<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A jelentés szerint „kombinált szélsőséges időjárás” kialakulása is lehetséges – amikor a hőhullámok és szárazságok, vagy erős esőzések és viharok egyidejűleg lépnek föl. A politikusok ígéret-cunamija közepette óriási kérdőjelek maradtak a vállalások teljesíthetősége tekintetében – bizony mind Kínában, mind az Egyesült Államokban jelenleg rekordáron vannak a szénárak. Káncz Csaba jegyzete.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tegnap publikálta a VI. Értékelő Jelentés első fejezetét, az éghajlatváltozás fizikai alapjaival foglalkozó munkacsoport jelentését. A dokumentum 12 fejezetén 234 kutató dolgozott, 14 ezer tanulmányt idézve.

A beszámoló az éghajlatváltozásról összegyűlt legfrissebb tudományos eredményeket összegzi, és minden eddiginél borúsabb képet fest. A világ vezető klímatudósai által elkészített beszámoló leírja, hogy a jövőben egyre több és súlyosabb extrém időjárási eseménnyel kell szembenéznünk, és nem zárható ki a jégtakarók összeomlása, valamint az óceánok áramlásainak változása sem. 

Árvíz sújtotta Csengcsou városát 2021. július 20-án. A heves esőzések következtében víz árasztotta el Honan tartomány székvárosának metróhálózatát, így emberek százai rekedtek a szerelvényekben, illetve az alagutakban.(Fotó: MTI/EPA/Featurechina/Featurechina)Árvíz sújtotta Csengcsou városát 2021. július 20-án. A heves esőzések következtében víz árasztotta el Honan tartomány székvárosának metróhálózatát, így emberek százai rekedtek a szerelvényekben, illetve az alagutakban.(Fotó: MTI/EPA/Featurechina/Featurechina)

A jelentés szerint „egyértelmű”, hogy az emberi tevékenység hatására melegszik a légkör, az óceán és a szárazföld. Kiemeli, hogy „az éghajlatváltozás üteme példátlan az emberiség történelmében, a felmelegedés 1,09 Celsius fok körül volt 2011-2020 között az ipari forradalom előtti időszakhoz képest.” A jelentés leszögezi, hogy „az 1,5 fokos cél még mindig elérhető, de ehhez gyors kibocsátás-csökkentés szükséges. Ha nem csökkentjük minél előbb a kibocsátásokat, akkor a jelenlegi szint mellett 2030-ig elfogyaszthatjuk azt a maximális CO2 mennyiséget, aminek kibocsátásával még tartható a 1,5 fokos cél.”

Extrém jelenségek

A friss jelentés első alkalommal szentel külön fejezetet a szélsőséges időjárásnak. A szerzők már figyelembe tudták venni Észak-Amerika egyre gyakoribb hőhullámait és Ausztrália bozóttüzeit. A jelentés világossá teszi, hogy a klímaváltozás döntően járul hozzá az extrém forró időjárási jelenségekhez.

A kilátások nyugtalanítóak: Dél-Európában a jövőben gyakoribbak lesznek a szárazságok, míg Észak-Európában a rendkívül erős esőzések – de mindkét régióban a hőhullámok gyakoribbá válásával kell számolni. A jelentés szerint kombinált szélsőséges időjárás kialakulása is lehetséges: nő ugyanis annak a valószínűsége, hogy a hőhullámok és szárazságok, vagy erős esőzések és a viharok egyidejűleg lépnek föl.

A dokumentum kiemeli a metán jelentőségét, amely 87-szer erősebben járul hozzá a globális felmelegedéshez, mint a széndioxid. Ez a téma a napokban Oroszország vonatkozásában a címoldalakra került, mivel a magas hőmérséklet hatására a fagyott talajban lévő metán olyan mértékben került ki a légkörbe még 2020-ban, hogy Szibéria felett 5 százalékkal megnőtt a koncentrációja. Oroszország egyes részein idén nyáron is pusztító erdőtüzek égnek.

Az IPPC tegnapi jelentése figyelmeztetésnek tekinthető a skóciai Glagow-ban 3 hónap múlva lezajló ENSZ-Klímatárgyalások előtt. Már áprilisban kiemelt figyelem övezte azt az online megtartott klíma csúcstalálkozót, amelyre Joe Biden negyven állam- és kormányfőt hívott meg. Ez a 40 ország felelős a globálisan kibocsátott üvegházhatást okozó gázok (GHG) 80 százalékáért.

Biden jó példával járt elől és az USA 2005-ös GHG kibocsátás szintjének 50-52 százalékos csökkentését ígérte 2030-ig. Hszi Csin-ping megerősítette korábban tett vállalását, hogy Kína 2060-ig klímasemleges lesz, azaz attól az évtől az atmoszférát már nem terheli pótlólagos GHG-vel. Angela Merkel, Emmanuel Macron és Boris Johnson országaik részéről már 2050-re ígérték ugyanezt. Sokak megdöbbenésére Jair Bolsonaro brazil elnök is ráérzett a Fehér Ház új kurzusára és 2050-re vállalt be klímasemlegességet – 10 évvel korábban, mint az eredeti tervek.

És az óriási kérdőjelek

A politikusok ígéret-cunamija közepette óriási kérdőjelek maradtak a vállalások teljesíthetősége tekintetében. Kína például a maga 28 százalékos részesedésével messze a legnagyobb széndioxid kibocsátó a világon. Ennek ellenére még nem hozta a nemzetközi közösség tudomására, hogy milyen közeljövőben tett intézkedésekkel csökkentené jelentősen a kibocsátást.

Bár Kína vezető hatalomnak számít a napenergia-technológiák gyártásában, illetve az elektromos autók kifejlesztésében, de ezeket az erőteljes gazdasági növekedés lenullázza – lévén, hogy ez utóbbit 85 százalékban a fosszilis energiahordozók hajtják, azon belül is kiemelten a klímára rendkívül káros szénből nyert energia. Ezen az arányon nem lehet egyik napról a másikra gyorsan változtatni.

Kína csupán az elmúlt két évben 70 gigawattal növelte szénerőműveinek kapacitását és semmi jel nem utal arra, hogy ez a növekedési dinamika lassulna. Összességében az ország 1100 gigawatt szénerőművi kapacitással rendelkezik, a világon minden második szénerőmű Kínában üzemel. Az Új Selyemút (BRI) gigaprojekte keretében pedig 240 szénerőmű építését finanszírozta meg számos fejlődő országban.

Kínában idén nyáron a hőhullámok miatt a szénnel üzemeltetett erőművek maximális kapacitással üzemelnek és a szénárak az egekbe szöktek.

Hasonlóan súlyos a helyzet Indiában, amely a globális széndioxid kibocsátás 7 százalékáért felel. Az ország szintén széleskörben a szénerőművekre támaszkodik, amelyek az óriási ország áramfogyasztásának háromnegyedét állítják elő. Oroszország a globális széndioxid kibocsátás 5 százalékáért felel és a kormányzat eddig nem deklarálta, hogy a kőolaj és földgáz alapokon álló gazdaságát hogyan akarja átalakítani.

Az Egyesült Államok a globális széndioxid kibocsátás 15 százalékáért felelős, de Biden nagyívű ígéretei itt is számos kockázattal kell, hogy szembesüljenek. Az egyik legnagyobb veszély belpolitikai természetű. Ha a félidős választáson 2022 végén a republikánusok visszanyernék a többségüket a kongresszusban, akkor azontúl a kormányzat minden klímapolitikai törvénytervezetét blokád alá vennék.

Az USA villamosenergia igényének 12 százalékát nyeri megújuló energiákból, 35-35 százalékát kőolajból és fölgázból, és 10 százalékát szénből. De a szénre jelenleg olyan óriási az igény, hogy az erőművek 150 dollárt fizetnek érte tonnánként – háromszor annyit, mint egy éve.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Törökország nagy afrikai offenzívája – végre egy sikersztori
Káncz Csaba | 2021. október 19. 18:31
Beszorulva pénzügyileg és a főbb külpolitikai frontjain, Törökország aktív politikája Afrikában a kormányzat számára végre egy eladható sikersztori.  A kontinens az uralkodó AKP párt számára nem csak kiaknázatlan gazdasági lehetőségek ígéretét hordozza, hanem olyan területekre térhetnek vissza, ahol egykor az oszmán birodalom uralkodott.  Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Az OTP a ludas a BUX csökkenéséért
MTI | 2021. október 19. 18:16
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 281,03 pontos, 0,51 százalékos csökkenéssel, 54 356,89 ponton zárt kedden.
Makro / Külgazdaság Elhúzódó infláció elleni harcra számítanak Matolcsy Györgyék
Csabai Károly | 2021. október 19. 16:31
Alapvetően a nyersanyagárak jelentős emelkedése miatt – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének azt követő szavaiból, hogy a Monetáris Tanács újabb 15 bázisponttal, immár 1,8 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Erre a forint nagyot gyengült, az euróval szemben 2,5 egységet, amiből arra lehet következtetni, hogy a piaci szereplők a vártnál gyorsabb infláció miatt talán mégis nagyobb kamatemelést tartottak volna szükségesnek.
Makro / Külgazdaság Tartották magukat az ígéretükhöz Matolcsy Györgyék: itt az újabb kamatemelés!
Privátbankár.hu | 2021. október 19. 14:00
A piaci várakozásoknak megfelelően 15 bázisponttal, 1,8 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot. Az indoklást a Monetáris Tanács 15 órakor megjelenő közleményéből ismerhetjük meg.
Makro / Külgazdaság Márki-Zay Péter sok elemét megtartaná az orbáni gazdasági modellnek, de korrupció nélkül
Vég Márton | 2021. október 19. 13:59
Márki-Zay Péter fő üzenete a korrupció felszámolása és a fideszes lopás megakadályozása. Értékrendje szerint nem az számít, hogy egy közbeszerzést rokon vagy fideszes cég nyer el, hanem az, hogy olcsó legyen.
Makro / Külgazdaság Meghökkentő prognózist adott Orbán Viktor főtanácsadója
Csabai Károly | 2021. október 19. 11:29
A gazdaságpolitikai kérdésekben a kormányfőt képbe helyező Nagy Márton azt mondta, hogy a kormányzati költekezések miatt a negyedik negyedévben, illetve 2022 első három hónapjában a költségvetés hiánya a féléves GDP közel 16 százaléka lehet.
Makro / Külgazdaság Pénzmegvonással sújthatja Lengyelországot Brüsszel
Privátbankár.hu / MTI | 2021. október 19. 11:09
Az uniós pénzek megvonásának lehetőségére utalt az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben Lengyelországgal kapcsolatban. A lengyel kormányfő szerint a pénzügyi zsarolás megengedhetetlen.
Makro / Külgazdaság Sok községben aggasztóan alacsony a foglalkoztatási ráta
Privátbankár.hu | 2021. október 19. 10:21
A községek ötödében 60 százalék alatti volt ez a mutató 2019-ben.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: egyre többen vannak lélegeztetőn
Privátbankár.hu | 2021. október 19. 09:31
A beoltottak kevesebb mint 1 százaléka betegszik meg, és a betegség lefolyása az oltottaknál általában jóval enyhébb - közölte az operatív törzs. Egyre többen vannak kórházban.
Makro / Külgazdaság Izzasztó napja lesz ma Orbán Viktor legfontosabb szövetségesének
Privátbankár.hu | 2021. október 19. 08:55
A lengyel alkotmánybíróság nagy port kavart döntéséről vitázik ma az Európai Parlament a lengyel kormányfő részvételével. Mateusz Morawiecki szerint Lengyelország EU-tag marad, de ragaszkodik a szuverenitásához.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos