Miközben Volodimir Zelenszkij elnök az Egyesült Államokban tárgyal újabb fegyverszállítmányokról és további pénzügyi segítségről, otthon a kormánya pár napja már fogadhatja az első jelentkezőket, akiknek jelentős állami vállalatokra és azok vagyonára fáj a foga. Létre hoztak egy online felületet is, a ProZorro nevű platformot, ott lehet anonim ajánlatokat tenni, előzetes regisztráció nélkül.
Mostantól évi 600 milliárd hrivnya (mintegy 20 milliárd euró) értékben terveznek vállalati kiárusítást. A kabinet becslése szerint legalább évi 10 százalékkal csökkenthetik a közkiadásokat azáltal, hogy versenyeztetik a jelentkezőket. A portál szerint eddig évi 60 milliárd hrivnyát veszítettek a közbeszerzésekkel és a privatizációval összefüggő korrupció és a valódi versenyeztetés elmaradása miatt.
Kijevben gyorsan leszögezték, hogy a stratégiai cégeket és állami vagyonelemeket továbbra sem fogják magánkézbe adni. Főleg az alapvető infrastrukturális és ellátási rendszereket kézben tartó vagy azokat kiszolgáló vállalatok ezek, amiket egyik állam sem árusít ki.
Nézzük, mi van kinn az ablakban!
Egyebek mellett az odesszai kikötő legnagyobb vegyipari üzeme, a Centrenergo, a United bányaipari és vegyipari vállalat, az Ukrainian Energy Machines gépipari cég, egy másik nehézgépgyártó, a Electrotyazhmash, valamint a Sumykhimprom vegyipari óriás. Hozzájuthatunk a Dnyiproban működő villanyvonatgyártó vállalathoz, az Azovmash gépipari társasághoz, a Zaporizzsja Titanium-Magnezium feldolgozóhoz, a Krasnolymanska szénbányszati céghez, az Umanban üzemelő szeszgyárhoz és az ugyancsak ott lévő aluminiumöntődéhez.
Az Interfax Ukraine hírügynökség szerint az adásvételt az Állami Vagyonalap bonyolítja le, de határidőt nem jelöltek meg. Viszont a pénz már nagyon kellene a költségvetésnek, hiszen a háború egyre nagyobb teher az országnak. A mostani meghirdetés során a legfontosabb feltételként azt szabták meg, hogy a cégek könyv szerinti értékének meg kell haladnia a 250 millió hrivnyát (1 hrivnya=9,75 forint).
Apropó költségvetés. A kormány a múlt héten fogadta el a jövő évi büdzsé tervezetét. Eszerint a bevételi oldalon 1560 ezer milliárd hrivnya, a kiadásin 3108 ezer milliárd hrivnya áll, utóbbinak több mint a felét, a mostani számítások szerint 1685 ezer milliárd hrivnyát irányítanak a honvédelemre, ez 113 milliárd hrivnyával több, mint idén.
Összesen 469 milliárd hrivnyát (25 milliárd hrivnyával többet mint idén) szeretnének költeni szociális ellátásra, ennek döntő részét az országon belül elköltöztetettekre fordítják. Mintegy kétmillió emberről van szó, ezek többsége a háború kezdete előtt is az alacsonyabb jövedelműek közé tartozott. Folytatni akarják a vállalkozások energiaköltségeinek támogatását, erre a célra 350 millió hrivnyát különítettek el.
Egyes gazdasági ágazatok külön figyelmet érdemelnek, ez látszik azon, hogy a tavalyinál kicsit többet, 185,4 milliárd hrivnyát költenek az állami légi forgalmi szolgáltatások fenntartására és kis mértékű fejlesztésére. Az oktatásra 179 milliárd hrivnyát adnak, vagyis legfeljebb az inflációval növelt összeget. Az egészségügyi ellátásra 24 milliárddal többet tettek félre, mint tavaly, ezt most 202 milliárd hrivnyában határozták meg. A veteránokat is jobban megbecsülik, az idei 6,8 milliárd hrivnyával szemben jövőre 14,3 milliárd hrivnyát osztanak szét közöttük.
Jövőre 30 milliárd hrivnyát költenek a vállalati szektorra. Egyebek mellett folytatják a kedvezményes kölcsönök folyósítását és a lízingszerződések egy részét is támogatják. Ipari parkok újjáépítéséhez vagy létesítéséhez, továbbá mezőgazdasági gépek gyártásához összesen egymilliárd hrivnyát adnak.
Mivel óriási területet aknásítottak el az oroszok, a kormány szeretné ösztönözni az aknamentesítést végző vállalkozásokat, erre kétmilliárd hrivnyát költenek. Feldolgozóipari cégek alapítására, illetve meglévők fejlesztésére csaknem 1,4 milliárd hrivnya jut. Külön programban segítik a hazai alapanyagból hazai munkaerővel végzett és a belföldi keresletet kielégítő termelést, erre közel hárommilliárd hrivnya költhető el.
A kormány megígérte, hogy nem lesz adóemelés, így a vállalatok az idei feltételekkel számolhatnak, miközben ismét kaphatnak vissza nem térítendő pénzt a programokban, viszont a pályázati rendszert szigorítják. Kifejezetten előnyben részesítik majd a startup cégeket, ezeknek szabad utat szeretnének engedni, főleg a szolgáltató szektorban, és különösképpen az informatikai ágazatban.
Ösztönzőleg hathat a cégeknek, hogy az Ukrán Nemzeti Bank a hónap közepén 22-ről 20 százalékra mérsékelte az alapkamatot. A jegybank szerint ezzel nem fenyegetik a makrogazdasági pályát, viszont hitelfelvételre sarkallhatnak cégeket és a lakossági hitelezés is lendületet kaphat. Egyelőre nem jelezték, hogy idén további kamatvágásra készülnének, sőt kimondták: óvatossabbak lesznek, s ha nem jönnek be a számítások, ha még durvább lesz a helyzet a háború miatt, akkor még növelhetik is a rátát. A központi bank az orosz támadás előtti 10 százalékról 25 százalékra vitte fel az alapkamatot 2022 júniusában, az több mint egy évig ezen a szinten volt, majd idén júliusban 22 százalékra csökkent, s most megint apadt.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
