|
| Törökország és Szíria határán (fotó: UNHC, AFP) |
Dobálják ide-oda a sarat a politikusok és híveik, az ember csak kapkodja a fejét. A két szélsőség körülbelül úgy néz ki, hogy minden menekült potenciális bűnöző, a másik szerint pedig egyik sem az, hiszen nem akarják kockáztatni, hogy kiutasítsák őket.
Mi az igazság? A gazdag, és régóta fontos bevándorlási, menekülési célpontként szolgáló Németországban precízen feljegyeznek mindent. De még ők sem elég precízek ahhoz, hogy ezt a kérdést könnyen el lehessen dönteni.
Az emelkedés egyértelmű
A következő grafikonon azt látjuk, hogy az összes elítélt bűnelkövetőn belül mekkora volt a külföldiek aránya az egyes években. Ha megnézzük, elég komoly emelkedést látunk a nyolcvanas évek óta.
Hát ha még emlékszik valaki arra, hogy a kilencvenes években a volt Jugoszlávia polgárai menekültek hasonló tömegben, mint a mostani áradat, akkor akár fel is kiálthat, ha épp azt akarja igazolva látni: a külföldiek bűnöznek. (Az 1991-1993-as években mintegy egymillió menekült ment Németországba, az akkori menekülthullámról itt írtunk.)
Az összehasonlítás nem ér
Ám ez mégsem ennyire egyszerű. A német statisztikai hivatal által kiadott idei kiadvány ("Justiz auf einen Blick 2015") is elismeri, hogy a német állampolgársággal nem rendelkező, büntethető korban levő lakosok aránya mindössze 9 százalék volt 2012-ben. Ehhez képest a 23 százalékos bűnözési arány soknak tűnik. Ám ezt az mégsem szabad így értelmezni, „az összehasonlítás nem lehetséges” – teszik hozzá.
Benne van a részeg turista is
A lakosság körébe ugyanis csak a hivatalosan Németországban tartózkodókat sorolják, a külföldi bűnelkövetők közé pedig az illegálisan ott tartózkodókat, vagy például a turistákat is. Belekerül a statisztikába a súlyos közlekedési kihágást elkövető vakációzó is. A külföldi bűnelkövetők tartózkodási státuszát már nem rögzítik.
Más forrásból úgy tudjuk, azok a külföldiek is bekerülnek a statisztikába, akik Németországban lakó polgárok ellen követtek el ugyan bűncselekményt, de úgy, hogy soha oda be nem tették a lábukat. Ezek főleg internetes és bankkártyás csalások, a világ bármely pontjáról, néha sorozatban elkövetve.
Ezt csak külföldiek követhetik el
Visszatérve azonban a Destatis hivatalos statisztikai kiadványára, rendőrségi források alapján az elmondottak ellenére úgy vélik, hogy lakosságarányosan „határozottan több külföldit ítélnek el, mint németet”. Ám úgy vélik, hogy ez gazdasági és szociális körülmények miatt van így.
|
Vágó Istvánnak tulajdonítják a Facebook-on: "A pártatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatás érdekében követelem: ne csak azt mondják be a hírekben, hogy naponta hány migráns lépett be az országba, hanem azt is, hogy ugyanakkor hányan hagyták el az országot!" |
A jelentés szerint a bűnözés leginkább a fiatal, 14-25 éves korosztályban jellemző, ott felülreprezentált. A külföldiek megugró bűnözését egyrészt eleve magának a bevándorlási hullámnak tulajdonítják: a tartózkodási szabályok megsértésével kapcsolatos bűncselekmények zömét más nem is követheti el, mint a külföldiek. (Vélhetően főleg azért teszik, hogy maradhassanak.)
Fiatalkorúak lopnak sokat
Ám átlag feletti, 30 százalék körüli volt a külföldiek részaránya a lopások és rablások területén is. Ezét a 25 éven aluliak magas száma miatt a külföldiek bűnözésének egy részét a fiatalkorú bűnözés speciális esetének tekintik. Egy másik cikkben azt olvastuk, különösen sok volt a sima bolti lopás ezek között az esetek között – ez a sokszor nincstelenként megérkező menekültek körében, ha nem is bocsánatos, de némileg érthető.
Mi a helyzet nálunk?
A jelek szerint volt, esetleg ma is lehet magyar statisztika is, csak már nem publikálják. „Magyarországon 2007-ben 2965 külföldi állampolgárt ítéltek el, az összes bűnelkövető 3,6%-át. Nyugat-Dunántúlon az elítéltek 6,7%-át tették ki a külföldiek, ezzel szemben Észak-Magyarországon 0,8%-át” – írja egy 2008-as kiadvány.
A politikusok helyében mi egy emberként követelnénk a magyar adatok részletes közzétételét, de addig is számoljunk. Az Eurostat szerint 2007-ben 1,7 százalék volt a külföldi állampolgárságú lakosok száma Magyarországon, ennek több mint kétszerese az említett 3,6 százalékos külföldi bűnelkövetői arány. Eszerint kétszer olyan gyakori lenne a külföldiek körében a bűnözés.
Benne vannak-e azok?
De itt is felmerül, hogy benne van-e ebben a gyorshajtó ír, a bankkártyacsaló kínai vagy az autótolvaj balkáni banda, az ukrán cigarettacsempész. Vélhetően igen, ahogy Németországban is, ha egységes az EU-s módszertan. (Akik határainkon kívül jöttek a világra akkor is, ha azóta már állampolgárságot kaptak, azok aránya egyébként 4,0 százalék volt.)
Emlékeztetve arra is az olvasót, hogy az itt élő „külföldiek” nagy része, körülbelül fele köztudottan határainkon túlról jött magyar, megkockáztatjuk, hogy a külföldiek magyarországi bűnözése – 2007 környékén legalábbis – nem jelentett óriási problémát.
|
A svéd nők megerőszakolása című átverés Egy, a neten, sokszor szélsőségesek között terjedő hír szerint Svédországban sokkal magasabb a nemi erőszak aránya, mint másutt, amit a muzulmán bevándorlással hoznak összefüggésbe. A hírt már 2012-ben megcáfolta a tekintélyes BBC brit közszolgálati média, amely leírta, hogy igen, számszakilag Svédországban a világon a második legmagasabb a nemi erőszakok száma százezer lakosra, csakhogy ez mást jelent. Ha Svédországban egy nő bemegy a rendőrségre, és bejelenti, hogy a férje minden nap megerőszakolta az év során, az több mint 300 erőszakos cselekményként kerül bele a statisztikába. Más országokban ez egyetlen esetnek számít. A magas számhoz az is hozzájárul, hogy a nemi erőszak esetei közül sok országban rengeteg bejelentetlen marad, szégyenérzetből, félelemből eltitkolják. A svéd nők a felvilágosult társadalomnak és rendőrségnek hála jóval nagyobb arányban mernek feljelentést tenni. Azt is hozzátették, hogy a világ 63 országa – köztük a híresen fertőzött Dél-Afrika – nem is szolgáltatott adatokat a nemi erőszakról. Hasonlóan ehhez a világon a legtöbb emberrablást statisztikailag Ausztráliában és Kanadában követik el százezer főre vetítve, sokszorosát annak, mint amennyit például Kolumbiában, vagy Mexikóban. Ennek az az oka, hogy e két fejlett országban azt is emberrablásnak tekintik, ha egy elvált személy a gyerekét elviszi hétvégre, és a másik szülő ráküldi a rendőrséget. Másutt ez nincs így. Vicces és egyben szomorú dolog a statisztika. |
A Beneš-dekrétumok vitatását kriminalizáló törvény ellen. 
