A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokra szakosodott közgazdászai a 0,10 százalékpontos keddi kamatcsökkentéssel számoló többségi táborban vannak. Szerintük a forint legutóbbi gyengülése nyomán az eddigieknél kisebb mértékű kamatcsökkentés mellett várható az is, hogy a monetáris tanács közleménye óvatosabb hangvételű lesz, bár a ház azt nem valószínűsíti, hogy a testület kizárná a további kamatcsökkentéseket.
Sebezhető pontjainkra koncentrálnak
Tisztán makrogazdasági szempontból az MNB-nek folytatnia kellene az enyhítési ciklust, tekintettel az immár zéróra lassult éves inflációra, a hitelkiáramlás alacsony ütemére és a még mindig nem igazán lendületes gazdasági kilábalásra. Az MNB inflációkövetési mandátumának szempontjából nézve a forint legutóbbi gyengülése nem szükségszerűen veszélyezteti az inflációs célt, mivel Magyarországon - és általában a közép- és kelet-európai térségben is - alacsony az árfolyammozgások inflációs átszűrődő hatása - hangsúlyozták előrejelzésükben a Goldman Sachs londoni elemzői.
A ház szakértői szerint ugyanakkor az MNB nem tisztán inflációkövető jegybank, a devizapiaci fejlemények és a kockázatvállalási hangulat pedig változatlanul döntő tényezője a makrogazdasági stabilitásnak, ezért meghatározza az MNB monetáris politikájának mozgásterét is. A legutóbbi időkig a kedvező külső környezet, a folyómérleg-egyenleg többlete - amely megkülönböztette Magyarországot a többi eladósodott gazdaságtól -, valamint a lefelé tartó infláció tette lehetővé a 2012 augusztusa óta végrehajtott 4,15 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést.
A feltörekvő piaci eszközök iránti kereslet csökkenése, a reálkamat-szint eróziója, valamint az a tény, hogy a befektetők figyelme a magyar gazdaság erősségeiről átterelődött a sebezhető pontokra, kockázatosabbá teszi a monetáris enyhítés folytatását és az enyhítési alapállásra valló nyelvezet fenntartását - vélekedtek a Goldman Sachs elemzői.
Csökkent a sérülékenység
A ház szerint azonban az, hogy 2008 óta jelentősen csökkent a magyar gazdaság pénzügyi sérülékenysége, és ehhez igen alacsony infláció járul, továbbra is kedvezően különbözteti meg Magyarországot a sürgősen alapvető kiigazításokra szoruló gazdaságoktól. Ezt tükrözi, hogy a forint stabilizálódott, jóllehet a korábbiaknál gyengébb árfolyamon.
Mindezek alapján a GS azt várja, hogy az MNB monetáris tanácsa megpróbálja valahogy ötvözni a pénzügypolitika további lazításának és a pénzügyi stabilitás megőrzésének céljait. Egy kismértékű kamatcsökkentés és az óvatosabb hangvétel jelezné a piacnak, hogy a monetáris testület kész reagálni a piaci hangulat változásaira - hangsúlyozták a cég elemzői.
A ház szerint ha a forint- és az állampapírpiac stabil marad, akkor az MNB csak 2015 első felében kezd kamatemelésbe, amikor a várhatóan gyorsuló infláció nyomán a reálkamat-szint eróziója is felgyorsul.
A Barclays 5 pontra tippel
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays elemzői hétfői prognózisukban mindössze 0,05 százalékpontos - 5 bázispontos - kamatcsökkentést jósoltak a monetáris tanács keddi ülésére, és utána azt várják, hogy az MNB enyhítési szünetet tart, felmérendő az eddigi kamatcsökkentési ciklus nyomán kialakult piaci helyzetet. A ház szerint a keddi kamatdöntő ülésen a kamattartástól a 0,10 százalékpontos kamatcsökkentésig terjed a lehetséges döntések sora, ám a cég megítélése szerint a súly a sávközépre összpontosul.
A következő időszakra jósolt enyhítési szünetet a Barclays londoni elemzői szerint a devizapiaci kilengések indokolják, tekintettel arra, hogy a háztartások pénzügyi mérlege és a közfinanszírozás változatlanul sebezhető az árfolyammozgásoktól.
A JP Morgan 10-re
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői 0,10 százalékpontos kamatcsökkentést valószínűsítenek keddre, és szintén azt várják, hogy a döntést keményebb hangvételű közlemény kíséri majd, amelyben a monetáris tanács jelzi, hogy érzékeli a piaci kondíciók romlását. A cég szerint az nem valószínű, hogy az MNB kizárja a későbbi kamatcsökkentések lehetőségét, ám ha a forint a 315-320 forint/eurós szintek fölé gyengülne, az a ház elemzői szerint valószínűleg leállítaná az enyhítési ciklust.
A JP Morgan szakértőinek véleménye szerint a jelenlegi árfolyamszint még nem jelent érdemi kockázatot a 3 százalékos inflációs cél teljesíthetőségére. A további - esetleg jelentősebb - forintgyengülés azonban már valószínűleg a jegybanki cél fölé emelné az inflációs ütemet 2015-ben, annak ellenére is, hogy az árfolyamgyengülésből eredő inflációs átszűrődési hatást jelenleg a gyenge belső kereslet korlátozza - vélekedtek a cég londoni elemzői. Hozzátették: felfelé ható kockázatokat látnak arra a prognózisukra, hogy az MNB 2,50 százalékos alapkamat eléréséig folytatja enyhítési ciklusát.
És a Morgan Stanley is 10-re tippel
A Morgan Stanley bankcsoport londoni elemzői szerint "a legkisebb ellenállást" az MNB számára rövid távon az alapkamat valamelyes további csökkentése kínálja az alacsony infláció miatt. Egyre valószínűbb azonban az is, hogy az MNB jelzi majd a piacnak, hogy tudatában van az árfolyam-kilengéseknek és azokat figyelembe veszi.
Mindent egybevetve a ház elemzői azt várják, hogy az MNB kedden 0,10 százalékpontos kamatcsökkentést hajt végre, és 2,65 százalékos alapkamat eléréséig folytatja az enyhítést.
Utolsó tippek a döntés előtt: 5 vagy 10 pontos lesz a vágás?
Várhatóan tovább lassítja a pénzügypolitika enyhítési ütemét a Magyar Nemzeti Bank (MNB), és óvatosabb hangvételre vált piaci kommunikációjában - jósolták a monetáris tanács keddi ülése előtt londoni pénzügyi elemzők. A citybeli prognózisok mindössze 0,05-0,10 százalékpontos kamatcsökkentést valószínűsítenek, és egyes elemzői vélemények szerint az MNB ezután szünetet tart.
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
