7p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Két területet is magához csatolhat Oroszország, de ez még nem a legrosszabb. Mit sejtetnek a csapatmozgások és miről árulkodik Putyin legutóbbi beszéde?

Putyin két újabb területet, Donyecket és Luhanszkot csatolhatja Oroszországhoz egyetlen tollvonással, elvéve ezeket egy független nemzettől. Tegnap Moszkva elismerte az említett területek függetlenségét, most pedig mindenki arra vár, hogy mi lesz az elnök következő lépése, merre mozdítja az ujját az orosz vezér. „Békefenntartókat” küldenek az újonnan „elismert” területekre, de többen attól tartanak, ez csak a teljes támadás előjele, magyarázza a helyzetet Stephen Collins, a CNN szakértője.

Amennyiben Putyin itt megáll, és megelégszik Donyeck és Luhanszk "függetlenségével", talán a konfliktus alábbhagy, elkerülhető lesz a teljes támadás. Elmaradna a világszintű krízis, ugyanakkor – és ezt a kommentátorok valamiért nem teszik hozzá - Donyeck és Luhanszk kérdése még így is a levegőben marad.

Ha a helyzet nem katalizálódik, az Joe Bidennek is jót tesz annyiban, hogy a benzinárak inflációja elkerülhető lesz az Egyesült Államokban egy, az elnök számára egyébként is kemény időszakban.

Kicsit túl sok katona van a határon meg hát ott a "vérségi kötelék is"

A CNN kommentátora szerint azonban a 190 ezer orosz katona jelenléte az ukrán határon nem egészen erre a szcenárióra utal, ahogy egyébként az sem, hogy Putyin ma engedélyt kért a parlamenttől, hogy az orosz katonai erőket használjon az országon kívül.

Ráadásul Putyin legutóbbi beszédében nyilvánvalóvá tette, hogy Ukrajnát Oroszországtól elválaszthatatlannak tartja. Ez a retorikai fordulat könnyedén egy nagyobb támadás igazolásául szolgálhat. Az orosz elnök kifejtette, hogy Ukrajna „történelmünk, kultúránk és lelki terünk” integráns része, az emberek és rokonaink pedig „vérségi kötelékkel kapcsolódnak hozzánk”. Hozzátette továbbá, hogy „a modern Ukrajnát Oroszország hozta létre.”

Az orosz elnök legfényesebb mondatának a CNN azt tartja, amely szerint mindenfajta támadás, amely az orosz erőket éri az Ukrajnába való belépéskor ürügyként tekinthető arra, hogy a konfliktus elmérgesedjen.

„Mindenkitől, aki hatalmat gyakorol Kijevben, azt kérjük, hogy fejezze be az ellenségeskedést. Ha ez nem történik meg, a vérontás teljes egészében az ukrán rezsim lelkiismeretén fog száradni.”

Vagyis Putyin saját, önkényes, de ma már ürüggyel is ellátott támadását az ukrán kormány nyakába varrja egy nem túl nyakatekert retorikai fordulattal.

Nem hiányzik neki egy ukrán háború - fotó: EPA
Nem hiányzik neki egy ukrán háború - fotó: EPA

Andreas Rüesch, a Neue Zürcher Zeitung kommentátora mindehhez hozzáteszi, hogy már maga a tény, hogy több tízezer orosz katona télen a határmentén van elszállásolva, lépéskényszerbe hozza Moszkvát: a katonák éhesek és fáradtak, vagyis a csapatoknak mozdulniuk kell vagy előre vagy hátra, mégpedig hamarosan.

Putyin bejelentése után Joe Biden amerikai elnök nem léptette életbe az ígért szankciókat azonnal, de ma reggelre már megjelent a nyilatkozat, amely szerint a korlátozásokat mégis kiterjesztik Oroszországra, jelentette a Reuters.

Mi lesz Ukrajna után?

Nyilvánvaló, hogy a kelet-ukrajnai moszkvabarát lázadókat Oroszország képezte ki, vagyis Putyin egyszerűen csak elvett egy földterületet „etnikai okokra hivatkozva”, amelyik egy klasszikus expanzionista logikát követ, és igencsak emlékeztet a ’30-as évekre, emeli ki a CNN.

Viszont az USA számára Putyin lépésétől függ a teljes transzatlanti biztonsági rendszer, és egy kiterjedt ukrajnai konfliktus meg fogja nehezíteni ennek a rendszernek a megtartását Washington számára, ráadásként pedig még azt a törekvését is késleltetnie kell, hogy katonai arzenálját Kína ellen fordítsa, az országgal szemben egy hidegháború jellegű helyzetet előidézve.

Az amerikai Nemzeti Hírszerzés korábbi igazgatója, James Clapper úgy nyilatkozott, hogy „leginkább az aggaszt, hogy mi lesz Ukrajna után. Ez most egy igazi krízis.” Márpedig, ha Putyin szerint az ukránok vértestvéreik (akikhez nyugodtan bevonulhat), akkor ugyanezt elmondhatja a Balti államokra is. Lettország, Észtország és Litvánia pedig most mind NATO-tagok, vagyis ez az érvelés nagyon komoly következményekkel járhat a NATO-ra nézve.

Merre fordítja ujját az orosz vezér? - fotó: MTI
Merre fordítja ujját az orosz vezér? - fotó: MTI

Milyen támadás lesz? 

Az NZZ elemzése felhívja arra a kérdésre is a figyelmet, hogy még ha lesz is orosz támadás, nagyon fontos lenne tudni, hogy teljes, több fronton vívott háborúba száll bele Oroszország, vagy egy konkrét, lehatároltabb célt akar majd elérni Moszkva? Látszik, hogy az Egyesült Államok az utóbbiból indult ki, és az orosz csapatokat valóban úgy pozicionálták,hogy erre alkalmas helyen álljanak: a földről, a levegőből és a tenger felől is tudnak most támadni. Ezt fogja Putyin választani, ha Ukrajnát teljesen le akarja igázni és egy új kormányt akar beiktatni. Csakhogy ez rengeteg áldozattal járna még orosz oldalról is, emellett a támadó hatalom mindenképpen népszerűtlen lenne. Egy másik opció még mindig a relatíve kockázatmentes lépés: az energiaellátás elzárása, a kommunikáció korlátozása, kibertámadások, de ez nem lehetetleníti el az ukrán vezetést teljes egészében. A két opció között pedig számos köztes verzió létezik.

A Kreml tehát választás előtt áll, hogy Ukrajnát egy gyors, véres, limitált akcióval megleckézteti és magához csatolja a két régiót, amelyet már meg is tett, ezzel megúszva a legsúlyosabb amerikai szankciókat és az eszkalációt, vagy súlyos veszteségek árán teljesen destabilizálja Ukrajnát, és saját kormányt állít fel.

Előbbi esetben ugyanis éppen azt nem érné el, amit szeretne: hogy megszűnjön a nyugatbarát Ukrajna, sőt, a vezetés még inkább a NATO felé kacsintgat majd, hiszen egy súlyos katonai büntetőakció után semmilyen ukrán politikus nem tudna karriert csinálni anélkül, hogy Moszkvát kritizálja.

Oroszországban eközben természetesen az Egyesült Államokat hibáztatják a konfliktus miatt, és az emberek többsége úgy véli, hogy szankciók így is, úgy is lesznek. Ellenzék gyakorlatilag nem létezik, Alekszej Navalnijt, az ellenzék korábbi legjelentősebb képviselőjét a napokban állították bíróság elé egy újabb vád miatt Moszkvától távol, egy büntető telepen.

Vissza a Szovjetunióba? Á, dehogy!

A The New Yorker kommentátora szerint Putyin sajátos politikája, bár szovjet logikájúnak tűnik, valójában nem teljesen az. Ukrajna 1991-ben vált ki a Szovjetunióból és kiáltotta ki függetlenségét (másodszor 1918 után). Putyin, David Remnick szerint, semmiféle nosztalgiát nem érez a kommunista idők iránt, hanem az orosz hatalmat és centralizációt gyászolja. A Szovjetunió széthullását egyenesen megalázónak érezték hatalmi szempontból. Grúzia és Ukrajna NATO-csatlakozásának ötlete ezért is verte ki a biztosítékot, és Oroszország azóta magához csatolta Abháziát, Dél-Oszétiát és a Krímet (egyébként valós nemzetközi válasz nélkül).

Nem a Szovjetunió kell, hanem másfajta hatalom - fotó: Alexei Druzhinin/Sputnik/EPA
Nem a Szovjetunió kell, hanem másfajta hatalom - fotó: Alexei Druzhinin/Sputnik/EPA

Putyin, állítja a The New Yorker, nem akar egy újabb Szovjetuniót, esze ágában sincs egy költséges birodalmat fenntartani, amelyik táplálja a szegény Ukrajnát vagy Fehéroroszországot, egyszerűen meg akarja akadályozni a nyugati befolyást, a demokratikus intézményeket. Puffer-zónákkal veszi körül magát egy geopolitikai stratégiát követve, magyarázza Serhii Plokhy, a Harvard ukrán történelemre specializálódott történésze. Plokhy emellett hozzáteszi, hogy arra számít, hogy Ukrajnában partizánháború tör ki, és ez gyakorlatilag elkerülhetetlen.  

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Megszólalt Bóka János az uniós pénzekről
Privátbankár.hu | 2024. április 16. 13:46
Az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) nyers politikai nyomásgyakorlásra használják a Magyarország elleni uniós eljárásokat, amihez a magyar baloldal tevőlegesen hozzájárult - közölte az Országgyűlés európai ügyek bizottsága keddi ülésén az európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Makro / Külgazdaság Vaskos meglepetést okozott az óriás
Privátbankár.hu | 2024. április 16. 09:02
A várt 4,8 százalékkal szemben 5,3 százalékos pluszt ért el a kínai gazdaság. 
Makro / Külgazdaság Fontos üzenet jött Németországból
Privátbankár.hu | 2024. április 16. 08:28
Az Európai Unió ugyan finomabban próbálja lazítani tagországai függését a kínai gazdaságtól, mint az USA kormánya, ám a német vállalati vezetők úgy látják, hogy nem kéne elkapkodni ezt a dolgot.
Makro / Külgazdaság A legérzékenyebb ponton támadhatja Oroszországot az ukrán sereg?
Privátbankár.hu | 2024. április 16. 07:55
Egy neves brit Kelet-Európa-szakértő szerint Vlagyimir Putyin rezsimje egyre inkább egy náci rendszerre emlékeztet, amit nem lehet szabályos keretek között legyőzni.
Makro / Külgazdaság A város, ahol bárki nyer, mindig elmarad a felvirágzás
Vég Márton | 2024. április 16. 07:07
A közlekedés romokban, rossz a közbiztonság, nagyobb beruházásról nem hallani. A lakosság pedig egyre fogy. Új polgármestert keres a megyeszékhely.
Makro / Külgazdaság Enyhült a német ipar ellátási hiánya
Privátbankár.hu | 2024. április 15. 17:06
Csaknem a Covid előti szintre jutott vissza.
Makro / Külgazdaság Még nagyobb megszorítás jöhet a választások után?
Vég Márton | 2024. április 15. 15:01
Varga Mihály pénzügyminiszter 675 milliárd forintnyi állami beruházás elhalasztását jelentette be a legutóbbi Kormányinfón. Ekkora költségvetési kiigazítás elég vagy még várható egy újabb csomag? Ezekről a témákról beszélt újságírónk, Vég Márton a Trend FM hétfő reggeli műsorában.
Makro / Külgazdaság Bombaként robbanhat Magyar Péter pártja júniusban - elképesztő eredményt hozott a szavazás
Privátbankár.hu | 2024. április 15. 14:44
Ez alapján nem az a kérdés, hogy szerez-e európai parlamenti helyet a TISZA Párt, hanem az, hogy Fideszt meg tudja-e verni.
Makro / Külgazdaság Ízekre szedte Magyar Péter Ukrajnával kapcsolatos álláspontját Rácz András
Privátbankár.hu | 2024. április 15. 11:13
A kormánypropaganda szólamai köszöntek vissza Magyar Péter szájából, de ki lehet javítani a tévedéseket.
Makro / Külgazdaság Európa napelemgyártó kapacitásainak 10 százaléka kivándorol
Privátbankár.hu | 2024. április 15. 10:51
A német Meyer Burger bezárja üzemét Freibergben miután a kormányzati támogatás későn érkezett. Az Európai Unió elveszti napelemiparát a támogatási versenyben?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG