10p

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

A világon először vethetett be valódi hiperszonikus fegyvert Oroszország. De mi az a Cirkon, és elképzelhető-e, hogy egy ilyen eszköz darabjait találták meg Kijevben?

Ukrán források azt állítják, hogy az oroszok legalább egy alkalommal bevetették Ukrajnában a 3M22 Cirkon hiperszonikus cirkálórakétát. Ha ez igaz, az nemcsak az ukrán háború szempontjából fontos esemény, de hadtörténeti mérföldkő is egyben, ugyanis ez lehetett az első alkalom, hogy egy valódi hiperszonikus fegyvert élesben bevetett a világ bármelyik hadereje.

A hírt először a kijevi, az orosz fegyverek becsapódásainak helyszíneinek vizsgálatával is megbízott kutatóintézet tudósai tették közzé, akik egy február 7-ei, az ukrán fővárosban bekövetkezett robbanás helyszínét vizsgálva gyűjtötték össze a pusztításért felelős eszköz maradványait. A támadásban egyébként legalább öt ember halt meg, több lakóház megsérült, valamint károk keletkeztek az energiainfrastruktúrában is.

Az ukrán tudósok által közzétett videóban a talált alkatrészek fényképeit a Cirkon rakéta sematikus ábrájára helyezik el, megmutatva, melyik hol helyezkedett el a rakétán. Az intézet vezetője, Olekszandr Ruvin a roncsokon talált feliratok alapján is valószínűsíti, hogy egy Cirkon darabjairól lehet szó.

Szupertitkos, szupergyors, de létezik is?

De mi is az a 3M22 Cirkon? A fegyverről először a 2010-es évek második felében jelentek meg híradások, az orosz média itt-ott hírt adott a teszteléséről, illetve az évek során néhány fényképfelvétel és videó is megjelent az eszközről. Ezek alapján annyit lehet tudni, hogy a Cirkon egy eredendően hajókról és tengeralattjárókról kilövésre szánt cirkálórakéta, amely akár a hangsebesség nyolcszorosával (Mach 8, 9800 kilométer per óra) is képes haladni, miközben képes manőverezni a levegőben.

A fegyvert 2019-ben maga Vlagyimir Putyin is reklámozta, akkor már Mach 9-es sebességről, valamint ezer kilométeres hatótávolságról beszélt, később pedig az orosz média 1500 kilométeres hatótávolságról és 3-400 kilogrammos robbanófejről. Valójában azonban keveset tudunk a fegyver pontos képességeiről, technológiai megoldásairól, valamint arról is, hogyan is áll a fejlesztése, a hadrendbe állítása az orosz haderőnél.

Számítógéppel készült illusztráció egy levegőben repülő Cirkonról. Ez nem olyan forma, mint amilyet az ukránok rajzoltak a Kijevben talált roncsok köré. Fotó: TASSZ
Számítógéppel készült illusztráció egy levegőben repülő Cirkonról. Ez nem olyan forma, mint amilyet az ukránok rajzoltak a Kijevben talált roncsok köré. Fotó: TASSZ

Ez persze önmagában még nem jelent semmit, a világ összes hadereje érthető okokból titkolózik a legújabb eszközeivel kapcsolatban, de az oroszok esetében azért van ok némi plusz kételkedésre, mondjuk a Szu-57-es 5. generációs vadászgép, vagy a T-14 Armata harckocsi esetéből tanulva. (Mindkettőt sorozatgyártásra érett csodafegyverként reklámozta éveken át az orosz propaganda, hogy aztán Ukrajnában kiderüljön, valójában legfeljebb kísérleti eszközként bevethetők, állítólagos képességeikkel pedig nem rendelkeznek.) A képek, felvételek akár manipuláltak is lehetnek, esetleg direkt félrevezetési célokkal készültek, a Cirkonnal végzett orosz kísérletek eredményeiről csak maguk az oroszok tudhatnak biztosat – ha ugyan ott nem arról van szó, hogy a fejlesztők hazudnak a főnökeiknek, akik ezt megtódítva továbbítják a feljebbvalóiknak, egészen az elnökig.

Annyi bizonyosnak látszik, hogy a fegyvert egy hagyományos rakétahajtómű emeli a levegőbe és segíti a megfelelő magasság és sebesség elérésében, majd később egy ramjet vagy scramjet hajtómű (nagy sebességeknél működőképes torlósugár hajtómű) biztosítaná a meghajtását, folyamatosan hiperszonikus tartományban (azaz a hangsebesség ötszöröse felett) tartva az eszköz sebességét, miközben az manőverezésre is képes.

Mindez azért fontos, mert ezekkel a paraméterekkel – tehát Mach 5 feletti sebesség, manőverezőképesség – a Cirkon valódi hiperszonikus fegyvernek számít. Az oroszok ugyan szeretik ilyenként „eladni” a Kinzsal rakétát is, azonban ez csupán egy levegőből indítható ballisztikus rakéta, a földi indítású Iszkander átalakított változata. Pályájának egyes szakaszain a Kinzsal ugyan valóban hiperszonikus sebességgel repül, ám ez igaz szinte minden ballisztikus rakétára, és ahogy azok, a Kinzsal is alapvetően ballisztikus pályán érkezik a céljához, manőverezni legfeljebb minimálisan lehet képes.

Vannak persze olyan szakértők, akik szerint a Cirkon is csak az orosz propaganda médiahekkje, és ez a rakéta valójában az Iszkander-Kinzsal família hajóról indítható változata csupán, és pontosan annyira számít hiperszonikus fegyvernek, mint azok.

Korszaknyitó támadás?

Ha viszont e kételyeket félretesszük, akkor a Cirkonhoz hasonló, tehát valódi hiperszonikus fegyvereken Oroszországon kívül Kínában és Amerikában is dolgoznak. Előbbi pedig állítólag már hadrendbe is állított ilyet, azonban éles bevetése, vagy akár a képességeiket a valóságban bemutató, ellenőrizhető tesztje egyiknek sem volt. Ha tehát az oroszok valóban kilőttek egy Cirkont Kijevre, akkor a világtörténelemben először használtak élesben hiperszonikus fegyvert, potenciálisan egy új korszakot is nyitva ezzel a hadviselésben.

De tényleg kilőttek? Nem árt azért némi óvatosság. Az eddig ismert orosz ábrázolásokon a Cirkon elég máshogy néz ki, mint az ukránok által közzétett ábrán. A különbség pedig nem annyi, mint mondjuk két autómodell között, ahol a formaterv nagyjából ugyanazt a technológiát rejti, hanem alapvető, más működési elvre utal. (Az orosz rajzok alapján a Cirkon egy laposan elnyúló, úgynevezett waverider, azaz saját hangrobbanást is okozó lökéshullámainak felhajtóerejét kihasználó rakéta, mint például a Boeing kísérleti, X-51-es Waverider rakétája. Az ukránok ábráján egy más elveken épülő eszköz látható, ez inkább a Boeing HyFly koncepciójára emlékeztet, amelynek az orrészén eltakart légbeömlők találhatók.) Persze, ahogy fentebb is írtuk, az orosz ábrázolások valósághűsége kérdéses, mint ahogy azt sem tudjuk, az ukránok milyen információk alapján készítették a maguk rajzát.

Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a Cirkont eredetileg hajó elleni fegyvernek szánták az oroszok, márpedig földi célpontok elleni bevetés esetén szinte a teljes irányítórendszert át kéne alakítani. Igaz viszont, hogy az oroszok már eddig is több – igaz régebbi – hajó elleni cirkálórakétájukat bevetették Ukrajnában földi célpontok ellen, tehát nem zárható ki a Cirkonok ilyen átalakítása sem.

Aztán ott van az, hogy eddigi tudásunk szerint a Cirkont csak a flotta Gorskov admirális osztályú fregattjai tudják kilőni, ezek közül pedig egyetlen egy sincs a Fekete-tengeren. Persze elképzelhető, hogy a flotta más hajóit átalakították erre a célra, sőt akár ideiglenes, földi kilövőszerkezetet is építhettek az oroszok a kísérletezés céljára – a cirkálórakéta nagy hatótávolsága miatt ez a Krímen vagy orosz területen sok helyen lehetett.

A videofelvételből kivágott képen elvileg egy Cirkon rakéta indítását láthatjuk a Gorskov admirális fregatt fedélzetéről. Fotó: YouTube
A videofelvételből kivágott képen elvileg egy Cirkon rakéta indítását láthatjuk a Gorskov admirális fregatt fedélzetéről. Fotó: YouTube

A roncsokon talált 3M22 feliratokkal kapcsolatban egy másik ukrán szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy ezeknek jóval kevésbé izgalmas magyarázata is lehet, mint hogy az oroszok Cirkonokat lőnek ki Ukrajnára.

„Nem ritka, hogy az orosz rakétákban csereszabatos alkatrészeket használnak, egyszerűsítve a gyártási folyamatot. Tudva, hogy az oroszok igyekeztek felpörgetni a ballisztikus rakéták gyártását az elmúlt hónapokban, elképzelhető, hogy a Cirkonhoz használt alkatrészeket más eszközökhöz használták fel”

hívja fel a figyelmet Olekszandr Kovalenko, az Information Resistance katonai és politikai szakértője.

Fogasabb kérdés, hogy vajon érdekükben állt-e volna ilyet tenni az oroszoknak. Amennyiben a Cirkon nagyobb mennyiségben bevethető állapotban lévő eszköz, az az ukrán légvédelemnek mindenképpen új, valószínűleg jelen állapotában megoldhatatlan problémát jelentene. A Kinzsalokat ugyan – amennyire tudjuk – le tudják lőni az amerikai Patriot rendszerek, de csak a pályájuk utolsó szakaszán, és azért, mert nagy sebességgel, de kiszámítható pályán érkeznek. Egy még gyorsabban, alacsonyabban, manőverezve érkező eszköz bemérése és lelövése valószínűleg még a legfejlettebb nyugati légvédelmi eszközök képességeit is meghaladná.

Azonban az nagyjából pusztán egyszerű logikával kizárható, hogy az oroszoknak százasával állnának raktáron a nagyjából tízmillió dolláros értékre becsült, hipermodern, kompozit anyagokkal és mikrocsipekkel teletömött Cirkonok.

„Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a megfontolást, hogy vajon megvan-e a lehetősége Oroszországnak egy olyan képességű fegyvert, mint a Zircon, nagyobb mennyiségben szolgálatba állítani, különösen ha azt vesszük, hogy ez a program versenyben kell álljon az anyagi és más erőforrásokárt olyan egyéb prioritásokkal, mint mondjuk a szárazföldi erők ellátása és a veszteségeik pótlása”

mutatott rá Sidharth Kaushal, egy londoni kutatóintézet munkatársa még tavaly januárban, amikor az orosz Gorskov admirális fregatt nagy hírverés közepette útnak indult, hogy Cirkon rakétákat teszteljen.

Ha a bevetést a fejlesztés részének, egyfajta „valós körülmények között” végrehajtott tesztnek fogjuk fel, akkor annak kétségtelenül vannak előnyei. Az oroszok nem először tesztelnének élesben kipróbálatlan eszközöket, a nyugati légvédelmi rendszerekkel való „összeeresztés” pedig békeidőben nem lehetséges, és ez sok hasznos információt szolgáltathatna a Cirkon valós képességeiről, a nyugati légvédelmi rendszerek reakciójáról.

Kockázatos játék

A másik oldalon viszont ott van, hogy egy ilyen kilövés – még ha sikeres is – talán még inkább pótolhatatlan információkat szolgáltat a másik félnek. A nyugati radarokkal is követett repülés során egyrészt meg lehet figyelni, milyen radarjelek verődnek vissza egy új eszközről, a pályát, a kibocsátott jeleket elemezni lehet, és ebből következtetéseket lehet levonni az eszköz képességeire, technológiai megoldásaira vonatkozóan. Másrészt még ott vannak az óhatatlanul megmaradó roncsok – ugyebár, ha igaz, most is összegyűjtötték ezeket az ukránok. Biztosak lehetünk benne, hogy a maradványok már NATO-laborokban és NATO-szakértők kezei között esnek át mindenre kiterjedő vizsgálatokon, amelyek újabb titkokat árulhatnak el a bevetett eszközről.

Megérte volna az oroszoknak ez a kockázat? Elképzelhető, de azt nehezebb elképzelni, hogy mindezt egy lakótömb bombázásáért vállalták volna be. Persze nem kizárt, hogy a Cirkon – ha az volt – meghibásodott, letért a pályájáról, részleges találatot kapott, vagy bármilyen okból nem az eredeti célpontba csapódott be. Azt viszont nehéz elhinni, hogy Ukrajnában, és azon belül Kijevben nem találtak ennél értékesebb célpontot az oroszok egy világelső, potenciálisan kivédhetetlen hiperszonikus fegyver első éles bevetésének. Ha esetleg Zelenszkijt magát politikai okokból nem is próbálnák meg célbavenni, éppen frissen kinevezett parancsnoka és vezetői vannak az ukrán haderőnek, de ott lennének az orosz területeket bombázó ukrán drónokat gyártó üzemek, a megmaradt ukrán légierő támaszpontjai, az ukrán hírszerzés vezetői.

Egyelőre tehát – e háborúban szokás szerint – a Cirkon első bevetésével kapcsolatban is több a kérdés, mint a válasz. Mindenesetre nem kizárható, hogy 2024. február 7-én tudtunkon kívül egy teljesen új fegyver első bevetésének lehettünk tanúi, a világ pedig belépett a hiperszonikus fegyverek korszakába.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Orbán Viktor ígérete ennyi pénzt jelent a nyugdíjasoknak
Privátbankár.hu | 2025. február 23. 11:19
A miniszterelnök által bejelentett áfa-visszatérítés havi szinten kevesebb mint kétezer forintot fog jelenteni egy nyugdíjasnak. Cserébe a könyvelők szervezete szerint óriási adminisztrációs terhet ró az ügylet minden szereplőjére. A Nyugdíjas Parlament a bejelentést szándéknyilatkozatnak tartja, amiben kevés a konkrétum.
Makro / Külgazdaság Szja-mentesség a két- és háromgyerekes anyáknak – Orbán Viktor több intézkedést is bejelentett évértékelőjén
Privátbankár.hu | 2025. február 22. 16:06
A kormányfő újkori szokása szerint a budai Várkertben tartotta az immár 26. évértékelőjét.
Makro / Külgazdaság „Csicsergő daláradat fogja betölteni az országot” – Ligeti Miklós Magyar Péter elszámoltatási ígéreteiről
Privátbankár.hu | 2025. február 21. 11:08
Sokan akarják majd menteni az irhájukat, ez segíthet az elszámoltatásban, de rengeteg elvi és gyakorlati problémával fog szembesülni az, aki ezt végig akarja vinni.
Makro / Külgazdaság Somolyoghatnak a svájci óragyártók, de nem csak azért, mert januárban közel kétmilliárd frank értékben exportáltak
Privátbankár.hu | 2025. február 20. 11:13
Hanem azért is, mert az egyik legnagyobb növekedést egy konkurens cégekkel teli országban érték el.
Makro / Külgazdaság Fordulat Németországban, az elemzők is vakarhatják a fejüket?
Privátbankár.hu | 2025. február 20. 09:19
A várt növekedés helyett csökkentek a termelői árak Németországban januárban decemberhez képest. Az éves drágulás is meglepetést okozott.
Makro / Külgazdaság Már a jegybanknál is kezdenek aggódni Trump miatt? Felpöröghet az infláció
Privátbankár.hu | 2025. február 20. 09:06
Kikerült a jegyzókönyv a kamatdöntő ülésről.
Makro / Külgazdaság Rogán Antal is szóba került Szijjártó Péter washingtoni tárgyalásán, ahol még a magyar kormány inflációs politikája is dicséretet kapott
Privátbankár.hu | 2025. február 20. 06:47
Az sem zavarta a magyar minisztert, hogy egy volt Soros-főembertől jött a dicséret. De mi lesz Rogán Antallal?
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor és Nagy Márton kezdhet mindent elölről
Csabai Károly | 2025. február 20. 05:44
A kormányfő és hű csúcsminisztere által nemes egyszerűséggel csak földbe döngöltként aposztrofált hazai infláció feltámadt. Két év után ismét nálunk a legmagasabb az éves fogyasztóiár-index az Európai Unió 27 tagállama közül, de az egész öreg kontinensen is csak négy országé magasabb – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Pedig a pénzromlás fő ellenszerének számító alapkamatunk is kiugróan magasnak számít, s mivel ahhoz idestova már négy hónapja nem nyúlt az MNB, a visszatekintő reálkamatok összevetésében is nagyot csúsztunk vissza.
Makro / Külgazdaság Aggasztó okból tűnt fel Magyar Péter mellett Ruszin-Szendi Romulusz?
Privátbankár.hu | 2025. február 19. 18:55
A Tisza Párt hétvégi kongresszusán a volt vezérkari főnök feltűnése volt talán a legváratlanabb fordulat. De mit üzen az ő megjelenése? Somogyi Zoltán két megfejtése közül az egyik elég rémisztő.
Makro / Külgazdaság Ausztrália központi bankja négy év után gondolta meg magát
Privátbankár.hu | 2025. február 18. 16:45
Ausztrália központi bankja kamatot csökkentett, de figyelmeztetett, hogy túl korai lenne győzelmet hirdetni az infláció felett, és óvatosan áll a további lazítás lehetőségéhez.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG