Orbán Viktor múlt hét pénteki rádióinterjújában azt mondta, hogy
„Építünk egy nagy gyárat Debrecenben, egy év múlva önellátó lesz. De építünk egy gyárat Izraelben is. Jobb, ha az ember két lábon áll.”
Először tavaly májusban hallhattunk a Nemzeti Oltóanyaggyár tervéről Müller Cecília országos tisztifőorvostól az Operatív Törzs tájékoztatóján. Aztán év végén a Pénzügyminisztérium számolt be arról, hogy a 2021-ben 860 milliárd forintos fejlesztések között szerepel a Nemzeti Oltóanyaggyár megvalósítása is.
De a Népszava már 2017-ben arról írt, hogy a kormány tervezi egy hazai oltóanyaggyár felépítését, mely költségét akkor 46 milliárd forintra becsültek. 2018-ban a gyár előkészítő tanulmányára és a felmerülő költségek érdekében 140 millió forintot különítettek el. Arról azóta sincs hír, hogy a tanulmány végül elkészült-e vagy sem, egy biztos, a korábbi rendszerből mementóként megtartott influenzavakcinát gyártó Fluart Innovative Vaccines Kft. tapasztalatára is épít a Debreceni Egyetem a nemzeti oltóanyaggyár építésénél.
Magyarországon nem ismeretlen a vakcinagyártás, hiszen közel száz évig, az 1990-es évekig gyártottak humán oltóanyagot.
A gyógyszeripart is érintő privatizáció következtében azonban jelenleg már csak a pilisborosjenői Fluart Kft. gyárt influenza elleni vakcinát. (Érdekes egybeesés, hogy ugyanitt avattak favipiravirt gyártó üzemegységet múlt héten). Emiatt a többi védőoltásból, mint a BCG-, a tífusz, a tetanusz, a meningococcus és a kanyaró elleni oltóanyagból importra szorulunk - írja a webbeteg.hu.
A koronavírus-járvány azonban gellert adott a korábbi tervnek, a kormány döntött a Nemzeti Oltóanyaggyár felépítéséről, s arról is, hogy a Covid-19 elleni oltóanyaggyártására egy Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyárat hoznak létre. Utóbbiban a Debreceni Egyetem (DE) és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) együttműködésében készülő, még fejlesztés alatt álló oltóanyagot gyártják majd a jövőben. A vakcinagyár építése kiemelt jelentőségű üggyé vált a harmadik hullám közepén, ezért a gyorsított eljárás miatt a különféle engedélyeket a lehető leghamarabb megkapja a beruházás. A gyárkomplexum elkészülését követően a debreceni Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) a Nemzeti Oltóanyaggyár kutatási osztályaként fog tovább működni, a háttérben a Debreceni Egyetem több ezer kutatójával és szakemberével.
Egy év múlva állni fog?
Kiderült az is, hogy a 27 ezer négyzetméteren több egység is létesül, az antibakteriális és antivirális készítmények gyártására is alkalmas üzem mellett a Covid-19 elleni vakcinát gyártó egység nem csupán a hazai szükségletet lesz képes ellátni, hanem Kelet-Közép-Európa országainak is tudna szállítani. (Bár, ahogy Magyarország Csehországgal és Izraellel, úgy Szerbia Kínával, Oroszországgal és az Egyesült Arab Emírségekkel tervez közös vakcinagyárat nyitni).
A gyáregység a Debreceni Egyetem Tudományos Technológiai és Innovációs Parkjában épül majd fel.
A 2017-ben még 46 milliárdra saccolt beruházási érték lett mára 55 milliárd – ez a közel 20 százalékos emelkedés az építőipari költségek emelkedése ismeretében elfogadhatónak tekinthető. A beruházás részeként 6,5-7 milliárd forintból egy speciális, a COVID elleni vakcinát előállító egység épül, aminek elkészültét februárban még 2023 első felére tette a kormány, most viszont már 2022-re, vélhetően a járvány eldurvulásának hatására kiemelt üggyé is vált.
A további védőoltások gyártását előállító üzem várhatóan 2025-ig készül el. Az oltóanyaggyárak mellett hozzák létre a Debreceni Egyetem pilot laboratóriumát, ahol félüzemi körülmények között végezhetik majd a vakcinagyártáshoz kapcsolódó kutatásokat és fejlesztéseket. A pilot kutatólaboratórium alapkövét tavaly júniusban tették le a Vezér utcai innovációs parkban, közbeszerzési eljárást pedig december elején írtak ki a létrehozására, március 19-én jár le az ajánlatok benyújtásának határideje.
Egyelőre nem tudni, melyik építészirodának jutott a tervezési feladat. Feltehetőleg magyar cég kapta, noha a közbeszerzésekből nem derül ki, hogy melyik. Az erre vonatkozó kérdésünkre a cikk megjelenéséig nem válaszolt az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium.(ITM), amint kapunk választ, cikkünket frissítjük.
"Egy ilyen speciális gyárat erőltetett tempóban fél év alatt megtervezhetnek, további egy év alatt pedig fel is építhetik"
- mondta lapunknak Kelemen Csaba, a gyárak építészeti tervezésében sok éves tapasztalatot gyűjtött, de ebben a projektben részt nem vállalt BIM Design tervező iroda ügyvezetője.
