„Egy geopolitikailag páratlanul előnyös fekvésű ország elnöke vagy és 1025 szobás (!) elnöki palotádban éled fényűző életedet (amelyet 2014-ben törvénytelenül egy természetvédelmi területen húzattál föl 200 milliárd forintért). De jaj, napjainkban népszerűséged folyamatosan csökken, országod gazdasága egyre mélyebb recesszióba süllyed, alattvalóid közül már 4340-n meghaltak a koronavírus-járványban, agresszív külpolitikai vonalvezetésed pedig mára katonai szövetségbe forrasztotta ellened Franciaországot, Egyiptomot, Izraelt, Görögországot és Ciprust. Nyilvánvaló, hogy csődöt mondtál a kormányzással, kellene tehát valamit jelképes ügyet találni, ami feltüzeli melletted az alattvalókat.”
Véres húst az iszlamistáknak
Nos, talán ilyen gondolatok járhattak Fahrettin Altun, Erdogan elnök kommunikációs főnöke fejében, amikor május 9-én nyilvánosságra hozott egy Twitter üzenetet, amelyet azóta 57,5 ezren kedveltek. Az üzenet egy fényképet tartalmaz az isztambuli (konstantinápolyi) Hagia Szophia Múzeumról, azzal a felkiáltással: „Erre vágytunk! Még egy kis türelem. Együtt fogjuk megcsinálni.”
A Hagia Szophia (görögül Szent Bölcsesség) templomot a bizánci időszakban, 537-ben építették Konstantinápolyban, és 916 évig ekképpen működött, amikor is az ottomán csapatok 1453. május 29-én elfoglalták a várost, és még aznap mecsetté nyilvánították. Csaknem fél évezreddel később a modern alapokra állított Török Köztársaság 1934. november 24-én minisztertanácsi határozattal a mecsetet múzeummá változtatta.
Ezt a lépést a török iszlamisták azóta is megalázásnak tekintik, és követelik az 1934 előtti állapot visszaállítását. Az UNESCO 1985-ben a világörökség részéve nyilvánította a Hagia Szophia épületét, amelyet XVI. Benedek pápa 2006-ban, Ferenc pápa pedig 2014-ben látogatott meg.
Propaganda művelet
Altun üzenete után két nappal egy kormánypárti honlap videót tett közzé, amelyen Erdogan elnök áhítatosan olvassa hangosan, arab nyelven a Koránt. A videó újonnan világossá tette, hogyan él vissza a vallással a török nagypolitika. Teljesen világos az is, hogy Altun és Erdogan egy közös propaganda-művelet résztvevői.
Tavaly márciusban Erdogan az önkormányzati választások előtt két nappal azzal biztatta híveit, hogy „a választások után a Hagia Szophiát visszaalakítjuk eredeti funkciójába”. De Erdogan jelöltje elbukta az isztambuli választást, és azóta csend volt a témáról. Egészen Ardun Twitter üzenetéig.
A civilizációk harca
Ali Erbas, a Vallásügyi Igazgatóság feje május 15-én bejelentette, hogy a mecsetek az országban június 12-én fognak újranyílni. De május 18-án Erdogan közbeavatkozott, kijelentve, hogy bizonyos feltételeknek megfelelő mecsetek részben már a május 29-i pénteki imára megnyithatnak. Mivel semmilyen érdemi változás nem történt a török koronavírus-járvány frontján, ezért ennek a bejelentésnek bizony politikai megfontolás lehet a hátterében. Május 29-e ugyanis Konstantinápoly elfoglalásának 567-ik évfordulója, és Erdogan esetleges bejelentése a Hagia Szophiáról határtalan örömmel töltené el iszlamista követőit.
Az AKP kormányzó párt szerint a civilizációk és kultúrák közötti küzdelem a világpolitika lényege. Ebben az új hadviselésben Erdogan pártja szerint a vallásnak fontos szerepe van. Ahogyan a Hidegháború évtizedeiben a török politikai vezetés az egyszerű embereket a kommunista veszéllyel riogatta, úgy most az iszlám tradícióinak megvédése a fő üzenet.
Szorosabbra fűzné az EU a viszonyt. 
