A várható gázhiány, valamint a megugró infláció, a magas kamatlábak és a lassuló engedélyezési számok 2024-ig jelentős hatással lesznek az új építkezésekre, különösen az egylakásos lakóépületekre. A nyereségek akár 10 százalékponttal is csökkenhetnek. A helyzetet tovább rontja, hogy a német nyelvű európai országokban (DACH-régió) az eladott áruk előállítási költségei 15-25 százalékkal emelkedhetnek 2023-ban.
A német építőiparban a hosszú, 17 éven át tartó növekedés ellenére most a lassulás jelei tapasztalhatóak. Bár az ágazat a világjárvány alatt viszonylag stabil volt, az orosz-ukrán háború földgázellátási válságot idézett elő, amely különösen Európában érezhető. Az infláció és a kamatláb-emelkedés a geopolitikai helyzettel kiegészítve jelentős hatással lesz az új építkezésekre – különösen a lakóingatlanokra. A tanulmány szerint a DACH-építőipar legkorábban 2024-ben normalizálódhat.
„Jelenlegi állapotában az érintett országok építőipara alapvetően erős. A nominális rendelésbevétel és a rendelésállomány, valamint az általános értékesítés eddig is erős volt, és valószínűleg elegendő munkát biztosít majd a következő két évre. A közelmúltbeli rendeléslemondások és késedelmek mellett azonban több olyan gyengülő mutatóval is találkoztunk, melyek aggodalomra adnak okot” – fogalmaz Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.
„A gázhiány például máris 60 százalékos anyagár-emelkedéshez vezetett. Következésképpen a gázhasználat korlátozása az iparban reális veszélyt jelent. Emellett az infláció már most 7-8 százalékos, ami növekvő kamatlábakhoz és további bizonytalansághoz vezet.”
A Roland Berger legfrissebb Építőipari Radarja szerint a DACH régióban az eladott áruk gyártási költségei (COGS) 15-25%-kal emelkedhetnek a következő évben, ami komoly, akár 10 százalékpontos nyereségromlást eredményezhet.
A tanulmány szerint a legnagyobb aggodalomra az építési engedélyek számának lassú növekedése adhat okot. Bár az engedélyek nominális értéke még mindig 8,6 százalékkal nő, 2022 első felében az engedélyek reálértéke éves szinten 10,1 százalékkal csökkent. Mindez az építési volumen és a termelés visszaesését jelenti, amelyet már nem kompenzálnak a magasabb díjak. Ezek a magasabb értékek a növekvő áraknak és a projekttípusok és -méretek változásának is köszönhetőek.
A Roland Berger három forgatókönyvet modellezett annak érdekében, hogy tanulmányozza a leírt tényezők és változások középtávú hatását. A modellek figyelembe veszik a különböző építőipari szegmensekre (új építés, felújítás) és az építőipari értéklánc különböző szereplőire (a fejlesztőktől a különböző gyártókon át az építőipari vállalatokig) gyakorolt hatásait.
A modellek alapján legkorábban 2024-ig, de a válság súlyosságától függően akár 2026-ig is eltarthat mire a mutatók normalizálódnak. Míg az ellátási zavarok és az anyagárak valószínűleg csak rövid távú kihívást jelentenek, és 2024-ig normalizálódnak, az energia- és gázárak, valamint a kamatlábak és az infláció középtávon, 2026-ig valószínűleg továbbra is aggodalomra adnak okot a DACH-régió és Közép-Európa számára. „Mind a kereslet, mind a kínálat tekintetében jelentős sokkot tapasztalunk majd.” – mondja Schannen Frigyes.
„Úgy véljük, hogy 2023-ban a teljes építőiparra a visszaesés jellemző, függetlenül attól, hogy melyik forgatókönyv valósul meg. A lakóépületek és az új építkezések szegmensei szenvednek majd a leginkább, és a DACH-beli anyagszállítók kénytelenek lesznek csökkenteni termelésüket. A legrosszabb forgatókönyv szerint ebben a szegmensben 2023-ban 6 százalék alatt, 2024-ben pedig 3 és 6 százalék között alakulhat a megrendelésbevétel csökkenése.” – tette hozzá a szakértő.
A Tisza képviselői benyújtották a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatukat. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
