5p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Több sebből is vérzik az egy éve nagy csinnadrattával elindított Török Áramlat projekt. Moszkva szerint az újabb vád Navalnij megmérgezésével kapcsolatban azt a célt szolgálja, hogy aláássa a Nyugat támogatását az Északi Áramlat-2 megépítésével kapcsolatban. Káncz Csaba jegyzete.

Idén januárban Vlagyimir Putyin orosz elnök Recep Tayyip Erdogan török elnök, Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök és Alekszandar Vucsics szerb államfő jelenlétében Isztambulban ünnepélyes keretek között átadta az orosz gáz exportjára szánt Török Áramlat (TÁ) gázvezetéket. A TÁ tervezett második, Balkánt átszelő, Kelet-Közép-Európába tartó, évi közel 16 milliárd köbméteres kapacitású ága Bulgáriába (3-3,5 milliárd köbméter), Szerbiába (2,5 milliárd köbméter) és Magyarországra (akár közel 10 milliárd köbméter) továbbíthat jelentősebb mennyiségű orosz gázt – utóbbi volumen egy része, közel 4 milliárd köbméter pedig Ausztria és Szlovákia felé folytathatja útját.

Több sebből vérzik

Geopolitikai szempontból a gázvezeték megépítése tovább élezi az amúgy sem baráti amerikai-orosz kapcsolatot, hiszen az Egyesült Államok számára stratégiai kérdés, hogy az orosz befolyást visszaszorítsa a Nyugat-Balkánon. Az orosz és török elnök 2015 óta tartó közeledése is vörös posztó Washington számára. Bár valójában az érdekek a Balkánon sem vágnak egybe: Ankara terjeszkedik a neo-oszmán logika alapján Bosznia-Hercegovinában, Albániában és Koszovóban, kihasználva a muszlim értékközösséget, ami joggal aggaszthatja Belgrádot és – a bulgáriai török közösséget tekintve – Szófiát is.

Nos, egy év elteltével a projekt több sebből vérzik. Szerbia még mindig nem készítette el a TÁ saját szakaszát, és a legutóbbi becslések szerint 2021 közepéig nem is fogja. A TÁ egyik alapvető stratégiai célja az volt, hogy Ukrajnát leválasszák a Délkelet-Európába irányuló orosz gázszállításokról. De egy új orosz tanulmány leszögezi, hogy a jelenlegi európai gázigények mellett Ukrajnát legalább 2035-ig nem lehet kivenni Oroszország gázszállító nyomvonalaiból.

Mindennek tetejébe friss szakértői számítások szerint a TÁ esetében minimum 47 év múlva fordulhat nyereségessé. Miközben Moszkva számára a TÁ egy kulcsfontosságú projekt, addig Ankara számára egyre inkább csak egy újabb lehetőség a gázimport-portfóliójának diverzifikálására.

Törökország számára egyre fontosabbak az azeri szállítások, amelyek idén már letaszították az oroszokat az első helyről. A konfliktus Nagorno-Karabahban ráadásul tovább erősítette a török-azeri kapcsolatokat, miközben feszültséget keltett a Kreml és Ankara között. A TÁ hányattatott sorsa egyre inkább visszatükrözi az egymással több geopolitikai színtéren is szembekerülő orosz-török viszonyt.

Viharok Északon is

Mindeközben az orosz fél december 5-én újrakezdte az Északi Áramlat-2 tengeri építési munkálatait. A projekt megvalósítását tavaly decemberben függesztették fel, miután az Egyesült Államok szankciókat hirdetett meg a vezeték építésében részt vevő vállalatok ellen. Ezen szankciókat az amerikai külügyminisztérium idén októberben tovább bővítette.

Putyin elnök bejelentette, hogy a több mint 93 százalékban megépült, 1230 kilométeres Északi Áramlat-2-t Ororszország önerőből fogja befejezni. A projektet a németek sem akarják az utolsó szakaszon félbehagyni, az amerikai szankciók ellenére sem. Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány, ahol a vezeték partot ér, a napokban egy állami alapítvány létrehozását javasolta, amely befogadná a projekt vagyonát és védelmet nyújtana az amerikai szankciókkal szemben.

Az Északi Áramlat 2 gázvezeték csövei a balti-tengeri Rügen-szigeten lévő Sassnitz térségében fekvő Mukran kikötőjében 2020. december 4-én. Az itteni kikötő az Oroszországot Németországgal összekötő gázvezeték építésének legjelentősebb átrakodási pontja. (Fotó: MTI/AP/DPA/Stefan Sauer)
Az Északi Áramlat 2 gázvezeték csövei a balti-tengeri Rügen-szigeten lévő Sassnitz térségében fekvő Mukran kikötőjében 2020. december 4-én. Az itteni kikötő az Oroszországot Németországgal összekötő gázvezeték építésének legjelentősebb átrakodási pontja. (Fotó: MTI/AP/DPA/Stefan Sauer)

Az orosz állami sajtó szerint az elmúlt napok új állításai a Bellingcat, a CNN, a Der Spiegel, és a The Insider részéről Alekszej Navalnij megmérgezésével kapcsolatban is azt a célt szolgálják, hogy alátámasszák Biden Moszkva-ellenes politikáját, és aláássák a Nyugat támogatását az Északi Áramlat-2 megépítésével kapcsolatban. Az orosz cikk kiemeli, hogy befolyásos ellenzők vannak a német politikai életben is: így Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának vezetője, egyben a CDU egyik elnökjelöltje, másrészt pedig Annalena Bearbock, a Zöld párt társelnöke.

Márpedig hosszú évek nehéz küzdelme után végre Brüsszel is Berlin mellé állt, és július végén az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell élesen bírálta az USA szankciós politikáját. Kijelentette, hogy az EU határozottan ellenzi a legitim üzleti érdekeiket követő európai vállalatokkal szembeni bármilyen amerikai szankciót, és úgy véli, hogy az extraterritoriális korlátozások ellentétesek a nemzetközi joggal.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy miközben az USA a világ legnagyobb földgázkitermelője, Európában Oroszország és az orosz Gazprom – elsősorban földrajzi okok miatt – egyeduralkodó. Ezen Washington évek óta szeretne változtatni, ez azonban nem áll az EU érdekében. Brüsszel célja egyrészt az energia diverzifikálása és az energiabiztonság megteremtése, másrészt az energiahordozók árának a leszorítása, hogy minél versenyképesebb helyzetbe hozza az európai vállalatokat.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója:
A rovat támogatója a Vegas.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Jó hírt kapott a magyarok pénztárcája: ennyivel emelkedik a minimálbér!
Privátbankár.hu | 2024. november 21. 16:49
Három évre előre megkötötték a bérmegállapodást.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter jobb lenne a gazdaságnak, mint Orbán Viktor? A Klasszis Klub Live-ban Felcsuti Péterrel beszélgetünk
Privátbankár.hu | 2024. november 21. 12:48
A közgazdász, bankár november 28-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz élő adásunk vendége. Felcsuti Péterrel átbeszéljük, mi a legfőbb baja az idén a tavalyihoz hasonlóan ismét recesszióba zuhant hazai gazdaságnak, kitérve egyebek mellett arra, hogyan lehetséges az, bár az Európai Unióban messze a legtöbb támogatást az Orbán-kormány adja a gazdaság szereplőinek, mégis szinte alig van mutató, amelyben ne lennénk tökutolsók. Vajon ezen változtathat-e egy kormányváltás, Magyar Péter kvázi megváltó is lehet, vagy csak leváltó – ha egyáltalán? Az élőben zajló stúdióbeszélgetésre ingyenesen lehet regisztrálni, majd azt online követni és kérdéseket feltenni.
Makro / Külgazdaság Ha ti úgy, mi is úgy – visszavágnak az oroszok egy másik fronton
Privátbankár.hu | 2024. november 21. 07:05
Csak ugyanazt teszik, mint a „barátságtalan” nyugati országok, állítják.
Makro / Külgazdaság Íme Kína megelőző csapása, borult a forgatókönyv
Privátbankár.hu | 2024. november 20. 14:16
Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke arra készül, hogy kormánya újabb büntetővámokat vezet az amerikai–kínai kereskedelemben. A rombolást azonban mintha Kína vette volna a kezébe.
Makro / Külgazdaság Újabb lesújtó hírt emésztgethet Nagy Márton
Privátbankár.hu | 2024. november 20. 13:01
Sztrájk miatt akadozhat az autógyártás a Volkswagennél, ami láttán a növekedési álmait nagyrészt erre az ágazatra építő nemzetgazdasági miniszter bosszankodhat.
Makro / Külgazdaság Alig vánszorog az unió gazdasága, de mi még annak is csak a hátát látjuk
Privátbankár.hu | 2024. november 20. 11:09
A magyar bruttó hazai termék a III. negyedévben és az elmúlt egy évben is csökkent, ezzel a sereghajtók közé tartozunk az Európai Unióban. Mind a Visegrádi Négyekhez tartozó társaink, mind Ausztria és Románia jóval jobb teljesítményt tud felmutatni.
Makro / Külgazdaság Baj van a briteknél, de így is szívesen cserélnénk velük
Privátbankár.hu | 2024. november 20. 09:14
A vártnál magasabb októberi infláció is csak 2,3 százalékot jelent, szemben a magyar 3,2-vel.
Makro / Külgazdaság Nocsak, mire is jó a munkáshitel!
Privátbankár.hu | 2024. november 20. 08:36
A money.hu és a Használtautó.hu szakértői megnézték, hogy a 4 millió forint milyen, akár egyszerűbb teherszállításra is alkalmas használt járművekre lehet elég.
Makro / Külgazdaság Matolcsy Györgyék megüzenték: vigyázó szemünket a dollárra vessük!
Privátbankár.hu | 2024. november 19. 17:40
A dollár erősödése és a kockázatkerülés tőkekiáramlást okozott a feltörekvő piacokon, így hazánkban is. Ráadásul a fejlett piaci hozamok közül is az amerikaiak emelkedtek a legjobban. A kelet-európai gazdaságok a vártnál gyengébben szerepeltek, de a 4,5 százalékos költségvetési hiánycél tartható, és a jövő évi növekedésre is jók a kilátások. A Magyar Nemzeti Bank a keddi kamatdöntést indokolta.
Makro / Külgazdaság Itt van a döntés, amire az ország várt
Privátbankár.hu | 2024. november 19. 14:01
Nem változtatott a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG