<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az elmúlt hetek természeti katasztrófák sorát hozták: míg a német Erftstadt városát az árvíz mosta el teljesen, addig a nyugat-kanadai Lytton városát az extrém hőség után fellobbanó erdőtűz söpörte el, a kínai Csengcsou csatornákká változott utcáin pedig autók lebegnek halakként. A világban, ahol a globális felmelegedés mindent felforgat, egyre inkább úgy tűnik, hogy hamarosan elfogynak a biztonságos helyek.

Az 1800-as évek elejéhez képest csaknem 1 fokkal melegedett a bolygó az üvegház-hatású gázok kibocsátása miatt, és a felborult egyensúly egyre durvább időjárási szélsőségeket produkál. Ha nem csökkentjük a károsanyag-kibocsátást, ez csak rosszabb lesz.

Sajnos 2021 valószínűleg a 21. század egyik leghidegebb éve lesz. Ha a felmelegedés az elkövetkező évtizedekben eléri az iparosodás előtti szinthez képest 3 fokot – még akkor is, ha az országok egyébként betartják a vállalásokat –, a trópusi területek jelentős részénél fennáll majd annak a veszélye, hogy egész egyszerűen túlságosan meleg lesz a szabadtéri munkához.

Ez azonban nem minden, hiszen az előrejelzések szerint a korallzátonyok és a hozzájuk kötődő megélhetési lehetőségek is eltűnnek, az amazóniai esőerdők pedig egykori önmaguk árnyékává válnak. Emellett a pocsék aratási időszakok is sokkal gyakoribbak lesznek, az Antarktiszon és Grönlandon pedig a jégtakaró összezsugorodik menthetetlen mértékben, így a tengerszint emelkedését nem milliméterekben kell majd mérni a jövőben, hanem méterekben.

Egyszer Párizsban…

Hat évvel ezelőtt Párizsban a világ országai elkötelezték magukat amellett, hogy az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását csökkentik, így 2 fok alatt tartva a felmelegedés szintjét a Földön. A cél eléréséhez azonban az országok által már meglépett jelenlegi intézkedések nem lesznek elegendőek, ráadásul, még ha sikerülne is elérni a kitűzött szintet, ez a már most égő erdők, áradó folyók, eltűnő gleccserek és kiszáradó prérik számára kevés lesz – írja az Economist.  

Forrósodó Föld - cselekvési kényszer. (Fotó: Pexels.com)Forrósodó Föld - cselekvési kényszer. (Fotó: Pexels.com)

A kibocsátás csökkentése tehát nem elegendő, a világnak el kell köteleznie magát az iránt, hogy beruházzon a változó éghajlathoz való alkalmazkodásba. Jó hír, hogy az alkalmazkodásnak politikai értelme van, hiszen a lépések szükségessége világosan látható. Amikor egy ország árvízvédelmi rendszerbe fektet, az mindenekelőtt saját állampolgárai számára előnyös – azaz nincsenek olyan „potyautasok”, akik profitálhatnak a befektetésből, nem úgy, mint a károsanyag-kibocsátás csökkentésének esetében. Ráadásul az ilyen típusú befektetéseket nemcsak az államnak kell finanszíroznia, hiszen a nagyvállalatoknak és a magánszemélyeknek is jól megfogalmazott érdeke a megváltozott klímához alkalmazkodás, és a természeti katasztrófák elleni védekezés.

Nem lehet végtelenül alkalmazkodni a megváltozott klímához

Az együttélés és alkalmazkodás bizonyos elemei meglehetősen könnyen felállíthatóak: például Németországban az áradások után már biztosan fejleszteni fogják az előrejelző és védelmi rendszereket, Hollandiában az államnak viszont alapvető vízgazdálkodási gyakorlatokat kell átgondolnia és újraalkotnia. A Nyugat-Európa nagyjaihoz hasonló gazdagabb országok ezt megengedhetik maguknak, azonban a szegényebb államoknak és a szegény embereknek segítségre van szükségük – ezt egyébként a párizsi klímaegyezmény is magába foglalta, a megállapodás éves szinten 100 milliárd dollárnyi klímasegély nyújtására szólította fel a tehetősebb országokat.

Ez a támogatás egyelőre nem történt meg, ugyanakkor néhány nappal ezelőtt John Kerry, Joe Biden elnök klímaváltozással foglalkozó különmegbízottja ismételten ígéretet tett arra, hogy 2024-ig az Egyesült Államok megháromszorozza támogatását összesen 1,5 milliárd dollárra annak érdekében, hogy a fejlődő országokban is megtörténhessenek a szükséges fejlesztések. A szakértők szerint az amerikai vállalás értékelendő, ugyanakkor még több hasonló erőfeszítésre lenne szükség más fejlett országok részéről is.

A kialakult helyzettel történő együttélésnek megvannak a korlátai, hiszen míg lehet kevesebb vízzel is boldogulni, teljes szárazságban lehetetlen a túlélés. Ha a hőség és a páratartalom túlságosan megnő, ellehetetlenedik a kültéri munkavégzés. Ha folyton kiárad a folyó a földekre, az azt művelők el fogják hagyni a területet, ha pedig a zátony eltűnik, többet nem állítható helyre – látható, hogy önmagában az alkalmazkodás sokkal inkább tűzoltás, mint valódi megoldás a problémára.

A megoldandó helyzet már adott

Ha teljesül a cél, és a globális hőmérséklet emelkedése valóban 2 fok alatt marad, akkor a határokat nem fogjuk feszegetni, csakhogy a kibocsátás-csökkentő buzgalom nem biztos, hogy kellőképpen gyors. A szakértők szerint így szükség van az alkalmazkodás egyik leglátványosabb és egyben legbizarabb formájának mélyebb tanulmányozására is: a szolár-klímamérnöki munkáról van szó. A tervek szerint a felhőket és a részecskerétegeket visszatükröződőbbé tennék úgy, hogy képesek legyenek több napfényt visszaverni. Ez önmagában biztosan nem lesz megoldás a problémára, azonban az elmúlt 15 évben végzett kutatások azt sugallják, hogy a „napmérnökök” képesek lehetnek csökkenteni az üvegházhatás egyes káros hatásait.  

