<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
9p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A klímakutató az 59. Közgazdász-vándorgyűlésen beszélt arról, hogy már most mennyire kritikus szintre ért a klímaváltozás - de arról is, hogy az azt kiváltó fosszilis energiaipar leszerelése, bár rengetegbe kerül, megéri - anyagilag is.

Nagyon rövid időn belül nagyon brutális következményei lesznek annak, ha nem kezdjük el azonnal és drasztikusan csökkenteni az üvegházgáz-kibocsátásunkat, viszont ha elkezdjük, akkor a váltás gazdasági nehézségeit bőven ellensúlyozó gazdasági lehetőségekkel és előnyökkel számolhatunk - tömören összefoglalva erről beszélt Ürge-Vorsatz Diána csütörtök délelőtt, az 59. Közgazdász-vándorgyűlésen.

Az egész világon elismert

  • fizikus,
  • klímakutató,
  • egyetemi tanár,
  • a Közép-európai Egyetem Éghajlati és Fenntartható Energiapolitikai Kutatóközpontjának vezetője,
  • az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) harmadik munkacsoportjának alelnöke

a nyáron nyilvánosságra hozott, legutóbbi IPCC-klímajelentésre való visszautalással kezdte az előadását, szóval elsőként jöttek 

A klímakatasztrófa nagyon is valós képei

Előkerültek a sarkkörön idén mért hőmérsékleti rekordok, a hőhullámok miatt megrepedezett utak, a görögországi erdőtüzek, a kínai, német és belga esőzések, árvizek és földcsuszamlások, míg elértünk a szomszédba, és a klímakutató felidézte a néhány hónappal ezelőtt Csehországban pusztító tornádót is.

Ezek a jelenségek mind az emberi tevékenység, a károsanyag-kibocsátás eredményei. A változások, mint ahogy az idei IPCC-jelentésben is állt, nagyon széleskörűek, nagyon gyorsak, egyre intenzívebbek - és többük olyan radikális, hogy évezredek, esetenként évmilliók óta nem volt rájuk példa.

Ürge-Vorsatz elmondta, hogy a Föld légkörének ilyen szintű széndioxid-koncentrációjára 2 millió éve nem volt példa, a globális átlaghőmérséklet utoljára 125 ezer éve volt olyan magas, mint idén, az óceánok savassági szintje pedig ugyancsak a 2 millió évvel ezelőttivel egyezik meg. Nincs már messze egy újabb szélsőség sem: ha az iparosodás előtti állapothoz képest mért hőmérséklet-emelkedés átlépi a 2,5 Celsius fokot, akkor a bolygó átlagos hőségét tekintve elérünk arra a szintre, mely legutóbb 3 millió évvel ezelőtt állt fent.

A klímakutató felhívta a figyelmet: mint a fenti ábrán is látszik, volt már jóval melegebb is a Földön, csak nem az ember idejében. Emberi civilizációról ugyanis azóta beszélhetünk, hogy nagyjából 10 ezer évvel ezelőtt stabilizálódott a bolygó klímája: a szélsőséges éghajlati körülményekkel való dacolás helyett az ember belakhatta a kiszámíthatóvá váló évszakokat, a gyűjtögető életmód helyett megindulhatott a mezőgazdasági termelés és az általános fejlődés.

Ezt a nagyon stabil klímát billentettük ki már a mi életünkben egy Celsius fokkal, és ha nem teszünk semmit a kibocsátás-csökkentés érdekében, akkor a predikciók szerint 2100-ra a 40-60 millió évvel ezelőtti hőmérsékleti szinthez térünk vissza.

Hogy mennyire a 10 ezer éve stabilnak mondható klímára finomhangoltuk a civilizációnkat, azt az is jelzi, hogy elemzések szerint egy gazdaság nagyjából 13 Celsius fokos éves átlaghőmérsékleten működik a legproduktívabban, ha az átlaghőmérséklet ettől eltér - mindegy, milyen irányban - akkor a termelékenység romlik. Az alábbi, a prezentációban bemutatott térképen a zölddel jelölt területek egyelőre profitáltak a felmelegedésből, a sárgával jelölteken nem volt különösebb hatása a termelékenységre a hőmérséklet emelkedésének, a piros régiók viszont már most vesztesei lettek a klímakrízisnek.

