A koronavírusok miatti vállalati leállások hatására áprilisban negatív történelmi szintre jutott az Egyesült Államok munkaerőpiaca. Egy hónap alatt soha ennyien nem vesztették még el a munkájukat, a statisztikák szerint 20,5 millió munkavállalót tettek utcára azok közül akiket nem a mezőgazdaságban foglalkoztattak. Mindezek miatt a munkanélküliségi ráta 14,7 százalékra emelkedett.
A csütörtökön közölt heti adatok egyébként már előrejelezték a várható tragikus folyamatokat. Azokból az derült ki, hogy még május elején is folytatódott a leépítési hullám, igaz az üteme enyhült.
Öröm az ürömben, hogy az elemzők még ennél is rosszabbra számítottak. A Dow Jones által megkérdezett közgazdászok 21,5 millió elbocsátottal és 16 százalékos munkanélküliségi rátával kalkuláltak. A számok igazolták egyébként azokat a pesszimista kijelentéseket, melyek szerint a mostani válság még a 2008-2009-es hitelválságnál is súlyosabb. Akkor a munkanélküliségi ráta a mélyponton 10 százalék volt. Szerencsére az 1929-es gazdasági világválság szintjét nem érte a mutató értéke, akkor ugyanis 25 százalékhoz közelített.
Ha egy átfogóbb mutatót nézünk, amely a munkanélküliek mellett azokat is mutatja, akiket kényszerszabadságra vagy részmunkaidő beosztásba tettek át, akkor még súlyosabb helyzet bontakozik ki, hiszen ez 22,8 százalékra ugrott, ami szintén negatív történelmi szint.
Ahogy azt már több közgazdász is leszögezte a mostani összeomlás kapcsán az a legnagyobb kérdés, hogy a korlátozásokat meddig fogják fenntartani. Ha ugyanis több hónapon át húzódik, akkor annak az amerikai és áttételesen a világgazdaságra is nagy hatása lesz a visszaeső fogyasztás miatt.
Akkora zűrzavarra nem számítanak, mint áprilisban, de komolyabb kilengés jöhet a tőke- és devizapiacokon hétfőn. 
