Versenyfutás az idővel: mennyi pénzt szerezhetnek vissza Magyar Péterék Brüsszelben?

Brüsszelben szombaton készült fotót posztolt a Facebook-oldalán Kármán András, amelyen az új Tisza-kormány majdani pénzügyminisztere és a Magyar Péter leendő miniszterelnök által a gazdasági és energetikai tárca élére jelölt Kapitány István látható. Méghozzá az Európai Bizottság központi épületének, a Berlaymontnak a legfelső, 13. emeletén, ahol az uniós testület képviselőivel az uniós pénzek felszabadításáról és felhasználásáról tárgyaltak.

Magyar pedig vasárnap a Facebook-oldalára ezt posztolta ki:

„Szerdán Brüsszelbe utazom és informális egyeztetést folytatok az Európai Bizottság elnökével az uniós források hazahozataláról. Nincs elvesztegetni való időnk.” (Ennek tényét Brüsszel hétfőn megerősítette.)

Valóban sietni kell. Ha azt szeretnénk, hogy Magyarország hozzájusson az Orbán-kormány Brüsszel által jogállam-ellenesnek minősített lépései miatt 2022 végén befagyasztott európai uniós forrásokhoz, akkor mihamarabb teljesíteni kell a folyósítás feltételeként szabott 27 úgynevezett szupermérföldkövet.

Ezekből a távozó Orbán-kormány 17-et már teljesített, a további tízből kilencet részben, egyet pedig egyáltalán nem – emlékeztetett lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában. A fennmaradó feltételek elsősorban a korrupcióellenes keretrendszert, az igazságszolgáltatás függetlenségét és a közmédia átalakítását érintik. 

Az idő pedig azért szorít, mert a mérföldköveket a Helyreállítási Alap (RRF) esetében 2026. augusztus 31-éig kell teljesíteni, a kifizetéseket pedig 2026 végéig le kell zárni, különben jelentős összegek (akár 10 milliárd euró) végleg elveszhetnek. 

Az eddigi teljesítés elmaradása miatt több kohéziós program továbbra is felfüggesztés alatt áll. 

A portfolio.hu minapi összesítése szerint Magyarország továbbra sem fér hozzá teljes körűen sem az RRF-hez, sem a kohéziós forrásokhoz, mert több, egymástól részben független uniós feltételrendszer maradt nyitva. A kohéziós politika eredeti magyar kerete 21,7 milliárd euró volt – ebből a befagyasztott forrásból 2023 végén 10,2 milliárd euró vált hozzáférhetővé (erről itt írtunk részletesen), majd később további 2 milliárd euró nyílt meg, miközben az úgynevezett n+2 szabály miatt két egymást követő év végén 1-1 milliárd euró elveszett, a félidős felülvizsgálat során pedig újabb 500 millió euró került a befagyasztott források közé. Jelenleg 11,8 milliárd euró számít hozzáférhetőnek.

A Helyreállítási Alapnál a magyar terv teljes értéke 10,4 milliárd euró, ebből 6,5 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás (ezen belül 700,5 millió euró a REPowerEU-támogatás), míg az energetikai fejezetből lehívható hitelrész 3,9 milliárd euró.

A Trend FM hétfői adásának második részében Csabai Károly arról mondta el a véleményét, hogy szerinte mit kellene tennie az új kormánynak az egyes élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árrésstoppal, a kamatstoppal és az üzemanyagok védett árával (ez a benzinnél 595, a gázolajnál 615 forint), amelyek hatályát elődje a választások után tette határozatlan idejűvé.

A beszélgetést itt lehet meghallgatni, a műsorvezető M. Szűcs Péter:

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)