- Kedden este tartott volna beszédat az orosz nemzetnek Vlagyimir Putyin orosz elnök - azt várták, hogy felvázolja a háborús stratégiát, talán még általános mozgósítást is elrendel. Putyin azonban lefújta az óriási érdeklődéssel várt rendkívüli beszédjét tegnap este és azt egyes források szerint ma reggel tartja meg - írja hajnali összefoglalójában a Facebookon külpolitikai szakértőnk, Káncz Csaba. Frissítés: szerdán reggel közzétették a beszédet, amelyben bejelentette a részleges mozgósítást Putyin elnök:
- A szakértő szerint a Kreml csapdába ejtette magát a harcolni nem hajlandó többség és az általános mozgósítást, valamint győzelmeket követelő radikális kisebbség között. A jelenlegi környezetben Putyin egyik csoport elvárásainak sem tud igazán megfelelni. Az orosz társadalom ugyanis kategorikusan ellenzi az általános mozgósítást. Ráadásul hasonló érzelmek uralkodnak az orosz elit legtöbb csoportjában, beleértve még a biztonsági erőket is, amelyeket Putyin még mindig nem tudott meggyőzni a háború valódi szükségességéről - írja Káncz Csaba.
- Mintha ezekre az érzésekre reagálna, az Állami Duma tegnap törvényt fogadott el, amely szigorítja a háború alatti dezertálás (ideértve a tartalékosok katonai kiképzésből való távollétét) és a megadás büntetését. Mindkét „bűnért” akár tíz év börtönbüntetést is járhat. A fegyverek háborús megsemmisítéséért is öt évig terjedő szabadságvesztés jár.
- Ahogy arról korábbi összefoglalónkban is írtunk, a megbízott orosz hatóságok Ukrajna négy megszállt területén – Donyeckben, Luhanszkban, Herszonban és Zaporizzsjában – bejelentették, hogy szeptember 23. és 27. között népszavazást kívánnak tartani az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról, ami kiélezheti a háborút. A bejelentés után világszerte érkeznek a népszavazás érvényességét elutasító nyilatkozatok. A NATO főtitkára bejelentette, hogy népszavazást a védelmi szövetség nem fogadja el. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a népszavazást a szuverenitás és a területi integritás elveinek megsértésének nevezte. Olaf Scholz német kancellár, aki az ENSZ-közgyűlés ülésszakán vesz részt, New Yorkban kijelentette: "világos, hogy az ilyen álreferendumokat nem lehet elfogadni". "Ha a Donyec-medencei népszavazás ötlete nem lenne oly tragikus, viccesnek találnám" - nyilatkozott újságíróknak Emmauel Macron francia elnök. A szintén az ENSZ-közgyűlésen részt vevő francia államfő szerint a referendum bejelentése "paródia", és - mint mondta - a nemzetközi közösség értelemszerűen nem fogja elfogadni a döntést, amely "a cinizmus ismertetőjegyének" tudható be. Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint "A voksoláson leadott jogellenes szavazatok semmilyen körülmények között sem tekinthetők úgy, hogy az állandó orosz katonai fenyegetettség és megfélemlítés alatt élő emberek szabadon kifejezték akaratukat".
- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán kora reggel közzétett videóbeszédében a népszavazásokkal kapcsolatban elmondta: "A mi álláspontunk nem változik sem ettől a zavarkeltéstől, sem más bejelentéstől". Értelmetlennek nevezte az "ál-népszavazásokat", és fogadkozott, hogy "felszámolja" az Oroszország által jelentett fenyegetést, mondván, hogy erői folytatják a területvisszaszerzést, függetlenül attól, hogy Moszkva vagy megbízottjai mit jelentenek be. Zelenszkij szerdán videokapcsolaton keresztül beszél az ENSZ közgyűlése előtt.
- Zuzana Caputová szlovák államfő szerint az ENSZ-közgyűlésen Oroszország eltávolodott a világszervezet alapokmányától azzal, hogy megkezdte hadműveletét Ukrajnában. "Szlovákia Ukrajna szomszédja, és a biztonságunk kerül veszélybe emiatt" - jelentette ki a lehető legszigorúbb szankciókat követelve Oroszországgal szemben. Felidézte, hogy Szlovákia minden lehetséges támogatást megad az ukrán vezetésnek, ideértve a katonai típusú segítséget is. Egyben felszólította az ENSZ-tagországokat, hogy kövessék Pozsony példáját.
- Az ukrán fegyveres erők vezérkara kedd este azt közölte, hogy a Donyeckben, Bakhmut és Avdijivka városok közelében végrehajtott hadműveletei "jelentős veszteségeket" okoztak Oroszországnak. Oroszország azonban ágyúzta ezeket a városokat és még tucatnyi más várost Északkelet- és Dél-Ukrajnában - közölte a vezérkar.
- Az ukrán-magyar határszakaszon 5449-en léptek be kedden Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5008-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t. A beléptetettek közül a rendőrség 169 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. Vonattal szerdán 40 ember, köztük 20 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve - tudatta az ORFK.