6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az elmúlt hetek természeti katasztrófák sorát hozták: míg a német Erftstadt városát az árvíz mosta el teljesen, addig a nyugat-kanadai Lytton városát az extrém hőség után fellobbanó erdőtűz söpörte el, a kínai Csengcsou csatornákká változott utcáin pedig autók lebegnek halakként. A világban, ahol a globális felmelegedés mindent felforgat, egyre inkább úgy tűnik, hogy hamarosan elfogynak a biztonságos helyek.

Az 1800-as évek elejéhez képest csaknem 1 fokkal melegedett a bolygó az üvegház-hatású gázok kibocsátása miatt, és a felborult egyensúly egyre durvább időjárási szélsőségeket produkál. Ha nem csökkentjük a károsanyag-kibocsátást, ez csak rosszabb lesz.

Sajnos 2021 valószínűleg a 21. század egyik leghidegebb éve lesz. Ha a felmelegedés az elkövetkező évtizedekben eléri az iparosodás előtti szinthez képest 3 fokot – még akkor is, ha az országok egyébként betartják a vállalásokat –, a trópusi területek jelentős részénél fennáll majd annak a veszélye, hogy egész egyszerűen túlságosan meleg lesz a szabadtéri munkához.

Ez azonban nem minden, hiszen az előrejelzések szerint a korallzátonyok és a hozzájuk kötődő megélhetési lehetőségek is eltűnnek, az amazóniai esőerdők pedig egykori önmaguk árnyékává válnak. Emellett a pocsék aratási időszakok is sokkal gyakoribbak lesznek, az Antarktiszon és Grönlandon pedig a jégtakaró összezsugorodik menthetetlen mértékben, így a tengerszint emelkedését nem milliméterekben kell majd mérni a jövőben, hanem méterekben.

Egyszer Párizsban…

Hat évvel ezelőtt Párizsban a világ országai elkötelezték magukat amellett, hogy az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását csökkentik, így 2 fok alatt tartva a felmelegedés szintjét a Földön. A cél eléréséhez azonban az országok által már meglépett jelenlegi intézkedések nem lesznek elegendőek, ráadásul, még ha sikerülne is elérni a kitűzött szintet, ez a már most égő erdők, áradó folyók, eltűnő gleccserek és kiszáradó prérik számára kevés lesz – írja az Economist.  

Forrósodó Föld - cselekvési kényszer. (Fotó: Pexels.com)
Forrósodó Föld - cselekvési kényszer. (Fotó: Pexels.com)

A kibocsátás csökkentése tehát nem elegendő, a világnak el kell köteleznie magát az iránt, hogy beruházzon a változó éghajlathoz való alkalmazkodásba. Jó hír, hogy az alkalmazkodásnak politikai értelme van, hiszen a lépések szükségessége világosan látható. Amikor egy ország árvízvédelmi rendszerbe fektet, az mindenekelőtt saját állampolgárai számára előnyös – azaz nincsenek olyan „potyautasok”, akik profitálhatnak a befektetésből, nem úgy, mint a károsanyag-kibocsátás csökkentésének esetében. Ráadásul az ilyen típusú befektetéseket nemcsak az államnak kell finanszíroznia, hiszen a nagyvállalatoknak és a magánszemélyeknek is jól megfogalmazott érdeke a megváltozott klímához alkalmazkodás, és a természeti katasztrófák elleni védekezés.

Nem lehet végtelenül alkalmazkodni a megváltozott klímához

Az együttélés és alkalmazkodás bizonyos elemei meglehetősen könnyen felállíthatóak: például Németországban az áradások után már biztosan fejleszteni fogják az előrejelző és védelmi rendszereket, Hollandiában az államnak viszont alapvető vízgazdálkodási gyakorlatokat kell átgondolnia és újraalkotnia. A Nyugat-Európa nagyjaihoz hasonló gazdagabb országok ezt megengedhetik maguknak, azonban a szegényebb államoknak és a szegény embereknek segítségre van szükségük – ezt egyébként a párizsi klímaegyezmény is magába foglalta, a megállapodás éves szinten 100 milliárd dollárnyi klímasegély nyújtására szólította fel a tehetősebb országokat.

Ez a támogatás egyelőre nem történt meg, ugyanakkor néhány nappal ezelőtt John Kerry, Joe Biden elnök klímaváltozással foglalkozó különmegbízottja ismételten ígéretet tett arra, hogy 2024-ig az Egyesült Államok megháromszorozza támogatását összesen 1,5 milliárd dollárra annak érdekében, hogy a fejlődő országokban is megtörténhessenek a szükséges fejlesztések. A szakértők szerint az amerikai vállalás értékelendő, ugyanakkor még több hasonló erőfeszítésre lenne szükség más fejlett országok részéről is.

A kialakult helyzettel történő együttélésnek megvannak a korlátai, hiszen míg lehet kevesebb vízzel is boldogulni, teljes szárazságban lehetetlen a túlélés. Ha a hőség és a páratartalom túlságosan megnő, ellehetetlenedik a kültéri munkavégzés. Ha folyton kiárad a folyó a földekre, az azt művelők el fogják hagyni a területet, ha pedig a zátony eltűnik, többet nem állítható helyre – látható, hogy önmagában az alkalmazkodás sokkal inkább tűzoltás, mint valódi megoldás a problémára.

A megoldandó helyzet már adott

Ha teljesül a cél, és a globális hőmérséklet emelkedése valóban 2 fok alatt marad, akkor a határokat nem fogjuk feszegetni, csakhogy a kibocsátás-csökkentő buzgalom nem biztos, hogy kellőképpen gyors. A szakértők szerint így szükség van az alkalmazkodás egyik leglátványosabb és egyben legbizarabb formájának mélyebb tanulmányozására is: a szolár-klímamérnöki munkáról van szó. A tervek szerint a felhőket és a részecskerétegeket visszatükröződőbbé tennék úgy, hogy képesek legyenek több napfényt visszaverni. Ez önmagában biztosan nem lesz megoldás a problémára, azonban az elmúlt 15 évben végzett kutatások azt sugallják, hogy a „napmérnökök” képesek lehetnek csökkenteni az üvegházhatás egyes káros hatásait.  

Amit egyelőre még senki sem tud, az az, hogy miként lehetne úgy kialakítani ezeket a rendszereket, hogy azok ne csak a finanszírozók érdekeit szolgálják, hanem minden érintett ország javát is. Különböző országok eltérő mennyiségű hűtést kérhetnek; ráadásul a technológia egyes módjai bár bizonyos régiókban segítenének, máshol árthatnának. A fejlesztők emellett azzal is kalkulálnak, hogyha a lehetőség széles körben elérhetővé válna, a világ kisebb hangsúlyt fektetne a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, ez pedig senkinek sem érdeke.

Egy biztos: a mérnökök tényleges beavatkozása előtt ezekre a problémákra választ kell találni, amíg pedig ez nem történik meg, az emberiségnek meg kell tanulnia együttélnie azzal, hogy a katasztrofális klímahelyzet a mindennapokba is beírta magát.  

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Leállt az internet-összeköttetés az egyik fontos vezetéken
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 10:39
A vörös-tengeri válság már nem csupán a kereskedelmi hajózásban okoz komoly fennakadásokat, hanem a virtuális térben az interneten folyó adatcserében is. A felelősséget lehetetlen megállapítani.
Makro / Külgazdaság Aggasztja a befektetőket Kína titkolózása
Káncz Csaba | 2024. március 5. 09:31
Három évtized óta először fordul elő, hogy a kínai miniszterelnök nem tart sajtótájékoztatót az éves parlamenti ülés végeztével. A gazdasági visszaesés legegyértelműbb megnyilvánulása a deflációs erők egyre erősebb szorítása. Káncz Csaba jegyzete.  
Makro / Külgazdaság Kiborultak a lengyelek Magyarországra, elérte célját Szijjártó Péter külügyminiszter véleményes diplomáciai lépése
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 09:03
Nem maradt visszhang nélkül, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter Alekszej Navalnij temetésének napján találkozott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. 
Makro / Külgazdaság Magyarország rükvercelt egy nagyot
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 08:30
Megjöttek a részletes GDP-adatok: rosszul néz ki a tavalyi bizonyítvány. 
Makro / Külgazdaság Putyin új ötlettel rukkolhat elő
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 07:33
Vlagyimir Putyin, Oroszország államfője feltűnően nagy hangsúllyal fényezte azokat a katonatiszteket, akik érdemeket szereznek az Ukrajna ellen vívott háborúban.
Makro / Külgazdaság A szakadék aljára került a forint
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 06:50
Az euróval szemben 3, a dollárhoz képest 5 százalékkal gyengült idén a forint. 
Makro / Külgazdaság Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodásokra hajt - mire elég ez?
Bózsó Péter | 2024. március 5. 05:41
Ukrajna kiterjeszti szabadkereskedelmi megállapodását Kanadával, tárgyal az EU-val. Mekkora ennek a jelentősége?
Makro / Külgazdaság Döntő fontosságú adatokhoz jutottak az ukránok az oroszokról?
Privátbankár.hu | 2024. március 4. 19:37
Mutatjuk a hétfői nap legfontosabb történéseit.
Makro / Külgazdaság Moszkvát is elérhetné a német csodafegyver – az orosz média már német hidak bombázásáról beszél
Wéber Balázs | 2024. március 4. 19:11
Az egyik orosz titkosszolgálat lehallgatta, ahogy a német légierő vezetői azt latolgatják, le lehet-e rombolni a Taurusokkal a Krími hidat. A német robotrepülőgépekkel valószínűleg Moszkvát is el lehetne érni, ezért is ellenzi leszállításukat a német kancellár az ukrán hadsereg számára. Ennek ellenére az orosz állami média már német hidakkal szembeni ellencsapásokról beszél.
Makro / Külgazdaság Újabb trükkre készül az állami hivatal?
Privátbankár.hu | 2024. március 4. 17:31
Az elmúlt év kínjai után kellemes meglepetés volt a januári 3,8 százalékos éves inflációs ráta. Ám az örömbe némi üröm vegyült, mivel a hosszabb távú folyamatokat mutató maginfláció 6,1 százalék lett. Ráadásul kiderült, hogy az alacsony pénzromlás is úgy jött ki, hogy a KSH egy sajátos számítási metódus eredményeként nem vette figyelembe az üzemanyagáraknál a jövedékiadó-emelést. Most viszont már nincs mit tenni, a pénteken napvilágot látó februári adatban már szerepelnie kell annak hatásának, hogy a január 20-aihoz képest több mint 30 forinttal magasabbak lettek az üzemanyagárak. De mi várható az év hátralévő részében? Tartható lesz a 4 százalék alatti mérték? S meddig csökkenhet a jegybanki alapkamat, illetve megállítja-e valami a forintot abban, hogy ne kússzon megint a 400-as szint fölé? E kérdéseket is körüljárta a Trend FM hétfő délelőtti adásában főszerkesztőnk, Csabai Károly.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG