A zsarolók
Görögország zűrös éveket tud maga mögött, és az idei januári választással a nép nem várt nehézségeket zúdított a saját nyakába, egyúttal Európát is jól megizzasztotta. Az inkább szélsőbalos, mint bárhogy máshogy jellemezhető Sziriza párt és annak vezetői, Ciprasz miniszterelnök és Varufakisz pénzügyminiszter ugyanis először jóindulatúnak tettették magukat. Kiderült azonban, hogy sunyi módon húzzák az időt, visszaélnek Európa, mindenekelőtt Merkel német kancellár jóindulatával,majd a végén kifejezetten a zsarolásra álltak, át, abban bízva, hogy Európa megijed tőlük.
Abban reménykedtek, hogy az euróövezet egybentartása érdekében Európa bármire kész lesz, mindent lenyel. Ezt azonban Európa nyilván nem tehette meg, hisz rossz példát mutatott volna másoknak, így az utolsó pillanatban bekeményített. Cipraszék hirtelen megérezték, milyen az, ha csak egyetlen napig nem jön a pénz azoktól, akiket addig zsaroltak: a görög bankrendszer lebénult, a gazdaság akadozni kezdett. Ebben a helyzetben még megpróbálkoztak egy népszavazással, hogy így a görög nép zsarolhassa meg az eurózóna 18 másik népét, de Európa ezt már nem vette be.
Még mindig sokat képzel
A döbbent Ciprasz látta, hogy elbukta a hazardírozást. Világosan értésére adták, ha nem fogad el minden európai feltételt, országa távozik az eurózónából. A bukott politikus kezesbáránnyá vált, innentől úgy ugrott, ahogy a hitelezők fütyültek neki. Azután ahelyett, hogy örült volna, hogy mégiscsak megmenekült országa és békésen kormányozhat tovább, megint nem bírt magával, ambíciói előtörtek, és kormányát lemondatta, előrehozott parlamenti választásokat kierőszakolva. Abban reménykedett, hogy népe szemében mindezek után ő lesz a hős, nagy többséggel megválasztják, és így immár legitimálja pártján belül is megnövekedett hatalmát.
|
| A görög parlament. |
A helyzet azonban most, a választásokhoz közeledve nem ezt mutatja. A nép, teljesen érthető módon, szkeptikus Ciprasszal szemben. Látják mi történt: randalírozott, majd megtanították kesztyűbe dudálni, így menetközben sok kárt okozva az országnak. Még az időközben megtartott népszavazás is valójában kudarcot hozott, így a nép is látja, hogy nem sikeres politikus az, aki baklövései és bukásait világraszóló győzelemként próbálja bemutatni.
Patthelyzet is lehet
Így jelenleg kiegyenlítettnek tűnnek az erőviszonyok a Sziriza és a fő ellenzéki párt, a jobboldali Új Demokrácia között. Tulajdonképpen ha átgondoljuk, mind Görögország, mind Európa szempontjából kedvezőbb lenne az ellenzék győzelme. Nem akarják felborítani a nagy nehezen elért megegyezést, nem akarjak még egyszer felforgatni az ország gazdaságát. Ciprasz ellenben kiszámíthatatlan, hisz most kezesbárány volt egy darabig, de mi lesz, ha esetleg megint zsaroló pozícióban érzi magát, pláne hogy Európa el van foglalva egy sokkal súlyosabb kérdéssel, a menekültválsággal?
Ugyanakkor fennáll egy ijesztő forgatókönyv is: az erők kiegyenlítettsége miatt patthelyzet is létrejöhet, ami veszélyes a jelenlegi helyzetben. Ilyenkor ugyanis óhatatlanul vagy kisebbségi kormányzásra kerül sor, vagy újabb előrehozott választásokra. A nagykoalíció esélyét elég nehéz elképzelni Ciprasszal és a Sziriza szélsőséges szárnyával. Talán az lenne a legjobb, ha az utolsó pár napban az ellenzék még hajrázna, és szert tenne egy kicsi, de stabil többségre.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) összehívását. 
