Üzenet Brüsszelnek: köti az ebet a karóhoz London
|
| Boris Johnson brit kormányfő érkezik a Downing Street 10-be február 13-án. EPA/WILL OLIVER |
A brit kormány főtárgyalója szerint London nem lesz hajlandó kompromisszumokra több alapvető fontosságú kérdésben az Európai Unióval (EU) márciusban kezdődő egyeztetéseken, amelyek célja a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeinek kialakítása.
Nem hosszabbítanak
David Frost - akinek hétfő esti brüsszeli beszédét Boris Johnson miniszterelnök hivatala ismertette Londonban - e sarkalatos kérdések között említette, hogy London nem lesz hajlandó meghosszabbítani a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) napján kezdődött, december végéig tartó átmeneti időszakot.
Nagy-Britannia január 31-én lépett ki az EU-ból. A távozás pillanatától érvényben lévő 11 hónapos átmeneti időszak legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson Londonnak és az EU-nak a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól.
A brit kormány elsődleges céljai között szerepel egy átfogó, a szolgáltatásokra is kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodás megkötése az unióval.
Von der Leyen: lehetetlen decemberig végezni
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrégiben londoni látogatásán azt mondta, hogy ez 11 hónap alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására.
Boris Johnson azonban minden nyilatkozatában határozottan elzárkózik a hosszabbítás lehetőségétől, sőt a brit kormány külön törvényben tiltotta meg saját magának és a londoni parlamentnek az átmeneti időszak kiterjesztését.
Ezt az álláspontot erősítette meg hétfő esti brüsszeli beszédében a brit kormány főtárgyalója.
Visszanyert függetlenség
David Frost úgy fogalmazott: London elképzelésének központi eleme az, hogy Nagy-Britanniának képessé kell válnia a neki megfelelő törvények önálló megalkotására, vagyis csak azokat a jogokat követeli magának, amelyek a világ minden nem EU-tag országát megilletik.
Ez nem pusztán egy olyan tárgyalási pozíció, amely a másik fél nyomása alatt módosulhat - tette hozzá.
A brit főtárgyaló szerint ez magyarázza azt is, hogy London miért nem hajlandó meghosszabbítani az átmeneti időszakot a december végi lejárati határidőn túl.
Az idei év végén teljes mértékben visszanyerjük politikai és gazdasági függetlenségünket; miért akarnánk ezt elhalasztani? Ez a Brexit lényege
- fogalmazott a brit kormány tárgyalóküldöttségének vezetője.
1957-ben sikerült
Frost szerint gyorsan a végére lehet jutni az egyeztetéseknek. Felidézte, hogy az Európai Gazdasági Közösség (EGK) megalapításáról szóló, 1957-ben kötött Római Szerződést nem egészen kilenc hónap alatt sikerült elérni és aláírni, és nyilvánvaló, hogy a most rendelkezésre álló előnyök kihasználásával mi is tudunk olyan jó munkát végezni, mint nagy elődeink.
Nemrégiben Boris Johnson miniszterelnök is kijelentette, hogy véleménye szerint elérhető az EU-val tervezett szabadkereskedelmi megállapodás a nem egészen egyévi átmeneti időszakban. Johnson a BBC televíziónak nyilatkozva a Brexit előtt néhány nappal azt mondta: London "nagyon gyors ütemet" diktál majd a tárgyalásokon.
A britek negyvenhét hét év tagság után távoztak az Európai Unióból. De miért? Akkor most a populisták győztek? Mi bajuk volt a briteknek az EU-val? Mivel jár a kilépés politikailag és gazdaságilag? Tíz kérdés, tíz válasz videókommentárunkban:
