A január 19-i berlini Líbia Konferencia óta tovább növekedett a háborús feszültség a NATO tagállamai között Líbia- és a Kelet-Mediterráneum erőforrásai kapcsán. Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök múlt szerdai párizsi látogatásán Macron elnökkel közösen jelentették be a francia-görög stratégiai katonai szövetség megteremtését, egyben elítélték a török lépéseket Líbiában. Macron deklarálta, hogy „elítéli török behatolásokat és provokációkat” a görög vizeken és légtérben.
Éles üzenetváltás
Francia katonai források szerint Ankara páncélozott csapatszállító járműveket és szíriai zsoldosokat szállított hadihajókísérettel Líbiába, ami sérti az ENSZ-fegyverembargó előírásait. Macron azonban az embargó korábbi, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek általi megsértései ellen nem emelt szót nyilvánosan.
A török külügyi szóvivő ennek kapcsán közölte: "nem titok, hogy Franciaország azért támogatja feltétel nélkül a kelet-líbiai illegitim katonai erők vezetőjét, Khalifa Haftart, hogy beleszólása legyen Líbia természeti erőforrásaiba. A Haftarnak Franciaország és más országok által juttatott katonai támogatás a legsúlyosabb fenyegetés Líbia területi egységére és szuverenitására. Jól tudjuk, hogy Franciaország köztársasági elnöke az elnöki palotában a Szíria területi egységét fenyegető terroristákat is sokszor fogadta".
Párizs egyben bejelentette, hogy fregattokat küld a tengeri határvitáktól terhelt Kelet-Mediterráneumba. Francia hadihajók is járőröznek ezentúl a földgázban gazdag Ciprus-környéki vizeken, ahol a görög-ciprusi kormányzat kitermelési jogokat adott a francia energiaipari óriásnak, a Total-nak. Franciaország csatlakozik ahhoz a török-ellenes Ciprus-Görögország-Izrael tengelyhez (Eastern Mediterranean Alliance), amely hét éve folyamatosan egyezteti álláspontját az egyre forróbb térségben. Athén és Tel-Aviv nemrég épített föl egy közös radar-központot Kréta szigetén.
Egyiptomnak is elege van
Nos, ha mindez nem lenne elég, a legnagyobb arab állam is kemény jelzéseket küld Ankara felé. Kairó két hete avatott föl egy új haditengerészeti bázist, amelynek ünnepségén megjelent az Egyesült Arab Emirátusok (UAE) koronahercege, Örményország elnöke (!!), és a szaúdi védelmi miniszterhelyettes. UAE 2013-ban támogatta el-Sziszi egyiptomi elnök katonai hatalomátvételét és mindkét ország fel akarja tartóztatni Ankara előrenyomulását Líbiában és Kelet-Afrikában. Kairó egyben nagyszabású hadgyakorlatot kezdett a líbiai határ közelében.
De Kairó nemcsak katonai, hanem politikai üzeneteket is küld. Az egyiptomi belbiztonsági erők két hete lerohanták a török Anadolu Hírügynökség kairói irodáját, letartóztatva 4 alkalmazottat és aztán átadva őket az ügyészségnek terrorizmus támogatásának gyanújával. Ez ebben az esetben a Muszlim Testvériséggel való együttműködést jelent.
Ankara szirénhangja
Mintha csak egy újabb, nagy háború előestéjén lennénk, a törökök újra kinyújtják a kezüket Berlin felé. A kormányközeli Daily Sabah szerint Berlinnek meg kell állítania Párizs és Athén kalandor politikáját a térségben. "Merkel tudja, hogy az USA feladta globális felelősségvállalását és ezért az európaiaknak saját biztonságukkal kell törődniük – és kiterjesztve, együttműködni Erdogannal".
Az elnök szerint hamarosan akár enyhíteni lehet az amerikai nyomást. 
