Washingtonban pénteken kezdődik meg a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank háromnapos őszi közgyűlése, amelyen a világ pénzügyminiszterei, más kormányzati tagok és jegybankárok a világgazdaság növekedésének kockázatait, a geopolitikai válságokat (Ukrajna, Szíria, Irak) és az egészségügyi veszélyeket (Ebola) tekintik át. Az ülésszakot felvezető csütörtöki washingtoni sajtótájékoztatóján Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója kijelentette, hogy nem sokat változott a hat hónappal ezelőtt, a tavaszi ülésszak előtt elhangzott tanácsa a reformok szükségességéről, miközben még több veszély tűnt fel a láthatáron.
Kényelmetlenül törékeny a fellendülés
"A világgazdaságról készült legújabb pillanatfelvétel kényelmetlenül ismerős: törékeny, egyenetlen fellendülés, a vártnál lassabb növekedés és a lefelé mutató kockázatok növekedése" – mondta Lagarde, aki az IMF és 188 tagállama számára a prioritásokat felvázoló féléves menetrendet ismertette.
A Valutaalap a világgazdaság kilátásait taglaló, kedden nyilvánosságra hozott jelentésében (World Economic Outlook) rontotta előrejelzését: idén 3,3 százalékos globális GDP-növekedés várható, 2015-ben 3,8 százalékos, ezek 0,1, illetve 0,2 százalékponttal elmaradnak a nyári prognózistól és még jobban az áprilisban közzétett számoktól.
A alacsony növekedés mocsara
Az IMF szerint erősödtek a gazdasági növekedést fenyegető kockázatok. Rövidtávon a geopolitikai bizonytalanság és a piaci kockázati felárak megugrása lehet a gond, középtávon a gazdasági stagnálás és a potenciális gazdasági növekedés csökkenésével kell megküzdeni.
A Valutaalap immár gyengébb teljesítményt vár az eurózóna meghatározó gazdaságaitól, Japántól és az olyan nagy feltörekvő országoktól, mint Brazília. Az euróövezetet különösen fenyegeti az a veszély, hogy a nagyarányú munkanélküliség és az alacsony infláció mellett belesüllyed az alacsony növekedés mocsarába. Lagarde kijelentette: üdvözli az Európai Központi Bank (EKB) közelmúltban meghirdetett terveit, miszerint fedezett adósság és eszközalapú értékpapírok vásárlásába kezd, de ennél többet kell tennie, ha az árak nem kezdenek el emelkedni.
Államkötvényeket vegyenek
"Ha az inflációs kilátások nem javulnak és a várakozások továbbra is lefelé mutatnak, az EKB-nak hajlandónak kell lenni arra, hogy többet tesz, ideértve államkötvények vásárlását" – hangoztatta az MTI szerint. Kijelentette azt is, hogy különösen Németországnak és az Egyesült Államoknak van mozgástere ahhoz, hogy többet fektessen be a növekedést fokozó infrastrukturális projektekbe.
Az Euronews szerint Lagarde akkor is szükségesnek tartja az infrastruktúra fejlesztését, ha ezáltal az országok államháztartása ezáltal lassabban konszolidálható. Az infrastruktúrán kívül a növekedést serkentő adópolitikát is szorgalmazott, valamint reformokat a munkaerőpiacon.
Befektetni, de miből?
Milánóban nemrég Jean-Claude Juncker, a bizottság új elnöke a napokban egy 300 milliárd eurós befektetési programot sürgetett, ám az Euronews és a DPA szerint nehéz erre forrásokat összeszednie, főleg Berlin ellenállása miatt. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is beruházásokat sürget ugyan, de hogy ezeket új adósságokból valósítsák meg, arra nemet mond.
Az izraeli kormány a nemzetközi tiltakozás ellenére is meg kívánja szállni Gázavárost a Hamász elleni harcra hivatkozva. 
