Európai idő szerint kedd reggel újabb mérföldkőhöz érkezett a koronavírus-járvány globálisan: a fertőzéssel összefüggő halálesetek száma meghaladta az egymilliót az amerikai Johns Hopkins egyetem adatai szerint. A vírus kilenc hónap alatt szedett ennyi áldozatot.
Az első halálesetet január 9-én regisztrálták a járvány kiindulópontjának számító közép-kínai városban, Vuhanban: akkor egy 61 éves férfi vesztette életét.
Mennyi a valós szám?
A koronavírus áldozatainak valós száma azonban valószínűleg magasabb a hivatalosnál, idézte Mike Ryant, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető szakértőjét a Guardian.
Egyrészt a vírus már január előtt is szedhetett áldozatokat – Olaszországban például már decemberben megtalálták a nyomait a szennyvízben –, csak azokat még nem regisztrálták. Másrészt több országról – például Szíria, Irán – feltételezhető, hogy a koronavírusos haláleseteknek csak egy részét jegyezte fel a kapacitás hiánya vagy politikai okok miatt. Harmadrészt az otthon elhunytak esetében az átlagosnál valószínűbb, hogy nem is derül fény a fertőzésre.
Felfelé torzíthatja viszont a valós számot, hogy egyes országok minden olyan elhunytat, aki fertőzött volt, automatikusan a járvány áldozatának tekintenek függetlenül attól, hogy közrejátszott-e a vírus a halálában, vagy sem.
A Covid-19 áldozatainak számát lehetetlen megmondani. Az egymillió haláleset tragédia, de a lényeg az, hogy hány olyan ember halt meg a fertőzésben, aki tovább élhetett volna. Ezt a számot kellene kiderítenünk
– véli Gianluca Baio, a University College London professzora.
Egy júliusban publikált előzetes tanulmány például mintegy 200 ezer plusz halálesetet állapított meg a vizsgált 17 országban február és május között. A legtöbbet közülük Angliában, Walesben, Olaszországban és Spanyolországban jegyezték fel. (Az persze kérdés, hogy hosszabb távon mit mutatnak majd a halálozási számok, lesz-e kiugrás éves szinten, és kiegyenlítik-e majd egymást az éves adatok.)
Nem enyhül a járvány
A brit lap szerint a sok bizonytalanság ellenére az már látható, hogy a járvány február óta óriási sebességgel gyorsult, és azóta sem enyhül.
Áprilisban átlagosan 6400-an, májusban 4449-en, augusztusban pedig 5652-en vesztették életüket naponta a vírussal összefüggésben világszerte.
Az áldozatok túlnyomórészt a népesség 10-20 százalékát képező csoportokból – idősek, egyéb betegségben szenvedők – kerülnek ki.
A legtöbben, 205 ezren az Egyesült Államokban hunytak el. Az USA-t követi Brazília (142 ezer halott), India (96 ezer halott) és Mexikó (77 ezer halott).
Európában a legtöbben, 42 ezren az Egyesült Királyságban haltak meg. Olaszországban csaknem 36 ezren, Franciaországban csaknem 32 ezren, Spanyolországban 31,5 ezren vesztették életüket.
Az egyetlen, a járvány egész ideje alatt karanténmentes nyugati államban, Svédországban 5880 áldozatot jegyeztek fel. (Háttéranyagunk: a svédeknél nem volt karantén, mégis visszaszorult a vírus.)
Magyarországon 757 áldozatot regisztráltak. Ami szomszédainkat illeti,
Szlovákiában 44-en, Szlovéniában 149-en, Horvátországban 272-en, Szerbiában 748-an, Ausztriában 790-en, Ukrajnában 4151-en, Romániában 4748-en hunytak el a hivatalos adatok szerint.
Világszerte több mint 33 millió fertőzöttről tudnak. Több mint 23 millióan meggyógyultak.
Megérkezett az első öt teherautónyi szállítmány a több mint 171 tonna segélyből, amelyet a Vöröskereszt közúton indított útnak Iránba. 
