Csaknem másfél éve van hatalmon Volodimir Zelenszkij, Ukrajna legfiatalabb elnöke. Népszerűségének folyamatos csökkenésével párhuzamosan záródik a lehetősége a hosszú távú, strukturális államháztartási reformok megtételének. Ezzel egyre valószínűtlenebbé válik, hogy az év hátralévő részében hozzájut az IMF időarányos pénzéhez.
Kijevben tavasszal pár hónapos szolgálat után megbuktatták a legfőbb ügyészt és a Nyugat-párti ukrán kormányt, az új vezető tisztviselők pedig szinte kivétel nélkül be vannak kötve az oligarchákhoz. Az elnök ezzel az új paktummal próbálta megfordítani egyre romló támogatottságát – míg tavaly ez 74 százalékon állt, a múlt hónapra a támogatottsága 29 százalékra esett.
A donyeci kérdés
Az elnök sokat tett azért, hogy stratégiai nagybefektetőket találjon az ukrán gazdaságba, de eddig nem sok sikerrel. Zelenszkij pártja bizony aggodalmakkal telve várhatja az október végén esedékes helyhatósági választásokat.
Zelenszkij eddigi népszerűségének egyik fő támasza volt azon eredeti ígérete, hogy Moszkvával „bármilyen áron” békét fog kötni a szeparatista megyék ügyében. Putyin azonban egyfajta társ-szuverenitást követel, amely gyakorlatilag végtelenítené a Donyec régió feletti orosz ellenőrzést. Mára azonban kiderült az ukrán elnök számára, hogy népe nem egyszerűen a háború végét akarja – hanem minimum követelményként nem akar vesztesként távozni a konfliktusból.
Minden valószínűség szerint ez a felismerés az oka az utóbbi napok rendkívül aktív elnöki ténykedésének, amelynek keretében két középhatalommal is szorosabb katonai szövetségre lépett.
Egyesült Királyság
Zelenszkij október 7-én két napos látogatásra érkezett feleségével a szigetországba, ahol tárgyalásokat folytatott Boris Johnson miniszterelnökkel. Ezt követően aláírták a politikai együttműködésről, a szabadkereskedelemről és a stratégiai partnerségről szóló ukrán–brit megállapodást.
Zelenszkij egyben 10 éves, 1,6 milliárd dolláros hitelszerződést írt alá, amelynek keretében az Egyesült Királyság 10 darab hadihajót gyárt az ukrán haditengerészet számára fekete-tengeri műveletekre. A Barzan osztályú hadihajó 8 darab hajók elleni rakétával van felszerelve, 35 fős legénységgel üzemel és 1800 tengeri mérföldes hatótávolsággal rendelkezik.
Törökország
Alig egy hét telt el a londoni út óta, de Zelenszkij és védelmi minisztere már tegnap 3 napos látogatásra érkezett Ankarába, ahol kétoldalú katonai megállapodást írnak alá. Az ukrán és a török sajtó már 10 napja jelentette, hogy az ukrán Ivchenko-Progress nevű vállalat fogja szállítani a meghajtóművet az új generációs, Gezgin nevű török cirkálórakétához, amely mintegy 1000 kilométeres hatótávolsággal bír majd.
Török jelentések szerint az új rakéta képességei az amerikai Tomahawk cirkálórakétához állnak majd közel. Ankara fel akarja fegyverezni ezekkel a rakétákkal Reis osztályú tengeralattjáróit is, amelyek közül az elsőt tavaly decemberben bocsátották vízre.
Mindezek kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy Törökország soha nem ismerte el a Krím-félsziget 2014-es orosz annexióját, és azt továbbra is Ukrajna elidegeníthetetlen részének tartja. Mi több, Ankara gyakran fölemeli a hangját a krími tatárok „megfélemlítése miatt az Oroszország által megszállt Krím-félszigeten”. A félsziget eredetileg 1783-ban került orosz fennhatóság alá, miután az 1768-1774 közötti orosz-török háborúban Nagy Katalin cárnő csapatai vereséget mértek az Ottomán Birodalomra.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
