A Magyarországon működő nagyvállalatokkal kötött stratégiai megállapodások rendszere a magyar külgazdaság egyik pillére - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter elmondta: a nagy, nemzetközi vállalatoknak meghatározó a szerepe a magyar gazdaságban, ezért a kormány szeretné minden eddiginél jobban integrálni, érdekeltté tenni őket a magyar gazdaságban, elérni, hogy hosszú távon is jelen legyenek Magyarországon. Ennek a célkitűzésnek a jegyében hozták létre a stratégiai megállapodások rendszerét - tette hozzá.
Új munkahelyek, itt tartott nyereség
A kormány olyan vállalatokkal lép stratégiai partnerségre, amelyek vállalják, hogy sok új munkahelyet teremtenek, magas hozzáadott-értékű tevékenységet végeznek, újra befektetik a Magyarországon megtermelt profit legalább egy részét, részt vesznek a társadalmi felelősségvállalásban - például támogatják a sport-, kulturális vagy szociális egyesületeket -, és nagymértékben alkalmaznak magyar beszállítókat - mondta a miniszter.
Legutóbb egy japán céggel kötöttek ilyen megállapodást
Utoljára április elején kötött stratégiai megállapodást a magyar kormány, akkor az Alpine japán elektronikai vállalattal. A kormány nevében Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára akkor elmondta: ez volt az 59. stratégiai megállapodás a magyar kormány és egy külföldi befektető között.
Jelenleg 61 százalék a magyar beszállítók aránya a stratégiai partnereknél. A stratégiai partnerek közül a legtöbb (10 cég) amerikai vállalat, őket követik sorrendben a németek (9 vállalat) és a japánok (7 vállalat). A stratégiai megállapodások közül ötöt magyar vállalattal kötöttek: a Richterrel, a Ganzzal, a Waberer’sszel, a Bonafarmmal és a Kőröstejjel.
Az 59 stratégiai partner a megállapodások aláírása óta összesen 1159 milliárd forint új beruházást hajtott végre, és 13 ezer 500 új munkahelyet teremtett.
A Tisza-hatás. 
