Különböző becslések szerint az ukrán gazdaság 60-70 százaléka még a háború ellenére is működik. Az exportpiacokat természetesen nem tudják olyan ütemben kiszolgálni, ahogy szeretnék, főleg azért, mert az oroszok egyre több stratégiai infrastrukturális útvonalat rongáltak meg vagy foglaltak el. Több kikötő felett átvették az irányítást, s ha folytatják az Odessza elleni támadásokat, és beveszik a várost, akkor az a kulcsfontosságú pont is kiesik az ukránoknak.
Az iparvállalatok és a szolgáltató cégek jobbára az ország középső és nyugati részén működnek többé-kevésbé zavartalanul. De mindenkit szinte egyaránt érint, hogy a szállítási útvonalakon nagyon nehéz közlekedni, a termeléshez szükséges alapanyagok eljuttatása hosszabb ideig tart és költségesebb is.
Eközben felgyorsult az infláció. Az Ukrán Nemzeti Bank a hét közepén közölte, hogy áprilisban év/év alapon 16,4 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedése. Márciusban a tavaly márciusi értékhez képest még „csak” 13,7 százalékot mértek. Két okot jelölt meg a jegybank: egyrészt a háború által közvetlenül sújtott megyékben érthető módon hihetetlen nagy lett az áruhiány, másrészt a viszonylag nyugodtnak számító nyugati területeken a keletről odaáramló és a külföldről hazatérő tömegek akkora keresletet támasztottak, hogy ezt nem tudta követni a kínálat.
Az alapélelmiszerek ellátása megoldott, de az árak az egekbe szöktek. A jegybankot idéző UNN ukrán hírügynökség nem közölt pontos értékeket, viszont azt írta: főleg a tejtermékek, a húsok, a halak, a tésztafélék, a legfontosabb zöldségek drágultak, de például a tojás ára lejjebb ment. Nőtt a nagy importtartalmú termékek ára is (kávé, tea, csokoládé, üdítőital, száraz gyümölcs), mert egyrészt akadoznak a beszállítások, másrészt erősen fogyóban vannak a raktárkészletek. Viszont lassult a napraforgóolaj áremelkedése, főleg azért, mert csökkent az exportlehetőség, így több jutott a belső piacra.
A tartós fogyasztási cikkek a márciusi 3,6 százalékos év/év-es drágulás után áprilisban már 6,6 százalékkal emelkedtek 2021 azonos hónapjához képest. Ugyanez érvényes a gyógyszerekre és a háztartási és higiéniai cikkere is. A háztartási gépek, a bútorok és a háztartási eszközök pedig azért lettek drágábbak mert sok raktárat és üzemet lebombáztak az oroszok, így a megmaradt készletekre jóval nagyobb kereslet jutott, mint békeidőben.
A jegybank úgy látja mindemellett, hogy a hrivnya árfolyamának befagyasztása, az importvámok eltörlése és a teljes gazdaságra vonatkoztatott keresletcsökkenés összességében képes lesz lelassítani a pénzromlást. Egyes árucsoportoknál egyébként már árcsökkenés is volt, például a ruháknál és a cipőknél.
Ugyanakkor többe kerülnek a lakások, az áremelkedést főleg a háború által nem sújtott megyékben meglévő nagy kereslet táplálja. A lakásfenntartási és felújítási szolgáltatások természetesen szintén többe kerülnek, különösen az oroszok által lerombolt településeken. Az üzemanyaghiány miatt drágult a taxi, a tömegközlekedés, a fodrász és a közétkeztetés, viszont olcsóbb lett egy kicsit a ruhatisztítás, a márciusi szinten maradt az egészségügyi szolgáltatások ára.
Az EBRD várakozása szerint az ukrán hazai össztermék az idén 30 százalékkal zuhan, főleg akkor, ha őszre nem sikerül leállítani a harcokat. A bank – látva a nagy pusztítást – a napokban úgy döntött, hogy több mint 40 százalékkal 330 millió euróra emeli az ukrán kereskedelem támogatására szánt összeget.
Főbb EBRD-fókuszok:
- kereskedelemfinanszírozás,
- energiaellátási biztonság,
- az alapvető fontosságú infrastruktúra fenntartása,
- a gyógyszeripari vállalatok ellátása likviditással,
- az élelmiszerellátási biztonság (agrárcégek, élelmiszer-kiskereskedők)
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) friss jelentése szerint február 24. vagyis a háború kezdete óta 4,8 millió állás veszett el Ukrajnában. Ha folytatódnak a harcok, akkor ez felmehet 7 millióra is, ám ha a napokban leállna az öldöklés, akkor 3,4 millió ember viszonylag gyorsan elhelyezkedhetne. Az ILO emlékeztetett: eddig 5,2 millióan hagyták el az országot, közülük 2,75 millió munkaképes korú. Ebből pedig 1,2 millió embernek volt állása, de a háború miatt vagy megszűnt a cég, ahol dolgoztak, vagy elbocsátották őket, hogy életképes maradjon az adott vállalat.
Az amerikai elnök elemezte az iráni helyzetet. 
