Több évtizedes pusztítás
A világ legnagyobb egybefüggő egyenlítői esőerdős területe Brazíliában található, az Amazonas mentén. Az erdőt a farmerek nagy ütemben kezdték irtani, ráadásul nem jól jövedelmező és valamelyest környezetbarát tevékenységet végeznek, mint a gyümölcstermesztés, hanem teheneket legeltetnek. Az állatok azonban hamar lelegelik a füvet, nincs idő megvárni, amíg újra nő, így mennek a földtulajok, és újabb erdőket vágnak ki.
Brazília szabályozni kezdte a kivágható erdők mennyiségét: mindenki csak 20 százaléknyi erdőt vághat ki a területén, és van, akit erdőtelepítésre köteleznek. Így azt sikerült elérni, hogy a 2004-ben még évente 27 ezer négyzetkilométernyi erdőirtás tavalyra 6624 ezer négyzetkilométerre esett vissza.
Megoldás
Most felmerült egy olyan megoldás, ami egyrészt szükségtelenné teszi a további erdőirtást, másrészt sokkal jövedelmezőbb, és a mi a legfontosabb, imitálja az őserdőt, mivel fákról van szó, nem is kicsikről, amelyek megkötik a szén-dioxidot. Ez maga a kakaó, melynek fő termesztési területe eddig Afrikában volt, ott is elsősorban Ghána és Elefántcsontpart területén. A kakaótermesztésre azok a területek alkalmasak, ahol az esős évszakot száraz évszak váltja, mivel ilyenkor a fákat megtámadó gombák elpusztulnak. A hatalmas Amazonas-medence keleti, délkeleti része ilyen.
Lelkesednek
Az eddigi marhatenyésztők most lelkesen megkezdték az átállás a kakaóültetvények létrehozására, a költségeket részben nemzetközi környezetvédelmi szervezetek fedezik. Ha már termőre fordul a növény, nagyjából ötször akkora jövedelmet hoz, mint a szarvasmarhatartás, így a farmerek elég könnyen meggyőzhetők, pláne, hogy segítséget kapnak az átálláshoz. Eddig 1700 négyzetkilométert ültettek be, de ha sikeresen halad a dolog, akár az utolsó évtizedekben letarolt 430 ezer négyzetkilométer jelentős hányada is újraerdősíthető így.
Először az augusztusi kötelezettségre. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
