Visszaesett az export, mi lesz így a magyar iparral?

2016 decemberében az ipari kibocsátás 0,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól - közölte a Központi Statisztikai Hivatal a második becslése alapján, amely megegyezik az elsővel. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,9%-kal nőtt. 2016-ban a termelés volumene 0,9%-kal nagyobb volt, mint 2015-ben. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,5%-kal emelkedett.

Nem viszik úgy a magyar termékeket

• Az ipari export volumene 4,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítés 46%-át kitevő két alág közül a 30%-ot képviselő járműgyártás kivitele 6,0%-kal csökkent. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export 16%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai azonban 4,0%-kal növekedtek.

• Az ipar belföldi értékesítése 3,9%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 2,2%-kal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.

Alig mozdult valamit a  feldolgozóipar

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt (94%) képviselő feldolgozóipar termelése gyakorlatilag stagnált (+0,1%), míg a csekély súlyú bányászaté 10,6%-kal visszaesett 2015 decemberéhez viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 1,5%-kal mérséklődött.

• • A feldolgozóipar tizenhárom alága közül csupán kettőben csökkent a termelés, a többi alágban 1,3 és 18,1% közötti mértékben növekedett a volumen az előző év azonos hónapjához képest.

  • A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés 24%-át adó járműgyártás kibocsátása 6,9%-kal visszaesett. A két meghatározó – az alág kibocsátásának együttesen 96%-át adó – alágazat közül a közúti gépjármű gyártása számottevően, 10,9%-kal, míg a közúti jármű alkatrészeinek gyártása kisebb mértékben, 1,9%-kal csökkent.

  • A feldolgozóipari rangsorban második alág, a feldolgozóipari termelés több mint 12%-át képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,9%-kal emelkedett. Az alág tíz alágazatából ötben 0,4 és 32% közötti volumenbővülés, a többi ötben pedig 1,4 és 22% közötti csökkenés volt. A legjelentősebb (az alág termelésének 24%-át adó) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 1,4%-kal mérséklődött, azonban a legnagyobb mértékben, 32%-kal a takarmány gyártása haladta meg az egy évvel korábbit.

  • A harmadik legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelésből 12%-kal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 3,4%-kal nagyobb volt, mint egy évvel azelőtt. Az iparág két legnagyobb alágazata közül a jelentősebb, a híradás-technikai berendezés gyártása 15,1, míg a kisebbik, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 14,0%-kal emelkedett.

  • Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 18,1%-kal, a közepes súlyt képviselő vegyi anyag, termék gyártása bővült, elsősorban a műanyagalapanyag-gyártás teljesítménye miatt.

  • Számottevő volt a növekedés a másik két közepes súlyú alágban is: a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 9,5, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 4,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

  • Négy havi visszaesés után 15,5%-kal bővült a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás volumene, leginkább az alág kivitelének nagymértékű felfutásának köszönhetően.

  • Az év minden hónapjában emelkedett a termelés a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység alágban – decemberben 6,1%-kal – mind a hazai, mind a külpiaci eladások élénkülése eredményeként.

  • Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 21%-kal a gép, gépi berendezés gyártása maradt el az egy évvel korábbitól az exportkereslet jelentős visszaesése miatt.

  • A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 2,1%-kal csökkent 2015 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 2,8%-kal nőttek, míg az új exportrendelések 2,5%-kal csökkentek. Az összes rendelésállomány 3,2%-kal meghaladta a 2015. decemberit.

A tavalyi évben 2015-höz képest

• Az ipari termelés 0,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbi 7,4%-os növekedést követően. Ezen belül a három nemzetgazdasági ág közül az energiaipar kibocsátása stagnált, míg a bányászaté 19,7%-kal visszaesett 2015-hez viszonyítva.

• A feldolgozóipari termelés volumene 1,4%-kal nagyobb volt az előző évinél. A termelés szintje (folyó áron több mint 26 ezer milliárd forint) hét hónapban meghaladta az előző évit, a legnagyobb mértékben augusztusban (11,9%). A feldolgozóipar tizenhárom alága közül nyolcban bővült a termelés volumene. A három legnagyobb alág közül a legjelentősebb járműgyártás kibocsátása csak 0,3%-kal emelkedett (az év utolsó négy hónapjában már visszaesés volt), míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé nőtt a legjobban (9,3%-kal). Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártását mérsékeltebb növekedés (1,4%) jellemezte, mindkét értékesítési irányban volumenbővülés volt.

• Az ipari export 0,4%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. (2015-ben még 9,8%-os volumennövekedést mértünk.) A teljes ipari értékesítés 65, a feldolgozóipari értékesítés 75%-a ment exportra. A feldolgozóipari export 1,3%-kal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. A feldolgozóipari export 37%-át képviselő járműgyártás exportvolumene 0,6%-kal nőtt. A második legnagyobb alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportértékesítése – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 8,6%-kal emelkedett (csak két hónapban csökkentek az alág külpiaci eladásai).

• Az ipar belföldi értékesítése 1,2%-kal csökkent, ezen belül viszont a feldolgozóiparé 1,7%-kal bővült. A belföldi értékesítés legnagyobb részét, 26%-át adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásának hazai eladásai 1,6%-kal nőttek. A feldolgozóipar hazai értékesítésének 12%-át képviselő (második legnagyobb) fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása belföldi eladásaiban folytatódott a növekedés: 8,4%-kal emelkedett a volumen.

• Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,2%-os mérséklődése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,6%-os létszámnövekedés mellett következett be.

• Magyarország területi egységei közül az ipari termelés három régióban, Nyugat-Dunántúlon (4,1%), Közép-Magyarországon (3,7%), valamint Észak-Alföldön (2,3%) visszaesett. A többi négy régióban 2,1 és 15,4% közötti volumennövekedést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt a kis súlyú Dél-Dunántúlon.