.jpg)
Az exportpiacok kereslete élénkülni látszik, aminek pozitív hatásai már megjelentek egyes nagyobb export-orientált vállalatoknál, miközben a fogyasztás kismértékben tovább csökkent. A készletállományok negyedéves alapú növekedése szintén hozzájárulhatott a recesszió mérséklődéséhez. A fogyasztás csak lassan mozdulhat el a mélypontról a következő hónapokban, amit hátráltat a munkanélküliség emelkedése február-márciusig. A jövedelemadó-terhelés csökkenése ugyanakkor részben ellensúlyozhatja ennek hatását.
A TakarékBank elemzői szerint tavaly 6,7%-kal zsugorodhatott a magyar gazdaság, amit az idén 0,3%-os, jövőre pedig 2,9%-os növekedés követhet.
Az év végi infláció messze elmaradt az év közepén adott, az áfa- és jövedéki adóemelések előtti 8%-os prognózisoktól, ami hozzájárult az év második felét jellemző nagyarányú monetáris politikai enyhítéshez. Az éves átlagos infláció a 2009. évi 4,2%-ról az elemzői várakozások szerint 2010-ben 3,8%-ra csökken, amit jövőre 2,7%-os átlagos infláció követhet.
A tavalyi év közepén megkezdett lendületes kamatcsökkentési ciklus a decemberi bizonytalanabb piaci hangulat eredményeképpen lelassult. Az év eleji piaci hangulat januárban további 25 bázispontos kamatcsökkentést tett lehetővé. A tavaszi országgyűlési választások előtt kedvező esetben két további 25 bázispontos vágás következhet, 5,5%-os alapkamatot eredményezve. Természetesen kockázatot jelent a választások után megalakuló kormány jelenleg nehezen előre jelezhető gazdaságpolitikai stratégiája, illetve annak piaci fogadtatása is.
A munkanélküliségi az egy évvel korábban mért adathoz (8%) képest 2,5 százalékponttal nőtt. Egy év alatt 98 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, miközben 105 ezerrel nőtt a munkanélkülieké. Ez a munkaerőpiaci feltételek jelentős, de a rendkívül mély recesszió körülményei között nem meglepő romlását jelenti.
A TakarékBank elemzői sajtótájékoztatón elmondták: a következő hónapokban tovább csökken a foglalkoztatás, a jelenlegi 3,78 millióról mintegy 3,72 millióra. A további 60 ezres visszaesés azonban már nagyrészt szezonális hatásokból fakad, azaz független a gazdasági válság következtében elszenvedett veszteségektől. Ezt az export-orientált vállalkozások növekvő munkaerő-kereslete is elősegíti. A munkanélküliség az idén tavasszal 11,2%-on tetőzhet. Éves átlagban 2009-ben 10,2%-os, 2010-ben 10,8%-os, 2011-ben 10,4%-os munkanélküliségre számítunk.
2009-ben az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli egyenlege 918,6 milliárd forint lett, ami a GDP 3,6%-át teszi ki. Ez jelentősen alacsonyabb a módosított hivatalos prognózisnál, ami 992 milliárd forintos, azaz a GDP 3,8%-át kitevő pénzforgalmi szemléletű hiányt várt.
Az MNB a várakozásoknál kedvezőbb, 698 millió euró folyó fizetési mérleg többletet mutatott ki 2009 harmadik negyedévében. A tőkemérleg 354 millió eurót kitevő többletével együtt a magyar gazdaság külső finanszírozási képessége 1,05 milliárd eurót ért el. A nem-adósság típusú finanszírozás keretében beérkező 1,03 milliárd euróval együtt hazánk növelni tudta devizatartalékait, illetve képes volt csökkenteni nettó külső adósságát.
A pénzügyi mérleget az év negyedik negyedévében illetve 2010-11 folyamán is a nem-adósságjellegű (közvetlen befektetésekből és portfolió jellegű részvénybefektetésekből álló) nettó tőkebeáramlás szerepének növekedése jellemezheti. Az adóssággeneráló tőkeáramlásokban ugyanakkor a külső finanszírozási kapacitás pozitívba fordulásával jelentősebb tartalékcsökkenés nélkül is elképzelhető a nettó kiáramlás. Ez utóbbira 2011-től kell elsődlegesen számítani, amikor megkezdődik az IMF-től illetve az EU-tól felvett hitelek törlesztése. Ennek következtében a bruttó külföldi adósságállomány leépítése is felgyorsulhat, különösen a GDP arányában.
A forint a tavaly év végi kisebb megingást követően az év elejét újabb erősödéssel kezdte. A külső egyensúly megteremtésében elért eredmények stabilitást adnak az árfolyamnak. A nemzetközi befektetési klíma javulása és a (gazdaság)politikai stabilitás fennmaradása esetén további fokozatos forint-erősödésre számítunk: az év végére 260 körüli szintet érhet el a hazai fizetőeszköz értéke az euróval szemben.
Az állampapírhozamok meredek esése véget ért. A hozamok korábbi erős csökkenése egyrészt a kedvezőbb kockázati megítélést és a javuló inflációs és kamatcsökkentési kilátásokat tükrözte, miközben nem volt elhanyagolható az sem, hogy az államadósság piaci finanszírozásának helyreállása lehetővé tette a rendszeres forintkötvény-kibocsátások újraindítását, valamint tavaly egy váratlan euró-, idén pedig dollárkötvény kibocsátását.
A piaci finanszírozás csökkenti az ország függőségét az IMF által vezetett hitelcsomagtól, amit tükröz az a tény, hogy az ország jelenleg nem szorul az IMF hitelkeret maradék összegének felhasználására. Várakozásunk szerint a későbbiekben sem lesz szükség a maradék összeg lehívására, azonban megfelelő tartalékot jelenthet nem várt helyzetek bekövetkezése esetén. A közeljövőben az állampapírhozamok további süllyedésére számítunk, a választásokhoz közeledve azonban megállhat a hozamesés. Kedvező, hogy a háztartások és a vállalatok finanszírozási képességének javulásával az államadósság finanszírozása jelenleg hazai forrásokból történik.
Tartja mélységi rekordját a brit alapkamat
A törlesztőrészlet miatt borulnak ki a legtöbben
Dolgos négy év áll Bernanke előtt
A feldolgozóipar feldolgozta a válságot
Privátbankár