Az európai NATO-tagállamok közül tavaly csak Görögország és Észtország teljesítette az atlanti szövetség által meghatározott védelmi költségvetési minimumot – áll a legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóintézet világjelentésében.
Ahhoz, hogy az összes európai NATO-tagállam teljesíthesse a GDP érték legalább 2 százalékában megállapított védelmi kiadási célt, átlagosan több mint 40 százalékkal kellene emelniük katonai költségvetésüket – derült ki a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézet (IISS) idei elemzéséből.
A világ védelmi kapacitásairól és katonai egyensúlyi helyzetéről összeállított elemzésben hangsúlyozzák: miközben az ázsiai feltörekvő hatalmak már csaknem másfélszer annyit fordítanak katonai kiadásokra, mint Európa, a 2 százalékos célt teljesítő európai tagországok száma még csökkent is. 2015-ben négy ország - Görögország és Észtország mellett Lengyelország és Nagy-Britannia – is elérte e védelmi kiadási arányt.
Bár Nagy-Britannia továbbra is az egyetlen európai ország a világ öt legnagyobb védelmi költségvetésű hatalmának mezőnyében, tavaly azonban a brit védelmi kiadások is a hazai össztermék 2 százaléka alá csökkentek.
Rosszul számoltak?
A brit védelmi minisztérium hivatalos közleményében cáfolta a londoni kutatóműhely adatait. A tárca szerint a kutatóintézet hibásan számolt, mivel dollárban mérte a védelmi kiadásokat, megfeledkezve a font árfolyamának ingadozásáról.
Az IISS éves jelentése ugyanakkor nyíltan bírálja a NATO által meghatározott GDP-arányos célt, mivel szerintük bizonyos esetekben akár a hazai össztermék 1 százaléka is kielégítő lehet, más körülmények között azonban akár a 3 százalék is elégtelen. A kutatóintézet szerint hasznosabb lenne, ha a NATO az egyes tagországokban műveleti szempontból jelentőséggel bíró, helyileg kijelölt területeken kérné a beruházások növelését.
Mások jóval többet költenek
Az európai védelmi kiadások tavaly mindössze 0,5 százalékkal bővültek reálértéken, az ázsiai hatalmak költségvetése ugyanakkor évente 5-6 százalékot emelkedik. Ázsia jelenleg 1,3-szer többet fordít védelmi kiadásokra, mint Európa – írja a tanulmány. Hozzátették: ebben a környezetben a Nyugat védelmi technológiai fölénye már korántsem magától értetődő. Bizonyos területeken, főleg a légi hadviselésben például Kína csaknem elérte a nyugati színvonalat, egyes orosz rakétafegyverek hatósugara pedig meghaladja az összehasonlítható kategóriájú amerikai fegyverrendszerekét.
|
Észak-Korea alaposan megtesztelte Trumpot Észak-Korea ismét rakétakísérletet végzett, most azonban nagyon célzott volt a lövés. Japán irányába történt, a Japán-tengerre, épp mikor a japán miniszterelnök az amerikai elnöknél vendégeskedik, hogy fenntartsa a két ország közti sok évtizedes szövetségesi viszonyt. |
Iránra és Libanonra is légicsapást mértek. 
