5p

A Varsóval kapcsolatos EU-s döntés fontos figyelmeztetés a blokk más kormányai számára is, amelyek a Jog és Igazságosság párt nyolcéves kormányzásához hasonlóan szembeszegültek a közös demokratikus normákkal. Ez elsősorban a magyar kormányt célozza meg. Káncz Csaba jegyzete.

A leköszönéshez közeledő Európai Bizottság mindkét fél számára előnyös lépést tesz azzal, hogy a héten feloldja a Lengyelországnak szánt jelentős összegek befagyasztását, kijelentve, hogy a Varsó a jogállamiság terén jelentős előrelépést hajtott végre.

Win-win

Lengyelország jelentős összegű pénzt kap, az EU pedig bebizonyítja, hogy még mindig képes megőrizni alapvető értékeit. Mindössze két hónap telt el azóta, hogy Varsóban megalakult a Donald Tusk vezette Nyugat-barát kormány, és az EU teljesíti ígéretét, megkezdve a Lengyelországnak szánt 137 milliárd eurós összeg feloldását.

Donald Tusk tényleg nagyot megy: dől a brüsszeli pénz Lengyelországba. Fotó: EPA / PAWEL SUPERNAK
Donald Tusk tényleg nagyot megy: dől a brüsszeli pénz Lengyelországba. Fotó: EPA / PAWEL SUPERNAK

Ez Lengyelország nominális GDP-jének több, mint 15 százaléka, amely gazdaság hatodik legnagyobb az európai blokkban. Varsó részletekben kapja meg a pénzt.

Lengyelország 2027-ig kapja az uniós kohéziós alapok egy részét, összesen 76 milliárd eurót, ugyanolyan arányban, mint azok a projektek, amelyek célja az „új” EU-tagok lemaradásának csökkentése a fejlettebb nyugati országokhoz képest. Varsó a Covid-19 gazdasági hatásaiból való kilábalásra szolgáló uniós alapból is mintegy 60 milliárd eurót kap, attól függően, hogy milyen gyorsan áll helyre a gazdasága, milyen gyorsan vonzza a beruházásokat és milyen gyorsan hajtja végre a reformokat.

EU-lázadás

Mindkét jelentős forrás az elmúlt években elapadt, mivel az EU becsukta a kapukat a korábbi varsói kormány előtt, amely politikai befolyás alá vetette az igazságszolgáltatást, a médiát és minden más olyan intézményt, amelynek független munkája szükséges a demokrácia működéséhez.

„Tényleg azt kaptuk, amit eredetileg akartunk. Ez egy nagyon fontos nap számunkra, mert sokat tettünk érte”

hangsúlyozta Tusk miniszterelnök a Brüsszelből érkező biztató nyilatkozatok után.

Európa-párti mozgalma tavaly októberben megnyerte a parlamenti választásokat, nem kis részben annak köszönhetően, hogy megígérte: feloldatja a Lengyelországnak szánt európai pénzeket. A Tusk-kormányzat a felszabadított pénzekből nagy beruházásokat tervez az energia- és a környezetvédelmi ágazatba, vagyis azokba az ágazatokba, amelyekben Lengyelország elmarad az EU fejlettebb részeihez képest, ugyanakkor a beruházások magas megtérüléssel járnak.

Fontos figyelmeztetés mindenkinek az EU-ban

A Lengyelországnak nyújtott uniós támogatások befagyasztásának feloldása több szempontból is politikai jelentőséggel bír a blokkbeli kapcsolatok szempontjából. Ezzel a döntéssel Lengyelország, mint az ukrajnai háború miatt súlyos terheket viselő ország, jelentős pénzügyi lökést kap.

Az orosz agresszió 2 évvel ezelőtti kezdete óta mintegy 10 millió ukrán menekült érkezett Lengyelországba, és közülük 960 ezren maradtak Lengyelországban. Lengyelország a Kijevnek nyújtott teljes kétoldalú támogatásban is az európai országok között a hetedik helyen áll az országok GDP-jéhez viszonyítva.

Lengyelország az EU-ban a hetedik legnagyobb GDP-vel rendelkező ország. Fotó: Privátbankár / Dobos Zoltán
Lengyelország az EU-ban a hetedik legnagyobb GDP-vel rendelkező ország. Fotó: Privátbankár / Dobos Zoltán

A pénzeszközök befagyasztásának feloldása elsősorban Tusk kormányának az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítására vonatkozó döntései miatt történt. Az a gyorsaság, amellyel a brüsszeli adminisztráció feloldja a lengyel pénzek befagyasztását, azt mutatja, hogy az EU igazolni akarja azokat az okokat, amelyek miatt egykor megbüntette Lengyelországot, és elutasít minden olyan ellenvetést, miszerint politikai nyomásgyakorlásról és kondicionálásról van szó.

Emiatt a Varsóval kapcsolatos döntés fontos figyelmeztetés az EU más kormányai számára is, amelyek a Jog és Igazságosság párt nyolcéves kormányzásához hasonlóan szembeszegültek a közös demokratikus normákkal. Ez elsősorban a magyar kormányt célozza meg.

Tavaly decemberben Budapest 10 milliárd eurót kapott az EU befagyasztott pénzeszközeiből, mivel Brüsszel jónak értékelte a magyarországi igazságügyi reformok terén tett ígéreteket. A Magyarországnak szánt több, mint 20 milliárd euró azonban még mindig be van fagyasztva, és az Orbán-kormány további lépéseire vár a jogállamiság tiszteletben tartása terén.

A lengyel pénzek felszabadítása fontos üzenet a populista és euroszkeptikus Robert Fico által tavaly október óta vezetett új szlovákiai kormánynak is. Pozsony számára komoly figyelmeztetés, hogy az EU bebizonyította, nem viccel, amikor nagy összegeket fagyaszt be, és csak akkor engedi el, ha demokratikus szabályait következetesen betartják.

A pénzügyi nyomás hatékony

Általánosságban elmondható, hogy a pénzeszközök Lengyelországba való visszatérése fontos üzenet a jogtipróknak és az euroszkeptikusoknak Európa-szerte a júniusi európai parlamenti választások előtt. Azt üzeni, hogy a demokratikus intézmények visszaszorítása a nemzeti szuverenitás védelmének ürügyén – vagy bármely más ürüggyel – egyszerűen nem éri meg.

A politikai nyilatkozatok, felhívások és a közös értékek tiszteletben tartására való felhívások nem voltak hatékonyak, és az egész EU-ban, különösen annak keleti részén, és az euroszkeptikus mozgalmak növekedéséhez vezettek. Ebben a tekintetben a lengyel eset fontos precedens, ahol a pénzeszközökhöz való hozzáférés megtagadásának mechanizmusa nagyon hatékonynak bizonyult.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Mégis kinek kéne kifizetnie a klímaváltozás okozta károkat?
Kollár Dóra | 2024. április 14. 17:37
Mostanra nem lehet az éghajlatváltozást figyelmen kívül hagyni, hiszen például a Csendes-óceán alacsonyan fekvő területein mindennapi valósággá vált – arra azonban már kevesebben gondolnak, hogy a világ ingatlanjainak jelentős százalékát fenyegeti, akár ott is, ahol nem is gondolnánk rá.
Makro / Külgazdaság Német autóipari cégek ellenzik az uniós védővámokat Kínával szemben
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 12:15
A VDA szerint a technológiai együttműködés akadályozásával mindkét félnek ártanának.
Makro / Külgazdaság Évente harmadával nő a globális akkumulátorpiac
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 11:09
A kínai gyártók már Európára összpontosítanak, írja a Roland Berger tanácsadó cég.
Makro / Külgazdaság Nagy Márton a héten lenyomja a benzinárat?
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 09:31
A nyomásgyakorlás növekedésétől tartanak a piaci szereplők.
Makro / Külgazdaság Borulátóak a német vállalatok
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 08:50
Nem számítanak a gazdasági helyzet javulására az idén.
Makro / Külgazdaság Hiányoznak az uniós pénzek az építőiparban és a megszorítások is ártanak
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 14:07
Az MBH Bank elemzése vegyes képet mutat az ágazatról.
Makro / Külgazdaság Berlinből üzentek Budapestre: ilyen alacsony is lehet az infláció
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 13:23
Közel hároméves mélypontra lassult a német pénzromlás márciusban.
Makro / Külgazdaság Az EU pénzéből: Ungvárig utazhatunk majd európai nyomtávon
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 11:52
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök április 11-i Kárpátalján tett munkalátogatása során megkezdődött a Csap–Ungvár európai nyomtávú vasútvonalnak az építése.
Makro / Külgazdaság A románok már a 2,5 százalékot célozták, de közbeszólt a pénzhiány
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 10:34
A magas infláció és külső problémák miatt Romániának nem sikerült katonai kiadásait a GDP 2,5 százalékára feltornáznia a tavalyi évben.
Makro / Külgazdaság Keresleti problémák tükröződnek a februári építőipari számokban
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 10:01
Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,2 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz képest 8,5 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG