A NATO Reagáló Erőket (angolul NRF-t), amelyet kollektív védelmi feladatokra 2002-es létrehozása óta még sosem vetettek be. A 2014-es ukrán válság után a döntéshozók úgy döntöttek, hogy megerősítik és kibővítik a NATO Reagáló Erőket. Egyrészt 40 000 főre növelték a létszámot – ebbe a szárazföldi erők mellett a légierő, haditengerészet, a különleges műveleti erők és a logisztikai komponens is beleértendő –, másrészt ezen belülkialakítottak egy 5000 fős, nagyon gyorsan mozgósítható dandár-harccsoportot,amit angolul VJTF-nek rövidítenek (Very High Readiness Task Force).
A VJTF 4-5 szárazföldi zászlóalj-harccsoportból és az őket támogató légi, haditengerészeti, különleges műveleti és logisztikai komponensekből áll, amely 2-7 napos készenléttel telepíthető (ami nagyon rövid időnek számít) - írja a 24.hu, amely ennek jelentőségéről megkérdezte Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredest, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnökét.
"Most egy nagy Lego-játék kezdődik. A VJTF egységei, zászlóalj harccsoportjai különböző országokba kerülhetnek, ahol a NATO katonai tervezői a befogadó országok szerveivel közösen kitalálják, hogy hova, mekkora erőket küldjenek úgy, hogy az illeszkedjen a szemben álló erők jelentette fenyegetéshez. Ez azt is jelenti, hogy a VJTF dandárharccsoportot felbonthatják, és egyes részeit a veszélyeztetett „frontországokba” küldik, ahol „beillesztik” őket az adott ország védelmi terveibe a honi erőkkel együttműködésben" - mondja a szakértő.
A VJTF-t adó francia, német, spanyol, cseh, brit stb. katonák adott helyzetben megkaphatják a parancsot, hogy alkalmazási tervüknek megfelelően foglalják el műveleti körzeteiket. Tehát összecsomagolnak, ellenőrzik a járműveiket (repülőgépeiket, hajóikat) és a fegyvereiket, hogy parancs esetén 2-7 napon belül eljussanak célterületeikre, azaz a NATO keleti határaihoz. „Ready to move” készenléti helyzetet kell elfoglalniuk, ahogy az angol szaknyelv mondja.
Szenes Zoltán szerint az egyik azonnali következmény Magyarország tekintetében, hogy a lépcsőzetes reagáló terveket frissítik, amire a Magyar Honvédségnek is készülnie kell. Másrészt a francia vezetésű VJTF erőkbe felajánlott magyar erőket lehívhatják, bár nem tudjuk konkrétan, hogy erre az évre milyen felajánlások vannak.
Általában az MH nem harci erőket, hanem speciális erőket (CIMIC/PSYOPS, különleges műveleti, közlekedési, vegyi, egészségügyi, stb.) szokott biztosítani. Az ukrán háborúra tekintettel most érkezhetnek majd lövész-, egyéb csapatigények is, amelyek elől nehéz lesz kitérni.
Az elnök egy kulcsfontosságú ügynökség vezetését adhatja oda egy lojális követőjének. 
