Az elmúlt három hónapban az amerikai államadósság 2 ezermilliárd dollárral mintegy 25,4 ezermilliárd dollárra ugrott. Az USA eladósodása a belátható jövőben is ütemesen növekedni fog, tekintve, hogy a költségvetés állapotát vizsgáló agytröszt (Center on Budget Policy and Priorities, CBPP) friss jelentése szerint a múlt hónapban egyes szövetségi államokban éves alapon 25 százalékkal csökkentek a költségvetési bevételek. Az CBPP most azzal számol, hogy az elkövetkező három évben az amerikai központi költségvetés bevételeinek kiesése a koronavírus járvány és a recesszió miatt eléri a 765 milliárd dollárt.
Megroppanó szövetségi államok
A jelentés rámutat a szoros korrelációra a hétmérföldes léptekkel növekvő munkanélküliség és a büdzsé bevételeinek beomlása között. A CBPP szerint több szövetségi állam az idei évre súlyos bevételkieséssel számol a költségvetésében. Utah esetében ez 18 százalékos esés, Massachusetts esetében 15 százalékos, Michigennél 13 százalék. Az elkövetkező két évre egyes szövetségi államok még drámaibb kiesésekkel kalkulálnak: Kalifornia a jövő évre 21 százalékos beomlással számol, New York állam jövőre 14, 2022-ben pedig 17 csökkenéssel. Az elmúlt időszakban komoly ütést kapott energia- és bányaiparral bíró New Mexico szövetségi állam – amely az USA második legmagasabb szintű szegénységi rátájával rendelkezik - jövőre 30, 2022-ben pedig 31 százalékos eséssel számol.
A Center for American Progress (CAP) nevű szakpolitikai intézet friss jelentése azonnali központi pénzügyi segítségre szólít föl a helyi önkormányzatok részére. Enélkül jövőre 300 – 900 ezer közötti önkormányzati dolgozó szembesülhet elbocsátással, vagy fizetéscsökkentéssel.
Mindeközben az amerikai köziskolák költségvetésének közel fele állami támogatásból érkezik. A vezető közoktatással foglalkozó intézet (Learning Policy Institute), azzal számol, hogy az iskolák jövőre 15 százalékkal kevesebb támogatást kapnak majd és a köziskolák az alkalmazottaik 10 százalékától kénytelenek lesznek megválni. Ez több, mint kétszerese a 2008 után bekövetkező állásveszteségnek.
Illinois a pokol kapujában
Illinois szövetségi állam pénzügyei már most romokban hevernek. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az állam legnagyobb városában, Chicagoban lassan kezelhetetlen szintű a lövöldözés és a bandaháború. Valóban, az ország harmadik legnagyobb városa gyors ütemben halad azon az úton, amelyen már a pokolra jutott Detroit és Baltimore végigment. A terjedő szegénység, az eladósodottság és a faji ellentétek mára ezeket a városokat igazi bűntanyákká tették.
A Budapestnél alig nagyobb népességű Chicagoban most a hosszú hétvégén legalább 50 embert lőttek meg, közülük 10-en életüket vesztették. Január 1. és május 24. között Chicagoban 200 gyilkosság történt (tavaly ugyanebben az időszakban 176), míg a lövöldözések száma ugyanebben az összehasonlításban 679-ről 826-ra ugrott. Az ország nagyvárosaiban hasonló trendet látunk: Los Angelesben és New Yorkban is érezhetően megugrott az idei év első hónapjaiban a gyilkosságok száma.
És még nincs vége a kereskedésnek. 
