6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az elmúlt hetek természeti katasztrófák sorát hozták: míg a német Erftstadt városát az árvíz mosta el teljesen, addig a nyugat-kanadai Lytton városát az extrém hőség után fellobbanó erdőtűz söpörte el, a kínai Csengcsou csatornákká változott utcáin pedig autók lebegnek halakként. A világban, ahol a globális felmelegedés mindent felforgat, egyre inkább úgy tűnik, hogy hamarosan elfogynak a biztonságos helyek.

Az 1800-as évek elejéhez képest csaknem 1 fokkal melegedett a bolygó az üvegház-hatású gázok kibocsátása miatt, és a felborult egyensúly egyre durvább időjárási szélsőségeket produkál. Ha nem csökkentjük a károsanyag-kibocsátást, ez csak rosszabb lesz.

Sajnos 2021 valószínűleg a 21. század egyik leghidegebb éve lesz. Ha a felmelegedés az elkövetkező évtizedekben eléri az iparosodás előtti szinthez képest 3 fokot – még akkor is, ha az országok egyébként betartják a vállalásokat –, a trópusi területek jelentős részénél fennáll majd annak a veszélye, hogy egész egyszerűen túlságosan meleg lesz a szabadtéri munkához.

Ez azonban nem minden, hiszen az előrejelzések szerint a korallzátonyok és a hozzájuk kötődő megélhetési lehetőségek is eltűnnek, az amazóniai esőerdők pedig egykori önmaguk árnyékává válnak. Emellett a pocsék aratási időszakok is sokkal gyakoribbak lesznek, az Antarktiszon és Grönlandon pedig a jégtakaró összezsugorodik menthetetlen mértékben, így a tengerszint emelkedését nem milliméterekben kell majd mérni a jövőben, hanem méterekben.

Egyszer Párizsban…

Hat évvel ezelőtt Párizsban a világ országai elkötelezték magukat amellett, hogy az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását csökkentik, így 2 fok alatt tartva a felmelegedés szintjét a Földön. A cél eléréséhez azonban az országok által már meglépett jelenlegi intézkedések nem lesznek elegendőek, ráadásul, még ha sikerülne is elérni a kitűzött szintet, ez a már most égő erdők, áradó folyók, eltűnő gleccserek és kiszáradó prérik számára kevés lesz – írja az Economist.  

Forrósodó Föld - cselekvési kényszer. (Fotó: Pexels.com)
Forrósodó Föld - cselekvési kényszer. (Fotó: Pexels.com)

A kibocsátás csökkentése tehát nem elegendő, a világnak el kell köteleznie magát az iránt, hogy beruházzon a változó éghajlathoz való alkalmazkodásba. Jó hír, hogy az alkalmazkodásnak politikai értelme van, hiszen a lépések szükségessége világosan látható. Amikor egy ország árvízvédelmi rendszerbe fektet, az mindenekelőtt saját állampolgárai számára előnyös – azaz nincsenek olyan „potyautasok”, akik profitálhatnak a befektetésből, nem úgy, mint a károsanyag-kibocsátás csökkentésének esetében. Ráadásul az ilyen típusú befektetéseket nemcsak az államnak kell finanszíroznia, hiszen a nagyvállalatoknak és a magánszemélyeknek is jól megfogalmazott érdeke a megváltozott klímához alkalmazkodás, és a természeti katasztrófák elleni védekezés.

Nem lehet végtelenül alkalmazkodni a megváltozott klímához

Az együttélés és alkalmazkodás bizonyos elemei meglehetősen könnyen felállíthatóak: például Németországban az áradások után már biztosan fejleszteni fogják az előrejelző és védelmi rendszereket, Hollandiában az államnak viszont alapvető vízgazdálkodási gyakorlatokat kell átgondolnia és újraalkotnia. A Nyugat-Európa nagyjaihoz hasonló gazdagabb országok ezt megengedhetik maguknak, azonban a szegényebb államoknak és a szegény embereknek segítségre van szükségük – ezt egyébként a párizsi klímaegyezmény is magába foglalta, a megállapodás éves szinten 100 milliárd dollárnyi klímasegély nyújtására szólította fel a tehetősebb országokat.

Ez a támogatás egyelőre nem történt meg, ugyanakkor néhány nappal ezelőtt John Kerry, Joe Biden elnök klímaváltozással foglalkozó különmegbízottja ismételten ígéretet tett arra, hogy 2024-ig az Egyesült Államok megháromszorozza támogatását összesen 1,5 milliárd dollárra annak érdekében, hogy a fejlődő országokban is megtörténhessenek a szükséges fejlesztések. A szakértők szerint az amerikai vállalás értékelendő, ugyanakkor még több hasonló erőfeszítésre lenne szükség más fejlett országok részéről is.

A kialakult helyzettel történő együttélésnek megvannak a korlátai, hiszen míg lehet kevesebb vízzel is boldogulni, teljes szárazságban lehetetlen a túlélés. Ha a hőség és a páratartalom túlságosan megnő, ellehetetlenedik a kültéri munkavégzés. Ha folyton kiárad a folyó a földekre, az azt művelők el fogják hagyni a területet, ha pedig a zátony eltűnik, többet nem állítható helyre – látható, hogy önmagában az alkalmazkodás sokkal inkább tűzoltás, mint valódi megoldás a problémára.

A megoldandó helyzet már adott

Ha teljesül a cél, és a globális hőmérséklet emelkedése valóban 2 fok alatt marad, akkor a határokat nem fogjuk feszegetni, csakhogy a kibocsátás-csökkentő buzgalom nem biztos, hogy kellőképpen gyors. A szakértők szerint így szükség van az alkalmazkodás egyik leglátványosabb és egyben legbizarabb formájának mélyebb tanulmányozására is: a szolár-klímamérnöki munkáról van szó. A tervek szerint a felhőket és a részecskerétegeket visszatükröződőbbé tennék úgy, hogy képesek legyenek több napfényt visszaverni. Ez önmagában biztosan nem lesz megoldás a problémára, azonban az elmúlt 15 évben végzett kutatások azt sugallják, hogy a „napmérnökök” képesek lehetnek csökkenteni az üvegházhatás egyes káros hatásait.  

Amit egyelőre még senki sem tud, az az, hogy miként lehetne úgy kialakítani ezeket a rendszereket, hogy azok ne csak a finanszírozók érdekeit szolgálják, hanem minden érintett ország javát is. Különböző országok eltérő mennyiségű hűtést kérhetnek; ráadásul a technológia egyes módjai bár bizonyos régiókban segítenének, máshol árthatnának. A fejlesztők emellett azzal is kalkulálnak, hogyha a lehetőség széles körben elérhetővé válna, a világ kisebb hangsúlyt fektetne a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, ez pedig senkinek sem érdeke.

Egy biztos: a mérnökök tényleges beavatkozása előtt ezekre a problémákra választ kell találni, amíg pedig ez nem történik meg, az emberiségnek meg kell tanulnia együttélnie azzal, hogy a katasztrofális klímahelyzet a mindennapokba is beírta magát.  

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Fenntarthatóság mint befektetési tényező: kockázat, érték és megtérülés
Wieder Gergő | 2026. november 17. 18:49
A fenntarthatóság nem különálló ESG-feladat, hanem a befektetési és finanszírozási döntések egyik tényezője. A klímaváltozás, a természeti erőforrások sérülékenysége és a gazdasági átállás a vállalatok költségeire, növekedési lehetőségeire és értékére is hat. A kérdés ezért nem pusztán az, hogy egy befektetés fenntarthatónak nevezhető-e, hanem az, hogy mennyire ismerjük a hosszú távú megtérülését meghatározó kockázatokat.
Makro / Külgazdaság Röviddel az előző vezető menesztése után már meg is van a Paksi Atomerőmű új első embere
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 17:23
Az új vezető több mint 22 éve dolgozik az atomerőműben.
Makro / Külgazdaság Kemény lépés: menesztette a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját Kapitány István
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 16:02
Azonnali hatállyal megszűnt Horváth Péter János megbízatása. 
Makro / Külgazdaság Tovább vásárolhat orosz kőolajat és földgázt a Mol és az MVM
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 14:46
Az amerikai hivatal meghosszabbította az orosz energiahordozók vásárlását sújtó szanciók alóli mentességet Magyarország és Szlovákia számára is. 
Makro / Külgazdaság Varga Mihályék meghozták a döntést, amire mindenki várt
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 14:00
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi döntése értelmében nem változik a jegybanki alapkamat, és a kamatfolyosó két széle sem módosul.
Makro / Külgazdaság Kedden is zsebrevágott 20 milliárdot a magyar állam
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 13:32
Alig változott a kamat.
Makro / Külgazdaság Milliárdok az erdőben: ezt lehet tudni a Seszták-ügyben talált pénzről eddig
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 13:19
Mit és hogyan vizsgálnak a nyomozók a talált pénzzel kapcsolatban? Mi lesz a milliárdok sorsa? Válaszolt a szakértő.
Makro / Külgazdaság Itt van Von der Leyenék ítélete a Tisza-kormány gazdaságpolitikájáról – jövőre gyorsulhat az infláció
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 13:04
Részletes jelentést tett közzé az Európai Bizottság a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól.
Makro / Külgazdaság Megáll önben az ütő, ha megtudja, mi jön a héten a benzinkutakon – a kedd még csak az előétel
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 12:36
További jelentős árváltozásokra lehet számítani.
Makro / Külgazdaság Padlón az amerikai stratégiai készletek – 44 éve nem volt ilyen kevés olaja az Egyesült Államoknak
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 09:39
Nagyon fogy a stratégiai olajtartalék.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG