napi egymillió hordó, azaz évi 50 millió tonna tűnhet el a világpiacról, és ezzel akár a mostani 100-ról 190 dollárra is felmehetne az olajár a JP Morgan elemzői szerint.
"Napi egymillió hordó elvesztése megoldhatatlan problémához vezethet az olajpiacon”
– mondta a Reutersnek Amrita Sen londoni piaci elemző.
Fehéroroszország felől érkezhetett. 
