Kimenetelük is kedvezően alakult: a halálos balesetek száma 16%-kal, a súlyos sérüléssel járóké 12%-kal csökkent. Közúti balesetben 535 személy vesztette életét, 78 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az ittasan okozott balesetek száma 20%-kal csökkent. Az autópályákon 3%-kal kevesebb baleset történt, mint egy éve, a sérültek száma viszont 6%-kal emelkedett - írja közleményében a KSH.
A balesetek számának trendje a 2000 és 2006 közötti időszakban emelkedett, azóta csökkenő irányú. 2010. első három negyedévében több mint 12 ezer személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, 69%-a lakott területen belül. A lakott területen kívül okozott balesetek száma nagyobb mértékben, 13%-kal csökkent, míg a lakott területen belül történteké kisebb mértékben – 9%-kal – 2009 azonos időszakához képest. Az előző év azonos hónapjaihoz viszonyítva a halálos balesetek száma májusig csökkenő tendenciát mutat, májustól növekvőt. Szeptember hónapban 43%-kal magasabb volt ugyan a halálos kimenetelű balesetek száma az elmúlt év szeptemberének adataihoz képest, viszont 2009 szeptemberében 40%-kal kevesebb baleset történt, mint az azt megelőző évben. Ötéves idősorban vizsgálva az adatot, átlagosan 82 baleset történt szeptemberben, szemben az idei 67 balesettel.
A háromnegyedév során több mint 16 ezren szenvedtek közúti balesetet. Közülük 535 személy vesztette életét, a súlyosan megsérültek száma több mint 4 ezer, a könnyen megsérülteké meghaladta a 11 ezer főt. A balesetek során meghalt személyek 50%-a vétlen áldozat volt. A meghalt személygépkocsi-vezetők 50%-a, az áldozatul esett elől ülő utasok 36%-a, a hátul ülő utasok 65%-a nem használta a biztonsági övet.
A balesetek 60%-át személygépkocsik, 12%-át kerékpárosok, 9%-át tehergépkocsik 5%-át segédmotoros kerékpárosok okozták, a többi jármű részesedése alig érte el a 6%-ot. A gyalogosok és utasok összesen 8%-os arányban voltak okozói a baleseteknek. A 2010. januártól hatályos KRESZ-módosítás a kerékpárosok közlekedését több ponton is megkönnyíti, ám ez a baleseti számokban nem mutatkozik meg. 2010. első három negyedévében mindössze 2%-kal kevesebb kerékpáros által okozott baleset történt, miközben az összes balesetszám 10%-kal csökkent. Az autóbuszok által okozott balesetek száma 7%-kal nőtt.
A balesetek 93%-a a járművezetők hibájából történt. A kategórián belül a legnagyobb arányt (27%) a sebesség nem megfelelő megválasztása képviseli, de az esetek száma 7%-kal alacsonyabb, mint egy éve.
Az autópályákon 2010 első háromnegyed évében 3%-kal kevesebb balesetben 6%-kal több személy sérült meg, mint az egy évvel korábbi időszakban.
A balesetek száma az M6-os és az M35-ös autópályán növekedett, az M5-ös autópályán szinten maradt, míg az összes többi autópályán csökkent. Az M6-os autópályán történt balesetek számának növekedésében szerepet játszott, hogy ez évben 140 km-rel hosszabb szakaszon közlekedhettek a gépjárművek, mint egy évvel korábban, míg az M35-ös autópálya 44 km-én mindössze 8 baleset történt. Az autópálya hosszához mért fajlagos mutatók szerint az M1-es autópályán történt a legtöbb baleset, a 100 km-re jutó 42 balesettel.
A balesetek 12%-ában játszott szerepet az alkohol. Az ittasan okozott balesetek száma az előző időszakhoz viszonyítva ötödével csökkent, a legnagyobb mértékben, több mint harmadával a motorkerékpárosok esetében. A kerékpárosoknál viszont a csökkenés mindössze 4%-os. Az ittasan okozott balesetek aránya a kerékpárosok (25%) és a segédmotoros-kerékpárvezetők által okozott balesetek (27%) között a legmagasabb.
Régiós bontásban vizsgálva, az előző év adataihoz viszonyítva a vizsgált időszakban a balesetek száma mindenütt csökkent, kivéve a Nyugat-Dunántúlt és a Dél-Alföldet, ahol az előző évivel azonos szinten maradt. A legkedvezőbb változás Dél-Dunántúlon tapasztalható, ahol 21%-kal kevesebb baleset történt. A területen bejegyzett 10 ezer gépjárműre jutó balesetek száma is itt volt a legalacsonyabb: 29,5 szemben a 32,1-es országos átlaggal. Az ittasan okozott balesetek száma minden régióban csökkent.
Privátbankár