- Közösen kell segíteni Ukrajnát abban, hogy megvédhesse városait az orosz bombáktól és az iráni drónoktól, és ennek érdekében Nagy-Britannia lesz az első ország, amely hosszabb hatótávolságú fegyvereket szállít az ukrán hadseregnek, mondta Rishi Sunak brit miniszterelnök szombaton, az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC).
Hozzátette: olyan katonai stratégiára van szükség, amely döntő hadszíntéri fölényt biztosít Ukrajnának a háború megnyeréséhez, és olyan politikai stratégiára, amellyel "a békét lehet megnyerni". A háború megnyeréséhez Ukrajnának még több tüzérségi eszközre, páncélozott járműre és a legfejlettebb légvédelmi rendszerekre van szüksége - mondta a brit miniszterelnök. A Downing Street szerint a brit kormány tavaly 2,3 milliárd font (csaknem ezermilliárd forint) értékű katonai segélyt nyújtott Ukrajnának.
Rishi Sunak brit miniszterelnök üdvözli Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. előtt 2023. február 8-án. Fotó: MTI/EPA/Neil Hall
Bár Sunak egyenes utalást tett arra, hogy London a közeljövőben nem készül nyugati harci repülőgépek ukrajnai szállítására, beszélt arról is, hogy a brit kormány kész támogatni bármely más országot olyan repülőgépek átadásában, amelyeket Ukrajna "már ma használni tud". Hozzátette: ki kell képezni ukrán pilótákat a legfejlettebb repülőgépek működtetésére. Nagy-Britannia a nyugati szövetségesek közül elsőként kezdte meg ukrán pilóták NATO-szabványoknak megfelelő kiképzését.
Sunak kijelentette azt is, hogy a nyugati szövetségesek együtt több felszerelést juttatnak Ukrajnának a következő néhány hónapban, mint amennyit a tavalyi év egészében szállítottak, adta hírül az MTI. - Olyan új chartára lesz szüksége a NATO-nak, amely elősegíti Ukrajna biztonságának védelmét az ukrán NATO-csatlakozásig hátralévő időben, erről szintén a brit kormányfő beszélt. Idézte Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, aki kijelentette, hogy Ukrajna valamikor a NATO tagja lesz.
Rishi Sunak szerint azonban addig is, amíg ez meg nem történik, többet kell tenni Ukrajna hosszú távú biztonságának megerősítéséért, és ennek érdekében Ukrajnát magasan fejlett, NATO-normáknak megfelelő védelmi kapacitásokkal kell felszerelni. - Ukrajna reméli, hogy a legkorábban idén nyáron meghívást kap a NATO-csatlakozásra, és megkezdődik a csatlakozási folyamat a szövetséghez, közölte Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnök szombaton az ukrán televízióban.
Sztefancsuk szerint a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia során "már vitatják az Ukrajna NATO-ba történő meghívásával kapcsolatos kérdéseket". A NATO-csúcsot a tervek szerint július 11-12-én tartják a litván fővárosban.
- Kijev ukrán városok elleni orosz rakétatámadásról számolt be szombaton, több helyen áramkimaradás volt. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője szombaton Kijevben közölte, hogy a rakétákat az orosz ellenőrzés alatt lévő területekről lőtték ki repülőgépek.
- A kelet-ukrajnai Harkiv megyében, ahol az orosz erők több hete folytatnak offenzívát, Kupjanszk felé nyomulva visszafoglalták az ukrán hadseregtől Hrianykivka falut - közölte szombaton Moszkvában Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Az oroszbarát "Donyecki Népköztársaság" parlamenti képviselője, Andrej Bajevszkij a Szoboljov Live televízióban szombaton kijelentette, hogy a Bahmutban lévő ukrán hadseregcsoport helyzete "válságoshoz közeli", mert csak egyetlen ellátási útvonaluk maradt.
- Hollandia bezárja szentpétervári konzulátusát és korlátozza az Oroszország hágai nagykövetségén dolgozó orosz diplomaták létszámát - jelentette be a holland kormány szombaton.
"Oroszország titokban továbbra is hírszerző ügynököket próbál meg Hollandiába juttatni diplomáciai fedéssel. Ezt nem engedhetjük meg" - írta közleményében Wopke Hoekstra külügyminiszter. - Az ukrán-magyar határszakaszon 5328-an léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6248-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 130 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 685,64 pontos, 0,64 százalékos emelkedéssel 108 570,17 ponton zárt kedden. 
