Az elmúlt hét egyik legnagyobb nemzetközi felháborodást keltő híre Oroszországból az volt, hogy elsőfokon 25 év fegyházbüntetésre ítélte a moszkvai városi bíróság Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki politikust: a vád hazaárulás, valamint az orosz hadseregről szóló hamis állítások terjesztése. Az ellenzéki vezetőt többek között azért a beszédért ítéltek el, amit 2022 márciusában az arizonai képviselőházban mondott, a vádirat szerint itt „szándékosan hamis információkat hangoztatott arról, hogy az orosz fegyveres erők Ukrajnában lakóövezeteket, szülőotthonokat, kórházakat és iskolákat bombáznak.”
Az ítélet nem jogerős, Kara-Murza ügyvédje már jelezte, hogy fellebbezni készülnek, ám az a politikus tárgyaláson elmondott beszédében is hallható volt, szinte biztosra veszi, hogy tényleg börtönbe küldik. A 444.hu idézte az utolsó szó jogán elmondottakat:
a vallomásom egy pontján a bíró emlékeztetett, hogy a megbánás enyhítő körülmény. Nem sok vidám dolog van a helyzetemben, de nem tudtam megállni, hogy ne mosolyogjak. A bűnözőnek meg kell bánnia, amit tett. Én a politikai nézeteimért vagyok börtönben. Azért, mert felszólaltam az ukrajnai háború ellen. Mert éveken át harcoltam Vlagyimir Putyin diktatúrája ellen.
A letartóztatása előtt 2015-ben és 2017-ben is megmérgezett Vlagyimir Kara-Murza esete nem egyedi Oroszországban, hiszen csak néhány hónapot kell visszamennünk, decemberben egy másik ellenzéki politikust, Ilja Jasint ítéltek több mint 8 év börtönre. A már említett politikusok mellett a jelenlegi orosz vezetés legfontosabb kritikusainak többsége már vagy rács mögött ül, vagy elhunyt. Listánkon őket mutattuk be.
Alekszej Navalnij
A korábban az orosz Haladás Pártot vezető Navalnij valószínűleg az egyik legismertebb név ezen a listán, a Transznyeft olajvállalat 4 milliárd dolláros sikkasztási ügyét leleplező ellenzéki vezető nevéhez köthető az orosz Antikorrupciós Alapítvány megalapítása is. A szervezet több, a Kremlhez sok szállal köthető oligarchát is vizsgált az évek során, például a Wagner zsoldoscsoport alapítóját, Jevgenyij Prigozsint, a Rosznyefty igazgatótanácsának elnökét, Igor Szecsint, vagy a korábbi Chelsea-tulajdonos Roman Abramovicsot is. Emellett olyan politikai szereplők után is vizsgálódott az alapítvány, mint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vagy Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke.
A Moszkva főpolgármesterségért és az államfői székért is elinduló ellenzéki politikus jelenleg 9 éves, hivatalosan egy sikkasztási ügyért kapott, börtönbüntetését tölti a hírhedt Melehovó büntetőtelepen. Itt egyebek mellett órákon át kell Vlagyimir Putyin portréja alatt ülnie, miközben egy fülsiketítő, az orosz biztonsági szolgálatot, az FSZB-t éltető dalt játszanak folyamatosan. Navaljnit Kara-Murza elítélése után megverték, most pedig további börtönévek várhatnak rá, miután állítólag felült a börtönőrök provokációjának.
Alekszej Navalnijt 2020 augusztusában megmérgezték, a Helsinki Bizottság honlapján elérhető leírásában emlékeztet arra, hogy az ellenzéki vezető egy repülőúton lett rosszul, életét feltehetően annak köszönheti, hogy felesége, Julija ragaszkodott ahhoz, hogy Oroszországból Németországba szállítsák gyógykezelésre, itt sikeresen felépült. A Bellingcat több más portál oknyomozó újságíróival együttműködve leplezte le, hogy novicsokkal mérgezték meg Navalnijt, állításuk szerint az idegmérget csak a legmagasabb felszereltségű, állami felügyeletű laboratóriumokban állíthatták elő.
Borisz Nyemcov
A pályafutását még Vlagyimir Putyin támogatójaként kezdő, a 90-es években pedig energiaügyi miniszteri pozíciót is betöltő Nyemcov idővel az orosz elnök egyik leghangosabb kritikusává vált. Nyemcov a 2000-es évektől kezdve egyre nyíltabban tiltakozott Putyin elnöksége ellen, tiltakozásokat szervezett, valamint jelentéseket készített, többek közt a Szocsiban rendezett olimpiát megelőző állítólagos korrupciós és sikkasztási ügyekről. A liberális politikus a 2014-es ukrajnai eseményekbe történő orosz beavatkozást is nyíltan ellenezte, halála előtt pedig egy olyan jelentésen dolgozott, amely azt mutatta be, hogy az orosz hadsereg fegyveresei hogyan harcolnak együtt a kelet-ukrajnai szakadárokkal – ezt a Kreml tagadta.
Nyemcovot 2015. február 27-én hátba lőtték és meggyilkolták, miközben a Bolsoj Moszkvoreckij hídon sétált át ukrán barátnőjével, Anna Durickajával. A gyilkosság miatt öt csecsen állampolgárt ítéltek el 2017-ben, ők állítólagosan 253 ezer dollárnak megfelelő összeget kaptak Nyemcov megöléséért, azonban a megbízó személye azóta sem derült ki.
A Bellingcat 2022 márciusában kiadott oknyomozó jelentésében Borisz Nyemcov meggyilkolásával kapcsolatban azt tette közzé, hogy az ellenzéki vezetőt a halála előtti hónapokban az FSZB ugyanazon csoportjának ügynökei követték, akik feltételezhetően Navalnijt és Kara-Murzát is megmérgezésük előtt.
Anna Politkovszkaja
A 2022-ben végül betiltott, legendás orosz független lap, a Noveja Gazeta újságírójaként dolgozó Politkovszkaja 1999 és 2006 között hetente közölt cikkeket, amelyben többek között élesen bírálta Oroszország csecsenföldi beavatkozását. A legbátrabb újságíróként is emlegetett Politkovszkaja cikkeiben többek között menekülteket szólaltatott meg, bemutatta az orosz hadsereg, a csecsen felkelők agresszióját, valamint az oroszpárti, Ahmad Kadirov, később fia, Ramzan Kadirov vezette csecsen rezsim általi brutális, a Human Rights Watch szerint emberiesség elleni bűncselekménynek minősülő cselekedeteket. Politkovszkaja emellett emberi jogi aktivista tevékenységet is folytatott.
A több neves nemzeti díjat is elnyerő újságíró munkájában szintén fontos rész Vlagyimir Putyin, és kormányának kritikája, az elnök hatalmának nyomon követése, és az FSZB tevékenységének kritikája. 2007-ben, posztumusz jelent meg ’Orosz naplók’ című könyve, amely éveken át tartó feljegyzéseit gyűjti össze, felvázolva, hogyan épült a jelenleg is hatalmon lévő oroszországi rezsim.
Azután, hogy 2004-ben már megmérgezték, Anna Politkovszkaját 2006. október 7-én Vlagyimir Putyin születésnapján meggyilkolták, holttestét a moszkvai lakásához vezető liftben találták meg, összesen négy lőtt sebbel.
2014 májusában öt férfit ítéltek el Politkovszkaja meggyilkolásáért, köztük három olyan vádlottat, akiket egy korábbi perben felmentettek. Lom-Ali Gaitukajev és unokaöccse, Rusztam Makhmudov életfogytiglani börtönbüntetést kaptak, az azonban továbbra sem tisztázott, hogy ki rendelte meg, vagy fizette ki a bérgyilkosságot.
Alekszandr Litvinyenko
A korábban a szovjet KGB, majd az orosz FSZB tisztjeként is dolgozó Litvinyenko 2000-ben menekült Nagy-Britanniába, ahol Putyin kritikusává vált, majd 2003-tól a brit titkosszolgálat, az MI6 beszervezte. Magyarországon is rendkívül nagy publicitást kapott, hogy 2006. november 23-án, heteken át tartó haláltusa után mérgezésben elhunyt, halálát a szervezetébe jutott radioaktív izotóp, a polónium okozta. Litvinyenkót azután mérgezték meg, hogy kutakodni kezdett barátja, Politkovszkaja októberi meggyilkolásának ügyében. Már a kórházban fekve, saját megmérgezésének kapcsán Litvinyenko így üzent Vlagyimir Putyinnak:
...talán itt az ideje, hogy mondjak egy-két dolgot annak, aki felelős a jelenlegi állapotomért. Lehet, hogy sikerül elhallgattatnia, de ennek a hallgatásnak ára van. Maga megmutatta, hogy olyan barbár és kegyetlen, mint amilyennek a legeltökéltebb kritikusai állítják. Megmutatta, hogy nem tiszteli az életet, a szabadságot és semmilyen civilizált értéket. Bebizonyította, hogy méltatlan a hivatalára, méltatlan a civilizált emberek bizalmára. Lehet, hogy sikerül elhallgattatnia egy embert, de a világ minden tájáról érkező tiltakozás visszhangozni fog a fülében, Putyin úr, élete végéig. Isten bocsássa meg önnek, amit tett, nemcsak velem, hanem szeretett Oroszországommal és a népével is.
Egy, a brit Legfelsőbb Bíróság visszavonult bírája által készített jelentés arra az eredményre jutott, hogy a korábbi KGB- és FSZB-tiszt megmérgezéséért két FSZB-ügynök és gyermekkori barát, Dmitrij Kovtun és Andrevej Lugovoj a felelős, azonban felelősségre vonásuk nem történt meg. Lugovuj az orosz Duma alsóházának képviselője jelenleg is, míg Kovtun 2022-ben koronavírusban hunyt el.
Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta is voltak gyanús ügyek
2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, az orosz államszervezet által még mindig „speciális hadműveletként” emlegetett támadás kezdete óta több furcsa haláleset is történt, köztük két olyan orosz üzletemberrel is, akik mintha nem nézték volna jó szemmel a háborút.
Pavel Antonov
A Vladmirszkij Sztandardt kolbásztermékek gyártásával foglalkozó cég alelnöke 2022 decemberében esett ki egy indiai szálloda ablakából. A korábban politikai tevékenységet is folytató Antonov álltólag egy, a WhatsAppon keresztül küldött üzenetében kritizálta az orosz rakétatámadásokat Kijev ellen – igaz, a BBC cikke szerint ezt az üzenet később törölte, és azt állította, nem is ő írta, hanem valaki más.
Ravil Maganov
A Lukoil elnöke 2022 szeptemberében esett ki egy moszkvai kórház ablakából, a hivatalos jelentések arról szóltak, hogy az üzletember súlyos betegsége miatt vethetett véget életének, azonban a hozzá közel állók nem tartották valószínűnek ezt. A Lukoil 2022. március 3-án kritizálta Ukrajna megtámadását, a honlapon azóta is elérhető közlemény a fegyveres konfliktus mielőbbi beszüntetésére szólított fel.
Gyanús ügyek, hivatalos megerősítés nélkül
A teljes kép biztosítása érdekében fontos megjegyezni, hogy a listán szereplő ügyek semelyike sem köthető nyíltan, hivatalos források által is megerősítve akár az orosz államszervezethez, akár Vlagyimir Putyin elnökhöz, azonban gyűjtésünk alapján is nehéz vitatni azt, hogy gyanúsan sok, az orosz vezetést kritizáló ember sorsa pecsételődött már meg.
Összességében majdnem 8 százalékkal erősödött a januári szintekhez képest a forint az euróval szemben. 
