Nincs alapvető ellenvetése a Költségvetési Tanácsnak a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat tervezetének hitelességével vagy végrehajthatóságával kapcsolatban, a tanács szerint ugyanakkor a tervezet nem felel meg az adósságképlet előírásának, ezért a képlet módosítását javasolják.
A tanács MTI-hez pénteken eljuttatott véleménye szerint a gazdasági növekedés 2015-ben 3 százalék körüli lehet, ami segíti a központi költségvetés bevételeinek teljesülését és az idei 2,4 százalékos hiánycél tartását. A 2016. évi költségvetés 2,5 százalékos gazdasági növekedésre épül, amely a KT szerint a jelenlegi ismeretek alapján konzervatív értékeléssel megalapozott.
Azt is megállapítják ugyanakkor, hogy a stabilitási törvény 2016. évi költségvetési törvényben már érvényesítendő adósságképletének alkalmazásával számottevő költségvetési megszorítás válna szükségessé. Ennek elkerülése érdekében indokolt az adósságképlet olyan módosítása, amely az államháztartási stabilitás szempontjait a növekedés fenntarthatóságával összhangban szabályozza – írták.
Április végén a Világgazdaság írta meg, hogy a 2,5 százalékos gazdasági növekedés mellett 2 százalék körüli inflációval számol a 2016-os büdzsé, amelyhez 2 százalékos költségvetési deficit társulna, ami alacsonyabb, mint az idei évre tervezett 2,4 százalék. Ugyanakkor a deficit hiába lesz jóval kisebb, mint az Európai Unió által elvárt 3 százalék, s hiába mutat csökkenő tendenciát, az adósságszabály betartásához ilyen makrogazdasági környzetben 0,5-0,6 százalék körüli deficitet kellene tervezni. Ez csak komoly visszafogással lenne teljesíthető az alacsony inflációs környezetben, erre azonban – ez esetben érthető módon – nem fűlik a kormány foga.
A Világgazdaság emlékeztet arra, hogy Balatoni András és a Privátbankár.hu korábbi munkatársa, Tóth G. Csaba a Közgazdasági Szemlében megjelent kutatásukban már 2012 októberében arra jutottak, hogy a szabály biztosítja ugyan azt a célt, hogy 50 százalék alá süllyedjen a GDP-arányos adósságráta, de a képlet alkalmazása a makrogazdasági sokkok hatását érdemben felerősíti. Vagyis az adósságszabály mellett nem alkalmazható anticiklikus gazdaságpolitika. Az Országgyűlés csak olyan költségvetési törvényt fogadhat el (50 százalékos adósság felett), amely az adósságráta csökkentését tartalmazza.
A Költségvetési Tanács mai közleménye annak fényében volt érdekes, hogy az Alkotmány értelmében a Költségvetési Tanács feladata megvizsgálni, hogy a törvényjavaslat megfelel-e a szabálynak. Miután a KT is arra jutott, hogy kisebb áldozattal jár a helyzetnek nem megfelelő szabály módosítása, aligha lesz érdemi ellenkezés a kabinet részéről a „kőbe vésett” alappillérek egy újabb elemének átvésésére.
A kisbefektetőkre lő a nagybank. 
