Az elektronikus kereskedelemről szóló törvény eddig nem tartalmazta a vállalkozás és a fogyasztó meghatározását, a módosítás keretében most átveszi az uniós definíciókat. A lényeg, hogy fogyasztó csak magánszemély - a jog terminológiájával: természetes személy - lehet.
Korlátok közé szorítja a javaslat azt, hogy miképpen küldhetnek reklámanyagokat - elektronikusan - a cégek a fogyasztóknak. Azt nem részletezi a törvényjavaslat, hogy egy forgalmazó, kereskedő, vagy szolgáltató miként juthat hozzá leendő ügyfelei adataihoz, de azt kimondja, hogy elektronikus hirdetés csak a kifejezett hozzájárulásukkal küldhető nekik. A hozzájárulásokról, valamint a hozzájárulók személyes adatairól nyilvántartást kell vezetni. A hirdető csak az eredeti felhatalmazásban szereplő - valamint az azokhoz hasonló - termékekről és szolgáltatásokról küldhet hirdetést. Új termékre és szolgáltatásra másik felhatalmazást kell kérni.
Jövő év március utolsó napjától nem kell ügyfélszolgálati irodát működtetniük az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó cégeknek. Elég, ha elektronikusan működtetik az ügyfélszolgálatot, viszont üzemzavar esetén biztosítaniuk kell a telefonos elérhetőségüket. Az indoklás szerint ennek az az oka, hogy az uniós gyakorlat szerint az országok többsége a jövőbeni magyar szabályokkal egyező előírást alkalmaz. Ha maradt volna az üzlet-fenntartási kötelezés, akkor a magyar cégek versenyhátrányba kerültek volna a külföldiekkel szemben. |
A javaslat a közvetítő szolgáltató - az internet szolgáltató - kéretlen levelekért való felelősségét kizárja. Viszont akit kár ért a jogellenes tartalmú információ miatt, az kérheti a közvetítő szolgáltatótól a jogsértés abbahagyását.
Elektronikus kereskedelem: jövőre lesz nagy üzlet?
MTI