6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az elmúlt hetek természeti katasztrófák sorát hozták: míg a német Erftstadt városát az árvíz mosta el teljesen, addig a nyugat-kanadai Lytton városát az extrém hőség után fellobbanó erdőtűz söpörte el, a kínai Csengcsou csatornákká változott utcáin pedig autók lebegnek halakként. A világban, ahol a globális felmelegedés mindent felforgat, egyre inkább úgy tűnik, hogy hamarosan elfogynak a biztonságos helyek.

Az 1800-as évek elejéhez képest csaknem 1 fokkal melegedett a bolygó az üvegház-hatású gázok kibocsátása miatt, és a felborult egyensúly egyre durvább időjárási szélsőségeket produkál. Ha nem csökkentjük a károsanyag-kibocsátást, ez csak rosszabb lesz.

Sajnos 2021 valószínűleg a 21. század egyik leghidegebb éve lesz. Ha a felmelegedés az elkövetkező évtizedekben eléri az iparosodás előtti szinthez képest 3 fokot – még akkor is, ha az országok egyébként betartják a vállalásokat –, a trópusi területek jelentős részénél fennáll majd annak a veszélye, hogy egész egyszerűen túlságosan meleg lesz a szabadtéri munkához.

Ez azonban nem minden, hiszen az előrejelzések szerint a korallzátonyok és a hozzájuk kötődő megélhetési lehetőségek is eltűnnek, az amazóniai esőerdők pedig egykori önmaguk árnyékává válnak. Emellett a pocsék aratási időszakok is sokkal gyakoribbak lesznek, az Antarktiszon és Grönlandon pedig a jégtakaró összezsugorodik menthetetlen mértékben, így a tengerszint emelkedését nem milliméterekben kell majd mérni a jövőben, hanem méterekben.

Egyszer Párizsban…

Hat évvel ezelőtt Párizsban a világ országai elkötelezték magukat amellett, hogy az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását csökkentik, így 2 fok alatt tartva a felmelegedés szintjét a Földön. A cél eléréséhez azonban az országok által már meglépett jelenlegi intézkedések nem lesznek elegendőek, ráadásul, még ha sikerülne is elérni a kitűzött szintet, ez a már most égő erdők, áradó folyók, eltűnő gleccserek és kiszáradó prérik számára kevés lesz – írja az Economist.  

Forrósodó Föld - cselekvési kényszer. (Fotó: Pexels.com)
Forrósodó Föld - cselekvési kényszer. (Fotó: Pexels.com)

A kibocsátás csökkentése tehát nem elegendő, a világnak el kell köteleznie magát az iránt, hogy beruházzon a változó éghajlathoz való alkalmazkodásba. Jó hír, hogy az alkalmazkodásnak politikai értelme van, hiszen a lépések szükségessége világosan látható. Amikor egy ország árvízvédelmi rendszerbe fektet, az mindenekelőtt saját állampolgárai számára előnyös – azaz nincsenek olyan „potyautasok”, akik profitálhatnak a befektetésből, nem úgy, mint a károsanyag-kibocsátás csökkentésének esetében. Ráadásul az ilyen típusú befektetéseket nemcsak az államnak kell finanszíroznia, hiszen a nagyvállalatoknak és a magánszemélyeknek is jól megfogalmazott érdeke a megváltozott klímához alkalmazkodás, és a természeti katasztrófák elleni védekezés.

Nem lehet végtelenül alkalmazkodni a megváltozott klímához

Az együttélés és alkalmazkodás bizonyos elemei meglehetősen könnyen felállíthatóak: például Németországban az áradások után már biztosan fejleszteni fogják az előrejelző és védelmi rendszereket, Hollandiában az államnak viszont alapvető vízgazdálkodási gyakorlatokat kell átgondolnia és újraalkotnia. A Nyugat-Európa nagyjaihoz hasonló gazdagabb országok ezt megengedhetik maguknak, azonban a szegényebb államoknak és a szegény embereknek segítségre van szükségük – ezt egyébként a párizsi klímaegyezmény is magába foglalta, a megállapodás éves szinten 100 milliárd dollárnyi klímasegély nyújtására szólította fel a tehetősebb országokat.

Ez a támogatás egyelőre nem történt meg, ugyanakkor néhány nappal ezelőtt John Kerry, Joe Biden elnök klímaváltozással foglalkozó különmegbízottja ismételten ígéretet tett arra, hogy 2024-ig az Egyesült Államok megháromszorozza támogatását összesen 1,5 milliárd dollárra annak érdekében, hogy a fejlődő országokban is megtörténhessenek a szükséges fejlesztések. A szakértők szerint az amerikai vállalás értékelendő, ugyanakkor még több hasonló erőfeszítésre lenne szükség más fejlett országok részéről is.

A kialakult helyzettel történő együttélésnek megvannak a korlátai, hiszen míg lehet kevesebb vízzel is boldogulni, teljes szárazságban lehetetlen a túlélés. Ha a hőség és a páratartalom túlságosan megnő, ellehetetlenedik a kültéri munkavégzés. Ha folyton kiárad a folyó a földekre, az azt művelők el fogják hagyni a területet, ha pedig a zátony eltűnik, többet nem állítható helyre – látható, hogy önmagában az alkalmazkodás sokkal inkább tűzoltás, mint valódi megoldás a problémára.

A megoldandó helyzet már adott

Ha teljesül a cél, és a globális hőmérséklet emelkedése valóban 2 fok alatt marad, akkor a határokat nem fogjuk feszegetni, csakhogy a kibocsátás-csökkentő buzgalom nem biztos, hogy kellőképpen gyors. A szakértők szerint így szükség van az alkalmazkodás egyik leglátványosabb és egyben legbizarabb formájának mélyebb tanulmányozására is: a szolár-klímamérnöki munkáról van szó. A tervek szerint a felhőket és a részecskerétegeket visszatükröződőbbé tennék úgy, hogy képesek legyenek több napfényt visszaverni. Ez önmagában biztosan nem lesz megoldás a problémára, azonban az elmúlt 15 évben végzett kutatások azt sugallják, hogy a „napmérnökök” képesek lehetnek csökkenteni az üvegházhatás egyes káros hatásait.  

Amit egyelőre még senki sem tud, az az, hogy miként lehetne úgy kialakítani ezeket a rendszereket, hogy azok ne csak a finanszírozók érdekeit szolgálják, hanem minden érintett ország javát is. Különböző országok eltérő mennyiségű hűtést kérhetnek; ráadásul a technológia egyes módjai bár bizonyos régiókban segítenének, máshol árthatnának. A fejlesztők emellett azzal is kalkulálnak, hogyha a lehetőség széles körben elérhetővé válna, a világ kisebb hangsúlyt fektetne a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, ez pedig senkinek sem érdeke.

Egy biztos: a mérnökök tényleges beavatkozása előtt ezekre a problémákra választ kell találni, amíg pedig ez nem történik meg, az emberiségnek meg kell tanulnia együttélnie azzal, hogy a katasztrofális klímahelyzet a mindennapokba is beírta magát.  

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter kezét rázza, de ukránokat fogad az otthonába: „Ez az üzlet része”
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 15:09
Szijjártó Péter januári szolnoki látogatása kampányhangulatot idézett, de nem mindenki fogadta ezt lelkesen egy svájci lap szerint. A Stadler-gyárlátogatás politikai üzenetek megfogalmazására is alkalmat adott, miközben a svájci cégvezető a politikai semlegességre hivatkozva védte a jelenlétet. 
Makro / Külgazdaság Egymilliárd forintért vásárolna a kormány rendőrbotokat és bilincseket
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:45
Több mint hatvanezer bilincset és csaknem 15 500 rendőrbotot akar beszerezni a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) egy kétéves keretszerződés keretében. A speciális közbeszerzés határidejét a minap meghosszabbították. A beszerzésnek különös fénytörést ad, hogy nemrégiben korlátozták a gyülekezési jogot, emiatt már két tüntetés is volt, a harmadikat pedig éppen ma tartják az Erzsébet hídnál.
Makro / Külgazdaság Poloskázással színezett kardcsörtetéssel fenyegeti a kínai hadsereg Tajvant
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:11
Hadgyakorlatot kezdett a kínai hadsereg Tajvan közelében, amihez a katonaság színes fantáziával megáldott propagandistái karikatúrát is készítettek. Ezen a sziget elnökét bogárként ábrázolják.
Makro / Külgazdaság Rózsa András: Várhatóan még lesznek feljelentések Zugló korábbi gazdálkodása miatt
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:58
Zugló polgármestere az átvilágítások mellett a kerületet terhelő közlekedésről, a kormányzati gigaberuházásokról, Rákosrendező fejlesztéséről és az idei évi vállalásairól is beszélt az Mfornak adott interjújában.
Makro / Külgazdaság Több mint 51 pont jött össze márciusban
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:00
Lassú felívelésre utalnak az adatok. 
Makro / Külgazdaság Ezek a legújabb magyar számok: 4002 milliárd a rossz oldalon
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:30
A kormányzati szektor hiánya GDP-arányosan 4,9 százalékos volt a múlt évben. 
Makro / Külgazdaság Trump Magyarországgal is kibabrálhat
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:10
Az Egyesült Államok a hét végén közvetve megfenyegette Magyarországot is egy 25-50 százalékos büntetővámmal, amit azokra az országokra vetnének ki, amelyek orosz olajat vásárolnak.
Makro / Külgazdaság Visszafordult a forint
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 06:39
A hétfői gyengülést erősödésre cserélte a forint. 
Makro / Külgazdaság Gazdasági atombombát dobhat Magyarországra Donald Trump
Király Béla | 2025. április 1. 05:44
A magyar kormány tagjai az elmúlt években nagyon sokszor gazdasági atombombaként jellemezték azokat az uniós törekvéseket, amelyek az orosz olaj vásárlásának esetleges tiltására vonatkoztak. Most viszont Donald Trumpban merült fel, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amely Oroszországot és az olajvásárlókat is erősen sújtaná.
Makro / Külgazdaság Elemzők: legalább 8 százalékkal nőhetnek az idén az átlagbérek
Privátbankár.hu | 2025. március 31. 16:19
A nettó átlagbér januárban mindösszesen 4,6 százalékkal emelkedett.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG