Az Egyesült Királyságban működő, Oxfam nevű civil szervezet legfrissebb jelentése szerint a véget nem érő világjárvány, háború és infláció miatt Földünk leggazdagabb emberei és multinacionális vállalatai „drámai módon gazdagabbak lettek”, ami az „egyenlőtlenség robbanását” idézte elő.
Valóban, ki gondolta volna, hogy a nulla százalékos kamatlábak és a mennyiségi enyhítés (QE) szteroidjai észveszejtően gazdagítani fogják a gazdagokat és drámaian növelik az egyenlőtlenséget?!
A „Leggazdagabbak túlélése” című jelentésben, amelyet a svájci Világgazdasági Fórum davosi találkozója előtt adtak ki, a szervezet a vagyon hatalmas koncentrációját dokumentálja egy apró vállalati és pénzügyi oligarchia kezében.
Mi is az a polikrízis?
A jelentés az úgynevezett „globális polikrízisre” hivatkozik, amely világszerte kibontakozóban van.
Az éghajlati rendszer megroppanása megbénítja a gazdaságokat, miközben az aszályok, ciklonok és áradások miatt az emberek tömegei elhagyják otthonaikat. Még mindig milliók szenvednek a COVID-19 folyamatos utóhatásai miatt, amely már több mint 20 millió ember halálát okozta.
A szegénység 25 év után először nőtt. Több tízmillió ember néz szembe az éhezéssel és további százmilliók szembesülnek az alapvető áruk vagy otthonuk fűtési költségeinek lehetetlen emelkedésével. A jelentés megjegyzi, hogy a társadalmi katasztrófa közepette „a leggazdagabbak drámaian gazdagabbak lettek, a vállalati profitok pedig rekordmagasságot értek el”.
Döbbenetes adatok
Vezetői összefoglalójának első oldalán az Oxfam a következő elképesztő tényeket tárja fel:
- 2020 óta a leggazdagabb 1 százalék megszerezte az összes új vagyon csaknem kétharmadát – közel kétszer annyi pénzt, mint amannyit a világ lakosságának alsó 99 százaléka.
- A milliárdosok vagyona napi 2,7 milliárd dollárral növekszik, miközben az infláció üteme legalább 1,7 milliárd munkavállaló esetében meghaladja bérnövekedésének ütemét – vagyis több embert érint, mint India lakossága.
- Az élelmiszer- és energiaipari vállalatok több mint kétszeresére növelték nyereségüket 2022-ben, 257 milliárd dollár osztalékot fizetve ki a gazdag részvényeseknek, miközben több mint 800 millió ember feküdt le éhesen.
- Minden dollár adóbevétel esetében mindössze 4 cent származik vagyonadóból. A világ milliárdosainak fele olyan országokban él, ahol nincs örökösödési adó a gyermekeiknek átadott pénz után.
- A világ multimilliomosaira és milliárdosaira kivetett akár 5 százalékos adó évente 1,7 billió dollárt eredményezhetne, ami elegendő lenne ahhoz, hogy 2 milliárd embert emeljen ki a szegénységből, és finanszírozzon egy globális tervet az éhezés megszüntetésére.
Egy elképesztő grafikonon az Oxfam jelentése kimutatja, hogy a felső 1 százalék az összes teremtett új vagyon 63 százalékát szippantotta fel, ami 2020 és 2021 között több mint 26 billió dollárt tesz ki.
Az alattuk lévő felső kilenc százalék szerezte meg eközben az összes új vagyon 27 százalékát, valamivel több mint 11 billió dollárt. Így csak 10 százalék, vagyis körülbelül 5 billió dollár maradt az alsó 90 százaléknak - 7,2 milliárd embernek.
Az adórendszer torzulásai
A Research School of International Taxation (RSIT) által végzett, 142 országot felölelő tanulmányára hivatkozva az Oxfam megjegyzi, hogy az államok szerte a világon csökkentették a társasági adókat, miközben növelték a hozzáadottérték-adót (VAT) vagy a fogyasztási adókat, amelyek aránytalanul befolyásolják az alsóbb néprétegek jövedelmeit.
2007 és 2019 között a RSIT 75 országban úgy találta, hogy minden 1 dollár adóbevétel 44 százaléka ÁFÁ-ból (vagy fogyasztási adóból) származott. A társasági adók eközben csak az adóbevétel 14 százalékát tették ki, négy százalékponttal kevesebbet, mint a bérekre kivetett adók.
Az Oxfam 25 év után először számol be a vagyoni egyenlőtlenség és a szegénység „egyidejű” növekedéséről. Egy másik „első”, az ENSz Humán Fejlődési Indexe – amely a várható élettartamot, a várható iskolai éveket és az országon belüli egyenlőtlenséget méri – 2020-ban vagy 2021-ben minden 10 országból kilencben esett.
A jelentés készítői a túlzásba vitt vállalati haszonszerzést teszik felelőssé a történelmi léptékű, nemzedékenként egyszer megtapasztalt inflációért. Megjegyezve, hogy ez jóval a járvány előtt kezdődött, az Oxfam azt írja, hogy a Global Fortune 500-as cégek nyeresége 156 százalékkal, a 2009-es 820 milliárd dollárról 2019-re 2100 milliárd dollárra nőtt, és ez a tendencia azóta csak gyorsult.
A jelentés feltárja, hogy ezek az áremelések néhány olyan vállalatokra vezethetők vissza, amelyek „hatékony oligopóliumokkal” rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy „magas árakat tartsanak fenn”.
A szervezet elemzi a világ 95 legnagyobb élelmiszer- és energiaipari vállalatának nyereségét, és megállapítja, hogy „A vállalati ár-nyerészkedés az infláció legalább 50 százalékáért felel Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Európában”.
Az Oxfam megjegyzi, hogy a növekvő egyenlőtlenségre válaszul a világ kormányainak 95 százaléka nem emelte meg a gazdagok adóját, sőt több esetben csökkentették a gazdag emberek és a vállalatok adóit.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,22 pontos nyitás után csökkent szerda délelőtt. 