A termelékenység romlásának egyik közvetlen okai az egyre szaporodó szélsőséges hőhullámok voltak. A korábban évszázadonként kettőször beköszöntő jelenség 1,5 Celsius fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedésnél már kilencszer olyan gyakran fordul elő, és ha elérnénk a 4 fokos emelkedést - ami Ürge-Vorsatz elmondása szerint könnyen össszejöhet már a mi életünkben is - akkor a gyakoriság megnegyvenszereződne. Vagyis évszázadonként 80 szélsőséges hőhullámmal kellene számolnunk, melyek ráadásul több mint 5 fokkal lennének melegebbek, mint régebben voltak.

A klímakutató az IPCC-jelentésre visszautalva arra is emlékeztetett, hogy vannak már olyan jelenségek, melyeket akkor sem lehet már megállítani és visszafordítani, ha holnaptól mindenhol megszűnik a károsanyag-kibocsátás. Ezek az úgynevezett billenőpontok, melyek közül többet már elértünk: bármit is teszünk még évszázadokig emelkedni fog az óceánok hőmérséklete, ettől olvadni fog a grönlandi jégsapka, attól pedig emelkedni fog a tengerszint. 2-3 Celsius fokos emelkedés esetén a teljes grönlandi jégmennyiség elolvad, ez 7 méteres tengerszint-emelkedést jelent. És az antarktiszi gleccserek olvadása ebben még bent sincs.

Az IPCC-jelentésben erről még nem volt szó, de a Potsdami Klímakutató Intézet nemrég szolgált egy újabb rossz hírrel, miszerint nemcsak lassul a Golf-áramlat, de úgy tűnik, hogy a konkrét leállása is elkezdődött. Ha ténylegesen leáll, akkor annak az lesz a következménye, hogy Európa kiszárad, vázolta fel Ürge-Vorsatz.

A tudós ebben a szekcióban egyetlen jó hírrel tudott csak szolgálni: sokan tartanak attól, hogy a szibériai permafroszt felolvadásával annyi metán szabadul a légkörbe, hogy még hamarabb jön el a világvége, de Ürge-Vorsatz azt mondta, hogy ennek a jelenségnek nem lesz olyan nagyon jelentős hatása - ebben az évszázadban még.

Az ébredés már megvolt, szóban legalábbis

Ürge-Vorsatz ezután valamelyest optimistább vizek felé kormányozta az előadását, amikor arról kezdett beszélni, hogy az utóbbi néhány évben az IPCC-klímajelentéseknek végre sikerült átütniük a közöny falát, és három év alatt a világ 131 országa - melyek a globális emissziók 70 százalékát adják - tűzött ki maga elé klímasemlegességi célt. A legtöbben már 2030-as határidejű kibocsátás-csökkentési vállalásokat is tettek, nem csak 2050-eseket.

Ürge-Vorsatz Diána az OECD egy korábbi konferenciáján. (Fotó: Marco Illuminati/OECD)Ürge-Vorsatz Diána az OECD egy korábbi konferenciáján. (Fotó: Marco Illuminati/OECD)

A tudós ez alapján a globális politikai akaratot, mely megmutatkozott, "hihetetlennek" nevezte. Hozzátette: hacsak nincsenek azonnali, nagyon széles körű kibocsátás-csökkentések, akkor már nem fogjuk tudni tartani a párizsi klímaegyezményben kitűzött a másfél fokos limitet. Azt mondta, öt éven belül lesz olyan év, amikor a határérték-átlépés megtörténik, tíz éven belül pedig a másfél fokkal megemelkedett globális hőmérséklet nem különleges lesz, hanem az lesz az átlag.

Ezért Ürge-Vorsatz azt mondta, legalább a széndioxid-kibocsátásunkat nettó nullára kell csökkenteni - ez már nem opció, hanem kötelesség.

Belerokkanunk-e a váltásba?

A fosszilis tüzelők iparának teljes leszerelése óriási kihívás, és persze rendkívül költséges is, mivel jelenleg arra épül a világon nagyjából minden. Ürge-Vorsatz az IPCC 2018-as számításait idézve - ezen számítások friss verzióit majd jövő évi jelentésében adja ki a szervezet - azt mondta, hogy ha olyan drasztikus változtatásokat eszközlünk, melyekkel mégis sikerül megcsípni az 1,5 fokos limitet, akkor az a legpesszimistább számítások szerint is 7 százalékos globális fogyasztás-csökkentéssel jár 2050-ig. Ennél, mutatott rá a szakember, a pandémia éve alatt nagyobbat csökkent a globális fogyasztás - de a szélsőséges természeti katasztrófák is durvább csökkentő hatással bírnak.

Az alábbi dia a 2 fokos limiten való belülmaradást mutatja - ez lazább intézkedéseket, ezért kisebb fogyasztás-csökkenést jelent, mely megáll 2,7 százalékos visszaesésnél.

Ez a visszaesés azonban egy megtisztított adat, vagyis a számításból kihagyták a zöld átállás okozta pozitív gazdasági hatásokat, melyekből a predikciók szerint lesz jócskán (például a megszűnő munkahelyek helyébe rengeteg új lép). A fenti dián az is látható, hogy az átállás okozta fogyasztás-csökkenés az évszázad közepére akár - szintén az átállás okozta - 300 százalékos fogyasztás-növekedéssel fog szembenállni. Már csak ez alapján is megéri túlélni.

Ürge-Vorsatz beszélt még arról is, hogy a minden kormány által előszeretettel puffogtatott erdősítés - bár nagyon fontos a biomassza - nem megoldás a légköri szén-dioxid megkötésére. Elmondta, hogy a számítások szerint évi 3 gigatonna légköri szén-dioxid kivonásához a jelenleg globálisan gabonatermelésbe vont területek háromszorosát kellene erdősíteni, ennek öntözéséhez a jelenleg a mezőgazdasági tevékenységek során felhasznált vízmennyiség kétszeresére lenne szükség, a növények táplálására az egész USA éves tápanyagfelhasználásának húszszorosával megegyező mennyiségű tápszert kellene felhasználni.

Azt tartjuk lélegeztetőgépen, ami megöl

A párizsi klímaegyezmény megkötése óta a világ 60 legnagyobb bankja összesen 3,8 billió dollárt öntött a fosszilis iparba. A szén- és olajélénkítő összegek pedig tavaly is nőttek, a korona-karchból való kilábalást ösztönző gazdasági csomagok ismét a fosszilisoknak kedveztek. Ürge-Vorsatz szerint a pénzügyi döntéshozok talán azért nem érzik kockázatosnak ezeket a befektetéseket, mert arra számítanak, hogy úgysem sikerül tartani a klímacélokat.

A klímakutató szerint ugyanakkor a globális GDP 2-3 százalékát elég lenne éves szinten befektetni a zöldítésbe, hogy megoldjuk a legégetőbb klímaproblémákat. Ehelyett a 31 legfőbb gazdaság 366 milliárd dollárt irányított a gazdaságélénkítő pénzekből a fosszilis energia életben tartása felé. A fordulat helyett lélegeztetőgépre tettük az iparágat, mondta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdag nyugati országok közül az USA és Nagy-Britannia is ott van a fosszilis iparág legbőkezűbben költő életbentartói között. Ellenben India: ők költötték globálisan a legtöbbet a visszapattanásra - de annak a legnagyobb része a zöldenergia felé ment. Ez alapján úgy tűnik, Ázsia tisztábban látja a jövőt, mondta Ürge-Vorsatz.

A klímakutató az előadását azzal zárta, hogy ne menjünk vissza a régi normálisba, mert az nem működött. Csináljunk helyette egy új normalitást.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Jogi eljárást indítana az Európai Parlament az Európai Bizottság ellen
Privátbankár.hu / MTI | 2021. október 20. 19:07
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke felkérte a testület jogi szolgálatát, hogy készítsenek elő jogi eljárást az Európai Bizottság ellen a jogállamisági feltételekről szóló rendelet alkalmazásának elmulasztása miatt - olvasható az elnök sajtóirodájának közleményében.
Makro / Külgazdaság Szervezett bűnözés és foglyul ejtett államok a Nyugat-Balkánon
Káncz Csaba | 2021. október 20. 18:36
Hogyan lehet elvárni a szervezett bűnözés elleni harcot azon kormányoktól, amelyek már régen összefonódtak velük? A térség hatóságai jó képet akarnak mutatni Nyugat felé, és letartóztatásokat hajtanak végre, de aztán politikai utasításra a bíróságok futni engedik a maffia embereit. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Közel 7 százalékos lesz az infláció novemberben?
Valkai Nikoletta | 2021. október 20. 16:31
2021-re 7 százalékos, 2022-re 5,5 százalékos magyar GDP-növekedéssel számolnak a Raiffeisen Bank elemzői. Miközben novemberben közel 7 százalékos éves pénzromlást várnak, a legoptimistább előrejelzés szerint is csak 2022 utolsó negyedévére hagyhatják abba a kamatemelést Matolcsy Györgyék.
Makro / Külgazdaság A történelmi jövő: első világháborús dalt énekelt a szerb elnök, avagy így mulat egy szerb és egy magyar úr
Varga Szilveszter | 2021. október 20. 15:29
A szerb elnök szereti megünnepelni a jelentős találkozókat, főleg amikor több tíz/száz milliós, vagy ne talán milliárdos projektek születnek. Aleksandar Vučić ivott már együtt Richard Grenellel a grizlymedve bőrére, amiről zenés-zajos videó is felkerült az elnöki Instagram-oldalra, és onnan a BALK-ra. Borozgatott együtt Orbán Viktorral is, igaz, hogy nem a Trianon nevet viselő "szöllőlevet" fogyasztották. A Szeged-Szabadka/Szabadka-Szeged vasútvonal “alapkőletétele” újabb alkalmat kínált az ünneplésre. Az itt következő felvételek jórészt a szerb elnök Instagram oldaláról származnak.
Makro / Külgazdaság A Squid Game meglódította a Netflix számait
Privátbankár.hu | 2021. október 20. 11:56
A műsorkínálat bővülésének és több sorozat kiemelkedő nézettségének köszönhetően a vártnál több új előfizetőt szerzett és több nyereséget termelt a Netflix, a világ legnagyobb streamingszolgáltatója a harmadik negyedévben.
Makro / Külgazdaság Friss koronavírus-adatok: súlyosbodik a hazai járványhelyzet
Privátbankár.hu | 2021. október 20. 09:48
A napi fertőzöttek száma utoljára május 6-án volt ilyen magas, és az elhunyt betegeké is megugrott.
Makro / Külgazdaság Ötezerrel kevesebb rákbeteget tudtak kiszűrni a járvány miatt
Privátbankár.hu | 2021. október 20. 07:54
Akit nem diagnosztizáltak, az már csak súlyosabb állapotban tudott az orvosokkal találkozni.
Makro / Külgazdaság Egész évben ostromolták a határt az illegális keresztény migránsok, de ez senkit sem zavart
Tiszai Balázs | 2021. október 20. 05:47
Nyár közepe óta valóban egyre több illegális bevándorló próbál átjutni a magyar határon, de az elérhető statisztikák szerint, augusztus végéig legalábbis, nem azok akartak tömegesen bejönni, akikkel a Fidesz a régi hagyományt folytatva ismét üzembiztosan riogat. Úgy tűnik, a kormánykommunikációban csak az a hír, ha a migráns délről jön és iszlám hitű.
Makro / Külgazdaság Törökország nagy afrikai offenzívája – végre egy sikersztori
Káncz Csaba | 2021. október 19. 18:31
Beszorulva pénzügyileg és a főbb külpolitikai frontjain, Törökország aktív politikája Afrikában a kormányzat számára végre egy eladható sikersztori.  A kontinens az uralkodó AKP párt számára nem csak kiaknázatlan gazdasági lehetőségek ígéretét hordozza, hanem olyan területekre térhetnek vissza, ahol egykor az oszmán birodalom uralkodott.  Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Az OTP a ludas a BUX csökkenéséért
MTI | 2021. október 19. 18:16
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 281,03 pontos, 0,51 százalékos csökkenéssel, 54 356,89 ponton zárt kedden.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos