Munkavacsora keretében tárgyal ma Orbán Viktor és Emmanuel Macron Párizsban, közölte a hétvégén Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Ez a harmadik hivatalos találkozó a 2017 óta hivatalban lévő, centrista-liberális francia államfő és a magyar miniszterelnök között, és a második "randevú" 15 hónapon belül.
Ellenfelek és partnerek
Az első meetingre még 2019 októberében, Párizsban került sor – bár a két vezető már akkor sem állt egy politikai platformon (lásd migráció kérdése), néhány hónappal korábban egy másik ügyben mégis összefogott: 2019 nyarán közös erővel buktatták meg az Európai Néppárt csúcsjelöltjét, Manfred Webert, és együttes erővel emelték az Európai Bizottság elnöki székébe Ursula von der Leyent.
A miniszterelnök párizsi látogatását bő két évvel később, 2021 decemberében viszonozta a francia államfő, aki a V4-ek (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) csúcstalálkozójára érkezett a magyar fővárosba, és külön is tárgyalt a magyar miniszterelnökkel.
Akkor – mint Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő anno lapunknak fogalmazott – „pragmatikus kapcsolat” volt a két vezető között. Mint mondta, hasonlóan gondolkodnak védelmi kérdésekben, egyaránt fontosnak tartják a külső uniós határok védelmét, a jogállamisági kérdésekben ugyanakkor vitáik vannak.
Jogállamisági aggályait Macron szóvá is tette látogatása során, ugyanakkor megemlítette azt is, hogy mindketten lojális partnerek és Európa-pártiak. „Politikai ellenfelek vagyunk, de európai partnerek”, mondta anno a francia elnök.
Az akkori vizittel mindketten jól jártak: Emmanuel Macron potenciális szövetségeseket szerzett a 2022. első félévi francia uniós elnökség előtt, Orbán Viktor pedig újabb uniós nagyágyúval „legitimáltatta magát.”
Ukrajna, atomenergia, jogállamiság
A mostani találkozó apropóját a másfél hét múlva, március 23-24-én sorra kerülő EU-csúcs adja. Francia közlések szerint a két vezető valószínűleg „Ukrajna támogatásáról, az európai versenyképesség erősítéséről, energiaügyekről és az európai védelmi ipar fejlesztéséről” tárgyal majd egymással, emellett a francia elnök ezúttal is szóba hozza a „jogállamisággal kapcsolatos témákat”.
Ami a részleteket illeti, míg Magyarország kizárólag humanitárius segítséget juttat Ukrajnának kétoldalú keretek között (a német Világgazdasági Intézet adatai szerint ez eddig 47 millió eurót tett ki), addig Franciaország humanitárius (316 millió euró), pénzügyi (699 millió euró) és katonai (660 millió euró) támogatást is ad az Oroszország által megtámadott államnak, és katonailag a 8., összességében pedig a 6. legnagyobb támogatójának számít.
A Le Monde a látogatással összefüggésben emlékeztet arra, hogy Magyarország nagyon függ az orosz energiahordozóktól, valamint arra is, hogy Orbán Viktor nyíltan ellenzi az EU ukrajnai háborúval kapcsolatos politikáját, kritizálja az Oroszország elleni szankciókat – bár rendre megszavazza azokat –, fenntartja a kapcsolatokat Moszkvával és nem hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnának.
Az orosz agresszió szóba került Szijjártó Péter és francia kollégája, Catherine Colonna francia külügyminiszter februári párizsi találkozóján is, amely a miniszterelnöki vizitet készítette elő.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter akkor azt mondta, hogy a magyar és a francia (valamint a többi európai ország) álláspontja különbözik az ukrajnai kérdést tekintve. Míg a magyar kormány azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szeretne (ezzel megszűnne a vérontás, ugyanakkor Ukrajna szinte biztosan újabb területi veszteségeket szenvedne el), addig a franciák megvárnák, amíg ukrán szempontból jobb lesz a hadihelyzet, azaz Kijev a jelenleginél előnyöseb tárgyalási pozícióba kerül.
A francia külügyminisztérium annyit közölt, hogy a két miniszter „megerősítette elkötelezettségét az Európai Unió egységének fenntartása mellett”. Igaz, ez magyar részről szinte csak az uniós szankciók megszavazásában nyilvánult meg.
Ezzel szemben a nukleáris energia kérdésében egyetért a két kormány Szijjártó Péter szerint: együtt és sikeresen küzdöttek azért, hogy az Európai Unió fenntarthatóként ismerje el az atomenergiát, és egy német-francia konzorcium szállítja az irányítási rendszert az új paksi reaktorblokkokhoz. Ehhez „Párizs már megadta a szükséges engedélyeket, Berlin még nem”, fogalmazott a miniszter. Ezért a konzorcium francia tagja, a Framatome vezetőivel közösen terveket dolgoznak ki arra az esetre, ha továbbra sem érkezik meg a német engedély. (A külügyminiszter ma is tárgyalt erről a franciaországi Flamanville-ben, ahol a vállalat jelenleg is épülő atomerőművénél tett látogatást.)
Szijjártó Péter az együttműködési lehetőségek között említette, hogy - mint fogalmazott - „a franciákkal közös misszióban katonai szerepet is vállaljunk, mint ahogy vállaltunk eddig is Maliban”, valamint az űripari együttműködést, a magyar űrprogramban ugyanis jelentős a francia részvétel.
Hozzátette: a francia vállalatok mára „az ötödik legnagyobb beruházói közösséget” alkotják Magyarországon, a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke pedig tavaly rekordszintre, tízmilliárd euróra nőtt.
A francia közlemény szintén megemlítette az együttműködést a nukleáris energia és a védelmi ipar területén.
A jogállamisággal kapcsolatban kitért ugyanakkor arra is, hogy a francia külügyminiszter a találkozón felidézte "Franciaország elkötelezettségét az alapjogok megvédése iránt az Európai Unión belül.” Párizs ezzel finoman utalt arra, hogy továbbra is rajta tartja a szemét Magyarországon.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető húga megtorlással fenyegette meg az Egyesült Államokat, amiért a Trump-kormányzat repülőgép-hordozót küld Dél-Koreába. 
