Ma délutánig összesen 32,6 millió koronavírus-fertőzöttet és csaknem 990 ezer, a fertőzéssel összefüggő halálesetet regisztráltak világszerte. Ez alapján a járvány halálozási rátája mintegy 3 százalék.
Szakértők azonban számos alkalommal felhívták a figyelmet arra, hogy a fertőzöttek valós száma – beleértve azokat, akik enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen vészelik át a betegséget – 5, 10 vagy 15-szöröse lehet a hivatalos értéknek.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a valós halálozási ráta három százaléknál jóval kisebb.
A legtöbb áldozatot (204 ezret) az Egyesült Államokban követelte a járvány. Az USA-t követi Brazília (141 ezer halott), India (93 ezer halott) és Mexikó (76 ezer halott).
Mi a helyzet Európában?
Európán belül a legtöbben, 42 ezren az Egyesült Királyságban haltak meg. Olaszországban csaknem 36 ezren, Franciaországban 31,5 ezren, Spanyolországban több mint 31 ezren vesztették életüket.
Az egyetlen, a járvány egész ideje alatt karanténmentes nyugati államban, Svédországban 5880 áldozatot jegyeztek fel. A svédeknél nem volt karantén, mégis visszaszorult a vírus a jelek szerint.
Magyarországon az elmúlt hetekben jelentősen nőtt a diagnosztizált, új fertőzöttek és az új halálesetek száma is.
Eddig 730-an vesztették életüket. (További részletek: május óta nem haltak meg ilyen sokan itthon.)
Ami szomszédainkat illeti, Szlovákiában 44-en, Szlovéniában 146-an, Horvátországban 269-en, Szerbiában 746-an, Ausztriában 787-en, Ukrajnában 3988-an, Romániában 4687-en hunytak el a hivatalos adatok szerint.
Nem a fertőzésszám a legfontosabb
A járvány új, regisztrált fertőzöttjeinek száma szerte Európában rekordokat dönt.
Szakértők egy része ugyanakkor úgy véli, hogy nem szabad pusztán erre a számra támaszkodni, hanem azokat a faktorokat kell középpontba állítani, amelyek a járvány szempontjából fontosak.
Ide tartozik a kórházi ellátásra szorulók és ezen belül az intenzív ellátásra szorulók száma, valamint az egy fertőzött megtalálásához szükséges tesztek száma
- mondta Hendrik Streeck, a Bonni Egyetem Orvostudományi Kar Virológia- és HIV-kutató Intézetének vezetője a Die Weltnek korábban.
Szerinte nem lehet szüneteltetni az életet a vírus miatt, és egyelőre sem a politikusok, sem a virológusok, sem az epidemológusok nem tudják a helyes utat. Csak kísérletezni tudnak, és ebben benne van a hiba lehetősége.
Társadalomként realizálnunk kell és el kell fogadnunk, hogy a vírus a mindennapunk része. Nem fog elmenni.
Szerinte ha nem csak a fertőzöttek száma lenne a középpontban, az csökkentené a félelmet is.
A jeges idő ellenére is utcára mentek. 
