A mangánnyugdíjpénztárakba átlagosan befizetett összegeket és azok hozamait vizsgálva azt látjuk, hogy öt éves időtávlatban a bankbetétben elhelyezett pénzünk jelenleg közel 10%-kal többet érne, mintha a nyugdíjpénztárba utaltuk volna. Az átlagosan befizetett 870 ezer forintunk magánnyugdíjpénztárban 955 ezer, míg bankbetétben közel százezer forinttal többet, 1,05 millió forintot érne - olvasható a Bankometer.hu elemzésében.
Óriási különbségek az egyes nyugdíjpénztárak teljesítménye között
A Bankometer.hu szakemberei a nyugdíjpénztári állomány 80%-át képviselő pénztárak nettó hozamrátáinak alakulását vizsgálták a 2005-2009-es időszakban, amelyek a következők voltak: az Aegon Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár, az Allianz Hungária Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár, az AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár, az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár, valamint az OTP Magánnyugdíjpénztár.
A bankbetétek és a nyugdíjpénztári teljesítmények összehasonlításakor mindazonáltal érdemes figyelembe venni a befektetési időtávot is. A magánnyugdíjpénztári befektetések jellemzően 20-30-40 éves időtávra szólnak, a pénztárak indulása eltelt mindössze 12 év teljesítményét pedig egy olyan mélységű világgazdasági válság is árnyalja, amely talán (és remélhetőleg) egyszer adódik egy évszázadban. |
Míg 2005-ben a nyugdíjpénztári áltagos nettó hozam közel kétszerese volt a bankbetétek átlagos kamatának, ez az eltérés az idő előrehaladtával egyre csökkent, sőt 2007-ben a bankok erőteljes forrásgyűjtési kényszere miatt meg is fordult. A sokkot a 2008-as év jelentette, amikor az elemzett nyugdíjpénztárak nem várt, átlagosan 19%-os negatív hozamot termeltek ügyfeleiknek. Ezzel egy időben a bankbetétek átlagkamata tovább növekedett. Ez a tendencia 2009-ben megfordulni látszott: a nyugdíjpénztári átlagos hozam 20% fölé emelkedett - írja a bankometer.hu.
Mindezek alapján érdekes kérdés, hogy ha amúgy tehetnénk, milyen megtakarítási formával érnénk el jobb hatásfokú öngondoskodást? Erre a kérdésre akkor tudunk válaszolni, ha mindezen adatok birtokában megvizsgáljuk, hogy az átlagos nyugdíjbefizetéseink mennyit termeltek volna számunkra az egyes megtakarítási formákban.
Bankbetétben többet gyarapodtunk volna
Ha megvizsgáljuk az egyes évek átlagkeresete alapján nyugdíjjárulékként a mangánnyugdíjpénztárakba átlagosan befizetett összegeket és azok hozamait, akkor azt látjuk, hogy a bankbetétben elhelyezett pénzünk jelenleg közel 10%-kal többet érne, mintha a nyugdíjpénztárba utaltuk volna. Az átlagosan befizetett 870 ezer forintunk magánnyugdíjpénztárban 955 ezer, míg bankbetétben közel százezer forinttal többet, 1,05 millió forintot érne. Ennek oka a kockázat: a 2008-ban kezdődő gazdasági válság a tőkepiaci befektetések hozamai negatívvá váltak az összes vizsgált nyugdíjpénztár esetében. Ugyanakkor az is elmondható, hogy ezek a pénzintézetek 2009-ben jelentősen nagyobb nettó átlaghozamot produkáltak, mint egy bankbetét.
Öngondoskodás: rajtunk is múlik
Természetesen a két befektetési forma a nyugdíjjárulék tekintetében egyelőre nem egymás alternatívája, hiszen a nyugdíjjárulékot nem lehet bankbetétbe utalni. Az azonban elgondolkodtató, hogyha a nyugdíj egyfajta öngondoskodás, akkor nem választhatunk-e alternatív módokat öregkorunk anyagi létének biztosításához. Az állami, felosztó-kirovó rendszer hozamot nem biztosít, sőt azt sem ígéri, hogy biztosan lesz nyugdíjunk, mert kérdés, hogy lesz-e akkor befizetés, amikor mi fel szeretnénk venni. Ennél a nyugdíjpénztárak jobbat mondanak, hiszen az elmúlt öt évben is azért 10%-ot hízhatott ott a pénzünk, persze a tőkepiacok rosszul mennek, bukhatunk is rajta. A bankbetéten azonban mégis csak 20% körüli hozamot értünk volna el az elmúlt öt évben, gyakorlatilag kockázatmentesen - írja a bankometer.hu elemzése.
Privátbankár