Franciaországban országszerte több ezer diák és munkavállaló tüntetett szerdán a kormány által meghirdetett munkajogi reform ellen. A mintegy 150 felvonuláson a törvényjavaslat visszavonását követelték a tiltakozók.
Országszerte elfoglalták az épületeket
Több száz párizsi és vidéki gimnáziumot és egyetemet délelőtt elfoglaltak a tiltakozó diákok, nagygyűléseket tartottak, majd utcára vonultak, mert attól tartanak, hogy a meghirdetett törvénytervezet bizonytalanná teszi jövőbeni karrierjüket. A hetek óta érzékelhető elégedetlenség miatt Myriam El Khomri munkaügyi miniszter egyelőre az eredetileg tervezettről tíz nappal elhalasztotta március 24-re a munkapiac rugalmasabbá tételére irányuló reform parlamenti vitáját, és tárgyalóasztalhoz hívta a szociális partnereket.
Franciaországban évek óta 10 százalék körül stagnál a munkanélküliség, a 18-25 év körüli fiatalok körében pedig 25 százalékos. Francois Hollande államfő mandátuma legfőbb célkitűzésének a munkanélküliség csökkentését jelölte meg, és azt is jelezte többször, hogy ha ezt nem sikerül végrehajtania, nem indul újra a jövő évi elnökválasztáson.
Nem csak a diákok akadtak ki
A munka törvénykönyvének reformja a kormány álláspontja szerint a fiatalok számára szakmai biztonságot, a vállalatok számára pedig rugalmasságot ígér, ez azonban nem győzte meg a legfőbb érintetteket.
A két legjelentősebb diákszervezet, az egyetemistákat tömörítő Unef és a középiskolásokat összefogó FIDL azt kérte tagjaitól, hogy csatlakozzanak a szakszervezetek által meghirdetett tiltakozó naphoz, amelynek legfőbb követelése a tervezet visszavonása. A szakszervezetek felhívására szerdán délelőtt több ezren vonultak Párizsban a munkaügyi minisztérium elé, délután pedig a République (Köztársaság) térről indult a diákok több ezres menete.
A munkajogi reform elleni tiltakozással egy napon a vasúti közlekedésben dolgozók is sztrájkot hirdettek fizetésemelés érdekében, ezért szerdán átlagosan csak minden harmadik vonat közlekedett. Francois Hollande államfő keddi velencei látogatásán jelezte, hogy időt kíván hagyni az egyeztetésekre és a tárgyalásokra, csak azt követően hozza meg a végső döntést a munkajogi reformot illetően.
A javaslat leginkább vitatott pontja a végkielégítések összegének maximalizálása és az elbocsátások feltételeinek könnyítése. "Olyan kötélhúzásba kerültünk (a kormánnyal), amelynek senki nem látja a kimenetelét" - mondta Jean-Claude Mailly, a Force ouvriere szakszervezet vezetője.
A francia sajtó arra hívta fel a figyelmet, hogy Manuel Valls miniszterelnöknek és Francois Hollande államfőnek nem ugyanazok az érdekei a vitában, és ezt a tiltakozók kihasználhatják. A reformon az elnök újraválasztása múlhat, ezért érdekében áll kiegyezni, a szociáldemokrata reformerként ismert kormányfő viszont a lehető legkevesebbet szeretne engedni a tiltakozóknak, hogy ne veszítsen a tekintélyéből. A szakszervezetek jelezték, hogy március 12-én és 31-én is utcára hívják az embereket. A felmérések szerint a franciák hetven százaléka ellenzi a reformot, és támogatja a tiltakozó megmozdulást. A reform ellen az interneten közzétett petíciót eddig több mint 1,2 millióan írták alá.
Ez a „gig economy.” 
