Népszavazással kebelezne be ukrán területeket Oroszország, sorra érkeznek a világból a visszautasító nyilatkozatok. Putyin várva várt beszéde az orosz nemzethez elmaradt. Így indul az orosz-ukrán háború 210. napja.
Kedden este tartott volna beszédat az orosz nemzetnek Vlagyimir Putyin orosz elnök - azt várták, hogy felvázolja a háborús stratégiát, talán még általános mozgósítást is elrendel. Putyin azonban lefújta az óriási érdeklődéssel várt rendkívüli beszédjét tegnap este és azt egyes források szerint ma reggel tartja meg - írja hajnali összefoglalójában a Facebookon külpolitikai szakértőnk, Káncz Csaba. Frissítés: szerdán reggel közzétették a beszédet, amelyben bejelentette a részleges mozgósítást Putyin elnök:
A szakértő szerint a Kreml csapdába ejtette magát a harcolni nem hajlandó többség és az általános mozgósítást, valamint győzelmeket követelő radikális kisebbség között. A jelenlegi környezetben Putyin egyik csoport elvárásainak sem tud igazán megfelelni. Az orosz társadalom ugyanis kategorikusan ellenzi az általános mozgósítást. Ráadásul hasonló érzelmek uralkodnak az orosz elit legtöbb csoportjában, beleértve még a biztonsági erőket is, amelyeket Putyin még mindig nem tudott meggyőzni a háború valódi szükségességéről - írja Káncz Csaba.
Mintha ezekre az érzésekre reagálna, az Állami Duma tegnap törvényt fogadott el, amely szigorítja a háború alatti dezertálás (ideértve a tartalékosok katonai kiképzésből való távollétét) és a megadás büntetését. Mindkét „bűnért” akár tíz év börtönbüntetést is járhat. A fegyverek háborús megsemmisítéséért is öt évig terjedő szabadságvesztés jár.
Ahogy arról korábbi összefoglalónkban is írtunk, a megbízott orosz hatóságok Ukrajna négy megszállt területén – Donyeckben, Luhanszkban, Herszonban és Zaporizzsjában – bejelentették, hogy szeptember 23. és 27. között népszavazást kívánnak tartani az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról, ami kiélezheti a háborút. A bejelentés után világszerte érkeznek a népszavazás érvényességét elutasító nyilatkozatok. A NATO főtitkára bejelentette, hogy népszavazást a védelmi szövetség nem fogadja el. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a népszavazást a szuverenitás és a területi integritás elveinek megsértésének nevezte. Olaf Scholz német kancellár, aki az ENSZ-közgyűlés ülésszakán vesz részt, New Yorkban kijelentette: "világos, hogy az ilyen álreferendumokat nem lehet elfogadni". "Ha a Donyec-medencei népszavazás ötlete nem lenne oly tragikus, viccesnek találnám" - nyilatkozott újságíróknak Emmauel Macron francia elnök. A szintén az ENSZ-közgyűlésen részt vevő francia államfő szerint a referendum bejelentése "paródia", és - mint mondta - a nemzetközi közösség értelemszerűen nem fogja elfogadni a döntést, amely "a cinizmus ismertetőjegyének" tudható be. Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint "A voksoláson leadott jogellenes szavazatok semmilyen körülmények között sem tekinthetők úgy, hogy az állandó orosz katonai fenyegetettség és megfélemlítés alatt élő emberek szabadon kifejezték akaratukat".
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán kora reggel közzétett videóbeszédében a népszavazásokkal kapcsolatban elmondta: "A mi álláspontunk nem változik sem ettől a zavarkeltéstől, sem más bejelentéstől". Értelmetlennek nevezte az "ál-népszavazásokat", és fogadkozott, hogy "felszámolja" az Oroszország által jelentett fenyegetést, mondván, hogy erői folytatják a területvisszaszerzést, függetlenül attól, hogy Moszkva vagy megbízottjai mit jelentenek be. Zelenszkij szerdán videokapcsolaton keresztül beszél az ENSZ közgyűlése előtt.
Zuzana Caputová szlovák államfő szerint az ENSZ-közgyűlésen Oroszország eltávolodott a világszervezet alapokmányától azzal, hogy megkezdte hadműveletét Ukrajnában. "Szlovákia Ukrajna szomszédja, és a biztonságunk kerül veszélybe emiatt" - jelentette ki a lehető legszigorúbb szankciókat követelve Oroszországgal szemben. Felidézte, hogy Szlovákia minden lehetséges támogatást megad az ukrán vezetésnek, ideértve a katonai típusú segítséget is. Egyben felszólította az ENSZ-tagországokat, hogy kövessék Pozsony példáját.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara kedd este azt közölte, hogy a Donyeckben, Bakhmut és Avdijivka városok közelében végrehajtott hadműveletei "jelentős veszteségeket" okoztak Oroszországnak. Oroszország azonban ágyúzta ezeket a városokat és még tucatnyi más várost Északkelet- és Dél-Ukrajnában - közölte a vezérkar.
Az ukrán-magyar határszakaszon 5449-en léptek be kedden Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5008-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t. A beléptetettek közül a rendőrség 169 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. Vonattal szerdán 40 ember, köztük 20 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve - tudatta az ORFK.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A közgazdásszal, szociológussal a Soproni Egyetem docensével való beszélgetést fél 4-től a Klasszis Média YouTube-csatornáján és lapunk Facebook-oldalán közvetítjük.
Sokkal rosszabb bőrben lehet az orosz gazdaság, mint a kifelé mutatott adatokból látszik. De mi van akkor, ha még az adatokat kozmetikázók sem ismerik a valóságot?
A német szövetségi kormány az iráni háború gazdasági hatásaira hivatkozva a felére csökkentette idei növekedési előrejelzését, és magasabb inflációval számol.
A közel-keleti háború gyengítette a globális részvényárakat. 
