A rádiónak arra a kérdésére, hogy osztja-e azokat a nézeteket, hogy idehaza sokan kongatják a vészharangot a túlzott autóipari kitettség miatt, Varga azt mondta, jó kérdés az autóipar domináns szerepének felvetése a magyar gazdaságban.
Emlékeztetett: öt százalékot nőtt a gazdaság a legfrissebb adatok szerint, és ebben meghatározó része az iparnak volt, amely 8 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben, szeptemberben 11 százalékkal, és ebben vastagon benne van az autóipar jó teljesítménye.
„Egy kicsit azt látjuk, hogy elszakadtunk a német ipar teljesítményétől és a magyar és a régiós ipar jobban tud teljesíteni” – tette hozzá.
Hogy milyen védekezési stratégiával rendelkezik az ipar a német gazdaság jelentős lassulása esetén a miniszter azt válaszolta, hogy ez a stratégia már részben felépült, hiszen 15 hónapja a német ipar csökken, míg a magyar iparon ez nem látszik.
„Az autóiparban is azt látjuk, hogy amikor egy német multinacionális cég dönt arról, hogy hol csökkentsen a kereslet visszaesés miatt kapacitást, azt nem Magyarországon teszi meg, hanem elsősorban Németországban. Miközben, ezzel párhuzamosan Magyarországon beruház” – mondta.
Képzésekkel a digitalizációra
A digitalizáció, robotizáció együtt járhat munkahelyek megszüntetésével az autóiparban.
Varga Mihály kitért arra, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával 8 éve együtt dolgoznak azon, hogy a duális képzés és a felnőttképzés megváltozzon, sokkal inkább a gazdaság igényeihez illeszkedjen. Ez működik is, 3,5 százalékos a munkanélküliségi ráta, és minden megyében jelentős üres álláshely van meghirdetve. "Így könnyebb munkát találnia annak, aki valamiért elvesztené az állását. Azon dolgozunk, hogy a képzési rendszereinkkel akár más szakmában is el tudjanak helyezkedni az emberek. Erre fel kell készülni, bizonyos szakmák, munkahelyek megszűnnek, de keletkeznek újak" - jegyezte meg.
A Trend FM-nek arra a felvetésére, hogy Németország nem tudta tartani az elektromos automobilitás elterjedési ütemének tervét a támogatás dacára, Magyarország az éllovas volt a régióban, hiszen másfél millió forintos maximális összeggel támogatta eddig a vásárlásokat.
Lassú alkalmazkodás
Tervezi-e a kormány, esetleg német mintára megemelik ezt a kvótát, a miniszter azt válaszolta: mindenhol lassabban megy ez az átalakulás Európában, nemcsak Németországban, hanem a többi országban is. Az emberek lassabban alkalmazkodnak egy új technológiához és ennek a technológiának még vannak korlátai, amelyeket nem sikerült átlépni. De a jövő az kétségtelen, hogy a zöldebb és a klímabarátabb eszközök használatának terjedését fogja magával hozni.
„A magyar kormány ebben részt vesz, a másfél millió forintot egyelőre elegendőnek látjuk támogatásnak. Bízom benne, hogy lesz megfelelő eszköz is hozzá, hiszen voltak olyan tapasztalatok, hogy ilyen típusú autó beszerzése azért kicsit nehézkesebb, mint a hagyományos fosszilis energiára épített autónak a beszerzése. Tehát, ezt a programot folytatni fogjuk” – mondta Varga.
Hogy miért nincs még mindig radikális szigorítás a környezetszennyező, koros használtautók behozatalánál a miniszter azt válaszolta: hozzájuk azok a vélemények is eljutnak, amelyek szerint túlságosan szigorú a használtautók behozatala Magyarországra. Varga szerint Románia felé nagyobb arányban visznek használtautókat, mint Magyarország felé, tehát valószínű az ottani szabályozás lehet kedvezőbb. A gazdaságban tapasztalható bruttó bérnövekedés egyébként az újautó vásárlás irányába viheti a vevőket – jegyezte meg.
Az újabb Magyar Közlönyből derült ki. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