Kiemelte, hogy az időtávot befolyásolják az épületen belül elhelyezett technológia különféle igényei (tér, energiaellátás,stb.) Általában hátráltatja a tervezést és a kivitelezést is, ha nincsenek kész beépíthető technológiai egységek vagy ha a megrendelő menet közben jelentősen változtat elképzelésein. A szakember a hazai gyakorlatra utalva - egyben válaszolva kérdésünkre - kitért a jellemző tervezési költségekre is. Az építési-kivitelezési költségeknek általában 3-5 százaléka a tervezési díj, ennek pontos mértéke nyilván függ az adott igényektől és fizikai lehetőségektől, valamint az alkalmazott technológia beépítésének bonyolultságától vagy a belső elhelyezéstől.
Ennek alapján - és ezt már mi tesszük hozzá - nem tűnik légből kapottnak az az ITM-es elképzelés, hogy 2022 végén az egyik üzem (a koronavírus elleni vakcinát előállító részleg) megkezdje a termelést.
Az oltóanyag gyárakon kívül épül egy innovációs központ is a Debreceni Egyetem ipari parkjában, ott már sokkal előrébb tartanak. A tervező BORD Építész Studio szerdán azt közölte lapunkkal, hogy még idén átadják a Hunép kivitelezésében készülő ingatlant. A BORD nem ismeretlen a debreceni ingatlanos terepen. Ez a cég tervezte a NER-elit gyermekeinek egy részét és a városban vagy környékén dolgozó külföldi felsővezetők leszármazottait kiszolgáló Debreceni Nemzetközi Iskolát, mely 7400 négyzetméteres épületét 2019-ben adták át. Szintén a nevéhez fűződik a tavaly átadott Aquaticum strandfürdő és a két éve elkészült, 22 ezer négyzetméteres Forest Offices felső kategóriás irodaház. Budapesten szakemberei tervezték az MTK stadionját és az Allure Residence nevű több száz lakásos társasházi komplexumot a IX. kerületben.
Arról lapunk is beszámolt, hogy ötmillió forintos jegyzett tőkével tavaly év végén jegyezték be az Oltóanyaggyár Zrt.-t, az alapító a Debreceni Egyetem, a jegyzett tőkét pedig öt darab, egyenként 1 millió forintos névre szóló törzsrészvény alkotja. A gazdasági társaság látja majd el a gyár építésével és kialakításával összefüggő feladatokat. Jelenleg azonban folyik a Debreceni Egyetem alapítványi fenntartásúvá válása (is), vagyis az állam az egyetem által alapított cégek, így a Oltóanyaggyár Zrt. esetében is elveszítheti befolyását, hívja fel a figyelmet a Népszava. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis azokon az egyetemeken, amelyek alapítványi formába alakultak át, a kuratóriumot kormányközeli potentátokkal (képviselőkkel, miniszterekkel) és NER-üzletemberekkel töltötték fel. Ezt megelőzően a kormány még az idei feladatokra mintegy 17 milliárd forint költségvetési forrást nyújt az oltóanyaggyárnak.
A gyárban konzervatív technológiával inaktiválják a vírust, ebből már négy liter áll rendelkezésükre, és túl vannak az állatkísérleteken. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora azt ígéri, hogy a változékony kórokozókhoz is gyorsan tudnak majd alkalmazkodni, a leendő gyártással egy hónap alatt tudják majd követni az új mutációkat. Különlegességként megemlítette, hogy nemcsak antivirális, hanem antibakteriális vakcinákat is gyártanak majd Debrecenben.
Külföldi példák
Egy-egy oltóanyaggyár felépítése békeidőkben évekbe telik, de a járvány miatt nemcsak az oltóanyagok kifejlesztése, hanem az üzemek felhúzása sem lehetetlen kreativitással és felpörgetett üzemmódban. A svájci Alpok hegyvidékén egy villámgyorsan felhúzott új üzemben decembertől a Moderna vakcinái készülnek annak köszönhetően, hogy a gyártó egy új technológiát alkalmazott a gyorsaság érdekében – írja a fastcompany.hu.
A Moderna ahelyett, hogy új gyárat épített volna, olyan épületeket keresett, amelyek gyorsan átalakíthatók, ismét bekapcsolták őket a központi infrastruktúrába, hogy steril vizet, gőzt, gázt és egyéb, a biotermeléshez szükséges közműveket biztosítsanak Éjjel-nappal dolgoztak, hogy a gyártást körülbelül nyolc hónap alatt elindíthassák, miközben két vagy több év szükséges az ilyen gyárak létesítéséhez.
A felgyorsított építkezés Debrecenben sem lehetetlen, hiszen Skóciában a Valneva-vakcinagyártáshoz szükséges ipari parkot 2020 júliusában tervezték meg, s 2021 első felében már vakcinát szeretnének gyártani – számol be egy másik gyors vakcinaüzem-építésről theconstructionindex.co.uk.
Kanadában pedig 2020. augusztus 31-én jelentették be a Novavax új, 126 millió dolláros oltóanyaggyárának létesítését Montreálban. Az építkezés ütemterv szerint zajlik, és 2021 júliusának végéig szeretnék befejezni. Ez magában foglalja a belsőépítészetet és felszerelést, a jó gyártási gyakorlatok (GMP) üzembe helyezését, valamint a berendezések és létesítmények minősítését.
A hétvégi támadások óta üres a légtér. 