Amit egyelőre még senki sem tud, az az, hogy miként lehetne úgy kialakítani ezeket a rendszereket, hogy azok ne csak a finanszírozók érdekeit szolgálják, hanem minden érintett ország javát is. Különböző országok eltérő mennyiségű hűtést kérhetnek; ráadásul a technológia egyes módjai bár bizonyos régiókban segítenének, máshol árthatnának. A fejlesztők emellett azzal is kalkulálnak, hogyha a lehetőség széles körben elérhetővé válna, a világ kisebb hangsúlyt fektetne a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, ez pedig senkinek sem érdeke.

Egy biztos: a mérnökök tényleges beavatkozása előtt ezekre a problémákra választ kell találni, amíg pedig ez nem történik meg, az emberiségnek meg kell tanulnia együttélnie azzal, hogy a katasztrofális klímahelyzet a mindennapokba is beírta magát.  

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Idén tényleg gazdag lesz az idősek karácsonya? A Hét Videója
Baka F. Zoltán - Izsó Márton | 2021. szeptember 24. 18:44
Valóban, eddig soha nem látott pénzt kapnak a rendes nyugdíjon felül a jogosultak év végén, de nagy az aránytalanság.
Makro / Külgazdaság Bizonytalan koalíciós politikát hozhat a vasárnapi német választás
Káncz Csaba | 2021. szeptember 24. 14:51
Három párt esetén a kormányalakító tárgyalások az eddigieknél is bonyolultabbak lesznek, hiszen a három formáció bel- és külpolitikájában érzékelhető távolságok vannak. Párizsban növekszik a félelem a hárompárti koalícióval meggyengülő Németországtól. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály: rekordmagas lehet a gazdasági növekedés 2021-ben
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 24. 13:02
A pénzügyminiszter szerint az újraindítás célja nem a 2019-es szint, hanem a koronavírus kitörése előtti lendület elérése.
Makro / Külgazdaság Törlesztési csődközelben a China Evergrande
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 24. 11:32
Közelebb került egy esetleges törlesztési csődhöz a China Evergrande, a második legnagyobb kínai ingatlanfejlesztő csoport, miután elmulasztotta egyik dollárkötvényének kamatait kifizetni a csütörtöki határidőre.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor a korábban elvett nyugdíjat még a választások előtt visszaadná
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 24. 08:25
A miniszterelnök még nem látja a pontos megoldást, de mindent megtesz azért, hogy a 13. havi nyugdíjakat a tervezettnél gyorsabban kifizessék, és az érintettek még a választások előtt megkapják a pénzt.
Makro / Külgazdaság Fontos bejelentést tett Varga Mihály az adóvisszatérítésről
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 24. 07:24
Döntött a kormány a családi adóvisszatérítés részleteiről - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter péntek reggel a közösségi oldalára feltöltött videóban.
Makro / Külgazdaság Hajléktalan tüntetők foglalták el a tőzsdét Brazíliában
MTI | 2021. szeptember 24. 06:54
Több tucat hajléktalan tüntető rövid időre elfoglalta csütörtökön a brazíliai Sao Paulo, Latin-Amerika legnagyobb tőzsdéjét, hogy elítéljék az országban egyre növekvő egyenlőtlenséget.
Makro / Külgazdaság Választ Németország – Újabb kritikát kapott az Orbán-kormány
Wéber Balázs | 2021. szeptember 24. 05:34
A német választások kimenetele teljesen nyílt, de akár az SPD, akár a CDU-CSU nyer, csak kisebb pártokkal összefogva alakíthat majd kormányt, mondta Thomas Petersen, az Allensbach Közvéleménykutató Intézet projektvezetője a Privátbankár.hu-nak adott interjúban. A kommunikációs szakember szerint a német politika „hollandosodik”: két nagy erő helyett féltucatnyi, közel azonos erősségű párt alakíthatja a politikai életet. Szerinte Magyarország szempontjából szinte mindegy, hogy ki nyeri a német választást, a kormányzásra esélyes pártok külpolitikája ugyanis hasonló. A szakember, aki múlt héten tartott előadást Budapesten a Mathias Corvinus Collegium egyik intézetének meghívására, aggódik a magyarországi fejlemények miatt. Úgy érzi, hogy a rendezvényen megpróbálták eszközként felhasználni. Mint mondta, nyilvánvaló, hogy a magyar kormány hatalmas pénzeket fordít propagandára.
Makro / Külgazdaság AUKUS: veszélybe került a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása
Káncz Csaba | 2021. szeptember 23. 18:32
Az új biztonságpolitikai megállapodás negatívan befolyásolja a már amúgy is megrendült atomsorompó szerződést. Az AUKUS után kevés érv marad a „Nyugat” kezében akár az iráni, akár az észak-koreai, esetleg japán, dél-koreai, szaúdi vagy török atomprogramokkal való nemzetközi vita során. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Ürge-Vorsatz Diána: a karbonsemlegesség elérése már nem opció, hanem kötelesség
Tiszai Balázs | 2021. szeptember 23. 16:07
A klímakutató az 59. Közgazdász-vándorgyűlésen beszélt arról, hogy már most mennyire kritikus szintre ért a klímaváltozás - de arról is, hogy az azt kiváltó fosszilis energiaipar leszerelése, bár rengetegbe kerül, megéri - anyagilag is.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos