7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Két területet is magához csatolhat Oroszország, de ez még nem a legrosszabb. Mit sejtetnek a csapatmozgások és miről árulkodik Putyin legutóbbi beszéde?

Putyin két újabb területet, Donyecket és Luhanszkot csatolhatja Oroszországhoz egyetlen tollvonással, elvéve ezeket egy független nemzettől. Tegnap Moszkva elismerte az említett területek függetlenségét, most pedig mindenki arra vár, hogy mi lesz az elnök következő lépése, merre mozdítja az ujját az orosz vezér. „Békefenntartókat” küldenek az újonnan „elismert” területekre, de többen attól tartanak, ez csak a teljes támadás előjele, magyarázza a helyzetet Stephen Collins, a CNN szakértője.

Amennyiben Putyin itt megáll, és megelégszik Donyeck és Luhanszk "függetlenségével", talán a konfliktus alábbhagy, elkerülhető lesz a teljes támadás. Elmaradna a világszintű krízis, ugyanakkor – és ezt a kommentátorok valamiért nem teszik hozzá - Donyeck és Luhanszk kérdése még így is a levegőben marad.

Ha a helyzet nem katalizálódik, az Joe Bidennek is jót tesz annyiban, hogy a benzinárak inflációja elkerülhető lesz az Egyesült Államokban egy, az elnök számára egyébként is kemény időszakban.

Kicsit túl sok katona van a határon meg hát ott a "vérségi kötelék is"

A CNN kommentátora szerint azonban a 190 ezer orosz katona jelenléte az ukrán határon nem egészen erre a szcenárióra utal, ahogy egyébként az sem, hogy Putyin ma engedélyt kért a parlamenttől, hogy az orosz katonai erőket használjon az országon kívül.

Ráadásul Putyin legutóbbi beszédében nyilvánvalóvá tette, hogy Ukrajnát Oroszországtól elválaszthatatlannak tartja. Ez a retorikai fordulat könnyedén egy nagyobb támadás igazolásául szolgálhat. Az orosz elnök kifejtette, hogy Ukrajna „történelmünk, kultúránk és lelki terünk” integráns része, az emberek és rokonaink pedig „vérségi kötelékkel kapcsolódnak hozzánk”. Hozzátette továbbá, hogy „a modern Ukrajnát Oroszország hozta létre.”

Az orosz elnök legfényesebb mondatának a CNN azt tartja, amely szerint mindenfajta támadás, amely az orosz erőket éri az Ukrajnába való belépéskor ürügyként tekinthető arra, hogy a konfliktus elmérgesedjen.

„Mindenkitől, aki hatalmat gyakorol Kijevben, azt kérjük, hogy fejezze be az ellenségeskedést. Ha ez nem történik meg, a vérontás teljes egészében az ukrán rezsim lelkiismeretén fog száradni.”

Vagyis Putyin saját, önkényes, de ma már ürüggyel is ellátott támadását az ukrán kormány nyakába varrja egy nem túl nyakatekert retorikai fordulattal.

Nem hiányzik neki egy ukrán háború - fotó: EPA
Nem hiányzik neki egy ukrán háború - fotó: EPA

Andreas Rüesch, a Neue Zürcher Zeitung kommentátora mindehhez hozzáteszi, hogy már maga a tény, hogy több tízezer orosz katona télen a határmentén van elszállásolva, lépéskényszerbe hozza Moszkvát: a katonák éhesek és fáradtak, vagyis a csapatoknak mozdulniuk kell vagy előre vagy hátra, mégpedig hamarosan.

Putyin bejelentése után Joe Biden amerikai elnök nem léptette életbe az ígért szankciókat azonnal, de ma reggelre már megjelent a nyilatkozat, amely szerint a korlátozásokat mégis kiterjesztik Oroszországra, jelentette a Reuters.

Mi lesz Ukrajna után?

Nyilvánvaló, hogy a kelet-ukrajnai moszkvabarát lázadókat Oroszország képezte ki, vagyis Putyin egyszerűen csak elvett egy földterületet „etnikai okokra hivatkozva”, amelyik egy klasszikus expanzionista logikát követ, és igencsak emlékeztet a ’30-as évekre, emeli ki a CNN.

Viszont az USA számára Putyin lépésétől függ a teljes transzatlanti biztonsági rendszer, és egy kiterjedt ukrajnai konfliktus meg fogja nehezíteni ennek a rendszernek a megtartását Washington számára, ráadásként pedig még azt a törekvését is késleltetnie kell, hogy katonai arzenálját Kína ellen fordítsa, az országgal szemben egy hidegháború jellegű helyzetet előidézve.

Az amerikai Nemzeti Hírszerzés korábbi igazgatója, James Clapper úgy nyilatkozott, hogy „leginkább az aggaszt, hogy mi lesz Ukrajna után. Ez most egy igazi krízis.” Márpedig, ha Putyin szerint az ukránok vértestvéreik (akikhez nyugodtan bevonulhat), akkor ugyanezt elmondhatja a Balti államokra is. Lettország, Észtország és Litvánia pedig most mind NATO-tagok, vagyis ez az érvelés nagyon komoly következményekkel járhat a NATO-ra nézve.

Merre fordítja ujját az orosz vezér? - fotó: MTI
Merre fordítja ujját az orosz vezér? - fotó: MTI

Milyen támadás lesz? 

Az NZZ elemzése felhívja arra a kérdésre is a figyelmet, hogy még ha lesz is orosz támadás, nagyon fontos lenne tudni, hogy teljes, több fronton vívott háborúba száll bele Oroszország, vagy egy konkrét, lehatároltabb célt akar majd elérni Moszkva? Látszik, hogy az Egyesült Államok az utóbbiból indult ki, és az orosz csapatokat valóban úgy pozicionálták,hogy erre alkalmas helyen álljanak: a földről, a levegőből és a tenger felől is tudnak most támadni. Ezt fogja Putyin választani, ha Ukrajnát teljesen le akarja igázni és egy új kormányt akar beiktatni. Csakhogy ez rengeteg áldozattal járna még orosz oldalról is, emellett a támadó hatalom mindenképpen népszerűtlen lenne. Egy másik opció még mindig a relatíve kockázatmentes lépés: az energiaellátás elzárása, a kommunikáció korlátozása, kibertámadások, de ez nem lehetetleníti el az ukrán vezetést teljes egészében. A két opció között pedig számos köztes verzió létezik.

A Kreml tehát választás előtt áll, hogy Ukrajnát egy gyors, véres, limitált akcióval megleckézteti és magához csatolja a két régiót, amelyet már meg is tett, ezzel megúszva a legsúlyosabb amerikai szankciókat és az eszkalációt, vagy súlyos veszteségek árán teljesen destabilizálja Ukrajnát, és saját kormányt állít fel.

Előbbi esetben ugyanis éppen azt nem érné el, amit szeretne: hogy megszűnjön a nyugatbarát Ukrajna, sőt, a vezetés még inkább a NATO felé kacsintgat majd, hiszen egy súlyos katonai büntetőakció után semmilyen ukrán politikus nem tudna karriert csinálni anélkül, hogy Moszkvát kritizálja.

Oroszországban eközben természetesen az Egyesült Államokat hibáztatják a konfliktus miatt, és az emberek többsége úgy véli, hogy szankciók így is, úgy is lesznek. Ellenzék gyakorlatilag nem létezik, Alekszej Navalnijt, az ellenzék korábbi legjelentősebb képviselőjét a napokban állították bíróság elé egy újabb vád miatt Moszkvától távol, egy büntető telepen.

Vissza a Szovjetunióba? Á, dehogy!

A The New Yorker kommentátora szerint Putyin sajátos politikája, bár szovjet logikájúnak tűnik, valójában nem teljesen az. Ukrajna 1991-ben vált ki a Szovjetunióból és kiáltotta ki függetlenségét (másodszor 1918 után). Putyin, David Remnick szerint, semmiféle nosztalgiát nem érez a kommunista idők iránt, hanem az orosz hatalmat és centralizációt gyászolja. A Szovjetunió széthullását egyenesen megalázónak érezték hatalmi szempontból. Grúzia és Ukrajna NATO-csatlakozásának ötlete ezért is verte ki a biztosítékot, és Oroszország azóta magához csatolta Abháziát, Dél-Oszétiát és a Krímet (egyébként valós nemzetközi válasz nélkül).

Nem a Szovjetunió kell, hanem másfajta hatalom - fotó: Alexei Druzhinin/Sputnik/EPA
Nem a Szovjetunió kell, hanem másfajta hatalom - fotó: Alexei Druzhinin/Sputnik/EPA

Putyin, állítja a The New Yorker, nem akar egy újabb Szovjetuniót, esze ágában sincs egy költséges birodalmat fenntartani, amelyik táplálja a szegény Ukrajnát vagy Fehéroroszországot, egyszerűen meg akarja akadályozni a nyugati befolyást, a demokratikus intézményeket. Puffer-zónákkal veszi körül magát egy geopolitikai stratégiát követve, magyarázza Serhii Plokhy, a Harvard ukrán történelemre specializálódott történésze. Plokhy emellett hozzáteszi, hogy arra számít, hogy Ukrajnában partizánháború tör ki, és ez gyakorlatilag elkerülhetetlen.  

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Kiderültek az első részletek a hazai közgazdászelit találkozójáról
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 13:46
Varga Mihály jegybankelnök, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, valamint a Költségvetési Tanács, az Állami Számvevőszék és a KAVOSZ elnöke is megerősítette már a részvételét a 63. Közgazdász-vándorgyűlésen. A hazai közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciáját 2025. szeptember 4-5-én Veszprémben, a Pannon Egyetemen rendezi meg a Magyar Közgazdasági Társaság.
Makro / Külgazdaság Tankolna? Változik az üzemanyagok ára!
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 11:02
Ha figyel, spórolhat.
Makro / Külgazdaság Rekordot döntött az egészségpénztári taglétszám, gyorsan nőnek a befizetések is
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 08:46
Egyre többen választják az öngondoskodást.
Makro / Külgazdaság Egyre kevesebben dolgoznak Magyarországon, itt vannak a KSH számai
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 08:30
A munkanélküliség stagnál.
Makro / Külgazdaság MNB: minél tovább tart az árrésstop, annál inkább átháríthatják a fogyasztókra
Herman Bernadett | 2025. június 26. 15:01
Magas infláció, alacsony GDP, és gyenge vállalati hitelezés – erről ír az MNB a friss Inflációs jelentésében. Az árrésstopok meghosszabbításánál nagy a kockázat, hogy a veszteséget áthárítják a kereskedők a fogyasztókra, az inflációs hatás csak átmeneti lesz. 
Makro / Külgazdaság Vészjósló hír érkezett Németországból
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 13:09
Nem állnak jól a cégek.
Makro / Külgazdaság Már nyár előtt elkezdték a kikapcsolódást a magyarok
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 08:31
Megérkeztek a turisztikai szálláshelyek adatai.
Makro / Külgazdaság Nagy Márton kapott egy új feladatot
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 08:08
A miniszter Kínában tárgyalt.
Makro / Külgazdaság Jött egy ígéretes hír: a kanyarban már ott van a gazdaság erősödése?
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 06:18
Erre utalnak a jelek egy londoni elemzőház szerint.
Makro / Külgazdaság Légzsákhiba miatt 2,5 millió autót hívnak vissza Franciaországban
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 19:21
2,5 millió hibás, ütközéskor felrobbanó légzsákkal felszerelt autó visszahívását rendelték el Franciaországban, amelyek már több halálesetet is okoztak.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG